Back to top

Erre a sorsra jut a kidobott karácsonyfák többsége

Vízkereszt beköszöntével elkezdték országszerte begyűjteni a kidobott karácsonyfákat, melyek különféle módokon "élhetnek tovább" az ünnepek után. Akadnak városok, ahol főleg tüzelőanyagként, máshol javarészt közparkokban, mulcsként hasznosítják a fákat. Lássuk, milyen sors vár, illetve várhat a funkciójukat vesztett karácsonyfákra.

A keresztény egyház jeles napjai közt számon tartott Vízkereszt beköszöntével lezárult a karácsonyi ünnepkör, ez pedig azt is jelenti, hogy a háztartások zömében ezekben a napokban kerülnek le a díszek a karácsonyfákról, amik éppen ezért tömegével kerülnek ki ilyenkor az utcákra.

A budapestiek például évről évre mintegy félmillió fát dobnak ki az ünnepek után. A Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. bő másfél hónapig gyűjti szervezetten a fákat, amiket a kukák mellé – a gyalogosokat és az autósokat sem akadályoztatva –, illetve a 250 kijelölt gyűjtőhely valamelyikére is kitehetnek a lakosok. Ahogy az ilyenkor lenni szokott,

a leselejtezett tűlevelűek az aprítást követően a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiban végzik tüzelőanyagként. A magas gyantatartalmú fenyők elégetése több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot.

Ez ugyanakkor távolról sem jelenti azt, hogy otthon is érdemes lenne próbálkozni az effajta hasznosítással: a nem megfelelően feldolgozott fenyőfajták magas gyantatartalmuk okán károsíthatják a tüzelőberendezéseket és a kéményeket, égetésük ráadásul egészségre káros anyagok kialakulásához vezet. 

A fővároson kívül például Szolnokon is szervezett „fagyűjtő-különjáratok” róják az utcákat az ünnepeket követően: a nagyméretű, tüzelésre alkalmas fákat a hagyományokhoz hűen a rászorulókhoz juttatják, a nem hasznosítható tűlevelűeket pedig a regionális lerakóban komposztálják. Az NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. kiemelten kéri a lakosságot: mielőtt a fákat kidobnák, távolítsák el róluk a díszeket és a szaloncukrok papírjait is (ezt minden kidobott fa esetében tartsuk szem előtt – a szerk.).

Szegeden a kidobott fenyőfákat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai idén is a város komposztáló üzemébe szállítják, ahol mulcsot készítenek belőlük, amit köztereken és parkokban, ösvényeknél, illetve virágágyásoknál hasznosítanak majd.

Utóbbi célra egyébként Sopronban is felhasználják a fák egy részét. Itt a város lakótelepein, összesen 32 ponton gyűjtik a kiselejtezett fenyőket a Sopron Holding Zrt. munkatársai. Pécsett minden évben közel 40 tonna fenyőt gyűjtenek be a kukák mellől a Biokom Nonprofit Kft. A fákat a városi hőerőműben égetik el, hozzájárulva ezzel mintegy 31500 pécsi lakás távfűtéséhez.

Noha a fentiekhez hasonló akciókból országszerte számos akad, sokan hasznosítják a „funkcióját vesztett” karácsonyfájukat például a kertjükben. Az ágak kiváló alapot adhatnak komposzt készítéséhez, ugyanakkor mulcsként is felhasználhatók, a fenyő törzse pedig karóként tehet jó szolgálatot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mesél a besenyői erdő

A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.

Negyedmilliós szépség a múltból

A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.

A faforgács illata

A fafaragás nem más, mint képzelet, érzék és ügyes szerszámhasználat együttes végkifejlete. Mesterfokú elsajátításához sok éves gyakorlatra van szükség, és minden alkotás újabb ismeretekkel gazdagít. Kiss István immár 20 éve dolgozik fával egri műhelyében, és mai is szenvedéllyel űzi eme ősi, nemes mesterséget.

Lángba borult erdők

Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

A holnap ma kezdődik - faültetés Múcsonyban

A fásítás élhetőbbé teszi környezetünket, megváltoztatja a településképet, miközben közösségét is építi és a klímaváltozás negatív hatásaival is dacol - fogalmazott Belánszky-Demkó Zsolt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múcsonyban.

Vigyázzunk a magyar erdőkre

Az erdőjárók azzal tudnak leginkább hozzájárulni az egészséges erdő fenntartásához, ha mindenki hazaviszi magával a természetjárás közben keletkezett szemetét, a legapróbb, jelentéktelennek tűnő hulladékot is beleértve – hívta fel a figyelmet az erdei életközösség megóvására Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a „Tisztítsuk meg az Országot” program pilot projektjének záró eseményén.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Teljesen átalakulhat a budapesti állatkert működése

Gazdasági társaságként szeretné a továbbiakban működtetni a Fővárosi Állat- és Növénykertet Budapest vezetése. Az átalakítást az új igazgató vezényli majd le, akit hamarosan pályázaton választanak ki.

Kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak, erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján.