Back to top

Erre a sorsra jut a kidobott karácsonyfák többsége

Vízkereszt beköszöntével elkezdték országszerte begyűjteni a kidobott karácsonyfákat, melyek különféle módokon "élhetnek tovább" az ünnepek után. Akadnak városok, ahol főleg tüzelőanyagként, máshol javarészt közparkokban, mulcsként hasznosítják a fákat. Lássuk, milyen sors vár, illetve várhat a funkciójukat vesztett karácsonyfákra.

A keresztény egyház jeles napjai közt számon tartott Vízkereszt beköszöntével lezárult a karácsonyi ünnepkör, ez pedig azt is jelenti, hogy a háztartások zömében ezekben a napokban kerülnek le a díszek a karácsonyfákról, amik éppen ezért tömegével kerülnek ki ilyenkor az utcákra.

A budapestiek például évről évre mintegy félmillió fát dobnak ki az ünnepek után. A Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. bő másfél hónapig gyűjti szervezetten a fákat, amiket a kukák mellé – a gyalogosokat és az autósokat sem akadályoztatva –, illetve a 250 kijelölt gyűjtőhely valamelyikére is kitehetnek a lakosok. Ahogy az ilyenkor lenni szokott,

a leselejtezett tűlevelűek az aprítást követően a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiban végzik tüzelőanyagként. A magas gyantatartalmú fenyők elégetése több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot.

Ez ugyanakkor távolról sem jelenti azt, hogy otthon is érdemes lenne próbálkozni az effajta hasznosítással: a nem megfelelően feldolgozott fenyőfajták magas gyantatartalmuk okán károsíthatják a tüzelőberendezéseket és a kéményeket, égetésük ráadásul egészségre káros anyagok kialakulásához vezet. 

A fővároson kívül például Szolnokon is szervezett „fagyűjtő-különjáratok” róják az utcákat az ünnepeket követően: a nagyméretű, tüzelésre alkalmas fákat a hagyományokhoz hűen a rászorulókhoz juttatják, a nem hasznosítható tűlevelűeket pedig a regionális lerakóban komposztálják. Az NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. kiemelten kéri a lakosságot: mielőtt a fákat kidobnák, távolítsák el róluk a díszeket és a szaloncukrok papírjait is (ezt minden kidobott fa esetében tartsuk szem előtt – a szerk.).

Szegeden a kidobott fenyőfákat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai idén is a város komposztáló üzemébe szállítják, ahol mulcsot készítenek belőlük, amit köztereken és parkokban, ösvényeknél, illetve virágágyásoknál hasznosítanak majd.

Utóbbi célra egyébként Sopronban is felhasználják a fák egy részét. Itt a város lakótelepein, összesen 32 ponton gyűjtik a kiselejtezett fenyőket a Sopron Holding Zrt. munkatársai. Pécsett minden évben közel 40 tonna fenyőt gyűjtenek be a kukák mellől a Biokom Nonprofit Kft. A fákat a városi hőerőműben égetik el, hozzájárulva ezzel mintegy 31500 pécsi lakás távfűtéséhez.

Noha a fentiekhez hasonló akciókból országszerte számos akad, sokan hasznosítják a „funkcióját vesztett” karácsonyfájukat például a kertjükben. Az ágak kiváló alapot adhatnak komposzt készítéséhez, ugyanakkor mulcsként is felhasználhatók, a fenyő törzse pedig karóként tehet jó szolgálatot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdősáv hasznossága

A XXI. századi intenzív mezőgazdaság jelentősen átalakítja az élőhelyeket. Számos növény- és állatfaj élettere leszűkült vagy gyakorlatilag ellehetetlenült a környezeti feltételek miatt. A homogenitásban a vad nem talál búvó- és táplálkozási helyet, ráadásul a ragadozókkal szemben is védtelenek maradnak. A felsorolt problémák megoldására a mezővédő erdősávok jelenthetnek megoldást.

Titokban tartják a világ legritkább növényének hollétét

Az Ausztráliában található Kék-hegységben szinte elrejtett oázisként terül el az ausztrálok egyik nemzeti kincsének számító mintegy 28 hektáros botanikus kert, ami közel 6000 növény- és állatfajnak ad otthont. E kertben található a világ legritkább növénye, a sárkányfenyő, melynek eredete olyan történelmi korokig vezethető vissza, hogy már a dinoszauruszok is csemegéztek belőle.

A Pilisi Parkerdőből (is) vigyük haza a szemetet!

Az idei évben a Pilisi Parkerdő erdészei a Tisztítsuk meg az országot! program keretében felmérték az erdőkben illegálisan elhelyezett szemét mennyiségét. Összesen több, mint 5 500 köbméternyi hulladékot találtak, ami pontosan kétszer töltené meg a Duna Aréna 50x25 méteres versenymedencéjét.

Veszélyes özönfaj: a kaukázusi medvetalp

Az invazív kaukázusi medvetalp terjedése nemcsak az őshonos növényekre vet árnyékot: a vele való érintkezés súlyos, akár maradandó sérüléseket is okozhat. Mindezeket figyelme véve különösen fontos a természetvédelmi szakemberek eme növény visszaszorítása érdekében tett törekvéseik.

Ünnepélyes keretek között megnyitott az új Kis-Balaton Látogatóközpont

Mintegy 1,2 milliárd forintból épült meg Fenékpusztán a Kis-Balatont bemutató kiállítási tér. A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

Együttműködik az MME és a Főkert Budapest élővilágának védelme érdekében

Együttműködési megállapodás született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Főkert Nonprofit Zrt. között Budapest élővilágának védelme érdekében.

Vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban

A 2021-es világkiállításra vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban – mondta az Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Mohafalakkal a szálló por ellen

A szállópor magas koncentrációja ma már nem csak a városokban hanem a környező agglomerációs településeken is komoly probléma lett. A közelmúltban ismertették az első eredményeit annak a kutatásnak, amely során a szálló por megkötésére mohafalakat használtak.

Elég egy kis lóbab, vagy annál azért több kell?

Pozitív-e a vadméhek szempontjából egy lóbabbal bevetett szántóföldi tábla? Német kutatók jártak utána a kérdésnek, és arra jutottak, hogy a poszméhek sokat profitáltak belőle, a többi vadméhfajnak viszont muszáj, hogy legyen a környéken valamennyi félig-meddig természetes élőhely is.