Back to top

A parlagi kecske tartásának az előnyei és a hátrányai

Tíz évvel ezelőtt kezdődött a szenvedélye a tincses, vagy gatyásnak is nevezett parlagi kecskék gyűjtése, szaporítása iránt – meséli dr. Pap Cecília, akit egy egyetemi évfolyamtársa, jó barátja „palizott be” mondván, hogy az átkeresztezések miatt el fog tűnni ez a régi, magyar kecskefajta.

Dr. Pap Cecília a parlagi kecskéivel
Dr. Pap Cecília a parlagi kecskéivel
Fotó: BNE
Az elmúlt években  Dr. Pap Cecília az internetes a hirdetések nyomán bejárta az országot és összegyűjtötte az összes jellegzetes fajtajegyeket viselő egyedeket. Közben szakértőjévé vált a fajtának.  

Nem sokkal később uniós programok is indultak az őshonos háziállatfajták megmentésére. Ekkoriban már a fajtafenntartással foglalkozó szakemberek is megkongatták a vészharangot, hogy eltűnhet a parlagi kecske. Divat lett a hosszú szőrű kecskék gyűjtése – mondja Pap Cecília, aki mosolyogva hozzáteszi, hogy akkorra ő már lépéselőnyben volt: mindenki előtt összeszedte a szép egyedeket.

2011–ben elkezdődött a parlagi kecske hivatalos fajtaként való elismerésének procedúrája, majd a tudatos tenyésztése. Ekkor kapta a magyar parlagi kecske elnevezést is.

Dr. Pap Cecília magyar parlagi kecske törzsállománya 150 kecskéből áll. Mint mondja Idehaza már nincs mit összegyűjtenie, így Erdély lehet a következő állomás.  

S hogy kiknek ajánlható e fajta tartása? 

Pap Cecília szerint, aki fűnyírónak tartaná őket, az csalódni fog. A juhok szebben legelnek, mint a tincses kecskék, akik ugyan nem különlegesebben válogatósak, de ami nem tetszik nekik, azt ott hagyják. Így nem lesz mögöttük egyenletesre lerágott a gyep. Ám a bezártságot se szeretik. A zárt tartás eredménye, hogy állandóan „balhéznak”. Napi 15-20 kilométer járástól viszont kiegyensúlyozottak és nyugodtak lesznek.

Legeltetés
Legeltetés
Fotó: BNE
Extenzív tartásra kiválóak, akár 10 hónapot is tudnak lenni a legelőn. A bozótos, utak menti elhagyott, nem művelt, másra nem hasznosítható területen is legeltethetők a parlagi kecskék. Előnyük a hosszú, tincses szőrük. E miatt nem annyira sérülékenyek, mint a rövid szőrű társaik.

Télen a mélyalmos tartás ideális nekik, amikor akár egy méteresre is nőhet az alomvastagság. Az elletésük se jelent nagyobb kihívást, főként, ha boxokba különítik el az anyákat. Ennek hiányában nagyobb gondossággal kell eljárni. Egy-egy dominánsabb anya ugyanis képes maga köré gyűjteni számtalan gidát. Ezt követően nehéz kideríteni, hogy melyiknek melyik a valódi anyja. Holott a tenyésztési naplóba ezt pontosan dokumentálni kell. Tévedni pedig nem célszerű, és az ellenőrzések is gyakoriak, amikor DNS vizsgálatnak vetik alá a jószágokat.

Ha valaki kifejezetten a tej végett akar kecskét tartani és a mennyiség a döntő, akkor nem a parlagi kecske a jó választás. Erre alkalmasabb az alpesi fajta, ám annak másak az igényei is. Ennek ellenére Pap Cecíliának van olyan tincses kecskéje, nem is egy, amelyik rekord mennyiségű, akár 7-8 litert tejet képes adni naponta a fejési időszak egy rövid részében. A 300-as létszámú, parlagi és alpesi kecskéket is magába foglaló állománytól származó tejet Sümeg környéki sajtkészítők vásárolják fel, de időnként viszik anyatej pótlására is.

Hazánkban legtöbb kecsketartó a tej eladásából, vagy a kecskesajt készítésből profitál. Azok közül, akik kóstoltak korábban kecsketejet, többen vallják, hogy furcsa íze, szaga van. Ez azonban nem a tej sajátosságának köszönhető, hanem a nem megfelelő fejési higiéniának. A megfelelően kinyert tej nem lesz „kecske szagú, ízű”. A legjobb minőségű sajtok csak a higiéniára sokat adó gazdaságokból származó kecsketejből készülhetnek. A magyar parlagi kecske által adott tej beltartalma nyári időszakban átlagos a többi kecskefajtához viszonyítva, 3,8%-os zsírtartalmú. Ősszel, októberre ez az érték 4,5%–ra is felemelkedik. 

Pap Cecília kecskeállománya
Pap Cecília kecskeállománya
Fotó: BNE
Egészségesebbek a parlagi kecskék?

A betegségek szempontjából nem túl kényes fajta a magyar parlagi kecske mondja dr. Pap Cecília. Az állományában évente csak 1-2 tőgygyulladásos probléma adódik.

Amire viszont figyelni kell, az a kecskék nyirokcsomó-gyulladása.

Ez ellen nagyobb állományoknál akár vakcinával is érdemes védekezni, ám néhány kecske esetében nagyon költséges ez a vállalkozás.

Mi a kihívás a magyar parlagi kecsketenyésztésben?

Tenyésztésében alapvető különbség, ami nehezebbé, de egyben talán szebbé és nagyobb kihívássá teszi, hogy nem használható külföldről behozott "top"genetika, (tenyészállat, mélyhűtött sperma), így nem lehet 1-2 generáció alatt csodákat elérni. Lassabban, egyszerre akár több szempontot is mérlegelve, csakis szelekcióval lehet előre haladni. Dr. Pap Cecília azonban vallja, hogy nem reménytelen vállalkozás, hisz az elmúlt alig 10 évben lényegesen javult a küllem, nőtt a termelés, bár a tőgyformán, tőgyfüggesztésen még van mit javítani. De az anyakecskék átlagtermelése már alkalmas arra, (fél)extenzív tartásmódban gazdaságosan lehessen velük dolgozni.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

A gyöngyöspipe újból keresett

Hazánkban a gyöngytyúktartási kedv igen nagy ingadozást mutat. Ez, a hajdan az alföldi tanyákon gyakran előforduló baromfi a rendszerváltás idején szinte teljesen eltűnt, majd fokozatosan visszanyerte helyét a háztáji gazdaságokban. A madárinfluenza azonban a gyöngyöstartásnak sem kedvezett, akkor ismét jelentősen csökkent a tartott madarak száma. Az elmúlt években azonban újra divatba jött.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.