Back to top

Döntött a kormány Magyarország közép- és hosszútávú energia- és klímapolitikai prioritásairól

A kormány szerdai ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép- és hosszútávú stratégiai kérdéseit, elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait, 2040-es kitekintéssel - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-t.

Az ITM a döntések fényében, az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a szerdai kormányülés szintén elfogadta.

A szaktárca közleményében kifejti: a kormány meghatározó jelentőségű döntéseket hozott energia- és klímapolitikai kérdésekben, ezt a két területet szoros kapcsolódásuk miatt összefüggéseikben érdemes kezelni.

A kibocsátás-csökkentést és alkalmazkodást szolgáló klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát.

A kormány ennek tükrében megvitatta és elfogadta az éghajlatváltozási cselekvési tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új nemzeti energiastratégiát és a nemzeti energia és klímatervet. Ezek a szakpolitikai dokumentumok a globális trendek, az európai uniós elvárások és irányok, valamint a Kárpát-medencei helyzet, a hazai energiapiaci helyzet és klímapolitikai adottságok alapján készültek el. Jelentős részük szakmai és társadalmi egyeztetése az elmúlt egy-másfél évben lezajlott - tette hozzá a tárca.

A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszútávú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, amely várhatóan 2020 végéig kerül a kormány elé. A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén szerdán megtárgyalt nemzeti tiszta fejlődési stratégia képezi. A dokumentumok hamarosan elérhetőek lesznek a kormányzati honlapon - fűzte hozzá az ITM.

A szaktárca közölte: a kormány az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket kezdeményez, kérni fogja az Országgyűlés ellenzéki vezetésű fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat.

A részletekről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón számol be pénteken.

Magyarország számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és élhető klímát szeretnénk - hangsúlyozza a tárca, hozzátéve, a klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni.

"Magyarország így tesz, határozott klímavédelmi céljaink, intézkedéseink vannak, vállalásaink teljesítése felé eredményesen és következetesen haladunk. 1990-hez képest közel harmadával csökkentettük az üvegházhatású gáz (ühg) kibocsátásainkat, ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Az egy főre jutó ühg- kibocsátások mindössze az EU átlag háromnegyedét teszik ki, ami a hatodik legjobb eredmény. Magyarország mellett világszerte csak 20 további ország mondhatja el magáról, hogy 2000 óta egyszerre tudta növelni a gazdaságot (a magyar teljesítmény 29 százalék), és csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátását (24 százalékkal)" - írja közleményében az ITM.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Pompázik a kikeleti hóvirág a Duna-menti ligeterdőkben

A legtöbb kora tavaszi, lombfakadás előtt virágzó társához hasonlóan a hóvirág virágzása is erősen függ az időjárástól. Az idei enyhe tél hatására a Kiskunság ártereiben is a szokásosnál hamarabb kezdett nyílni a kikeleti hóvirág, meseszép szőnyeggel borítva be az erdők alját.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Ne siessünk a palántaneveléssel!

Enyhe tél végén járunk, tavaszias a hangulat, sokaknak viszket a tenyere, hogy végre kerti munkákba kezdjenek. Ki kell várni azonban mindennek az alkalmas idejét, főként a palántanevelésnél figyeljünk arra, hogy mikor lehet majd kiültetni azokat a kertbe. A palántanevelés fogásairól és megfelelő időzítéséről beszélt a Budapesti Kertbarát Szövetség tavaszváró Nyitnikék rendezvényén Zatykó Lajos nemesítő.

Törvénybe iktatják a vidéki szagokat és hangokat

Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei. Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt.