Back to top

Döntött a kormány Magyarország közép- és hosszútávú energia- és klímapolitikai prioritásairól

A kormány szerdai ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép- és hosszútávú stratégiai kérdéseit, elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait, 2040-es kitekintéssel - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-t.

Az ITM a döntések fényében, az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a szerdai kormányülés szintén elfogadta.

A szaktárca közleményében kifejti: a kormány meghatározó jelentőségű döntéseket hozott energia- és klímapolitikai kérdésekben, ezt a két területet szoros kapcsolódásuk miatt összefüggéseikben érdemes kezelni.

A kibocsátás-csökkentést és alkalmazkodást szolgáló klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát.

A kormány ennek tükrében megvitatta és elfogadta az éghajlatváltozási cselekvési tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új nemzeti energiastratégiát és a nemzeti energia és klímatervet. Ezek a szakpolitikai dokumentumok a globális trendek, az európai uniós elvárások és irányok, valamint a Kárpát-medencei helyzet, a hazai energiapiaci helyzet és klímapolitikai adottságok alapján készültek el. Jelentős részük szakmai és társadalmi egyeztetése az elmúlt egy-másfél évben lezajlott - tette hozzá a tárca.

A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszútávú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, amely várhatóan 2020 végéig kerül a kormány elé. A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén szerdán megtárgyalt nemzeti tiszta fejlődési stratégia képezi. A dokumentumok hamarosan elérhetőek lesznek a kormányzati honlapon - fűzte hozzá az ITM.

A szaktárca közölte: a kormány az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket kezdeményez, kérni fogja az Országgyűlés ellenzéki vezetésű fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat.

A részletekről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón számol be pénteken.

Magyarország számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és élhető klímát szeretnénk - hangsúlyozza a tárca, hozzátéve, a klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni.

"Magyarország így tesz, határozott klímavédelmi céljaink, intézkedéseink vannak, vállalásaink teljesítése felé eredményesen és következetesen haladunk. 1990-hez képest közel harmadával csökkentettük az üvegházhatású gáz (ühg) kibocsátásainkat, ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Az egy főre jutó ühg- kibocsátások mindössze az EU átlag háromnegyedét teszik ki, ami a hatodik legjobb eredmény. Magyarország mellett világszerte csak 20 további ország mondhatja el magáról, hogy 2000 óta egyszerre tudta növelni a gazdaságot (a magyar teljesítmény 29 százalék), és csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátását (24 százalékkal)" - írja közleményében az ITM.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkésve

"Döngölt vályogfalak között csepp gyertya lángja táncolt, apró fénye simogatta a falakat. Dohos asztalon bor és frissen szedett virág állott, mindkettő butellában. Egy kuvasz feküdt lábnál, álmaiban juhokat hajtott zöld legelőn" – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Fokozódik a csapadékhiány

A szeptember eleje tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos az előttünk álló 6-8 nap során sem mutatkozik esély. A mai hidegfront csak elszórt záporokat, zivatarokat okoz, a nappali felmelegedést viszont jócskán visszaveti. A front nyomában megerősödő szél többfelé okozhat gyümölcshullást és ezzel károkat.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.