Back to top

A talpadban az összes göröngy - Az Év Tájépítésze

Az Év Tájépítésze díjat 2019-ben Andor Anikó Ybl-díjas táj- és kertépítész, városrendezési szakmérnök, címzetes egyetemi tanár kapta. Az elismerést a szakmai zsűri minden évben az előző öt év alkotásai alapján ítéli oda egy alkotónak vagy alkotóközösségnek. Andor Anikót negyvenéves pályájáról és a szakmáról kérdeztük.

Andor Anikó Ybl-díjas táj- és kertépítész, városrendezési szakmérnök, címzetes egyetemi tanár
Andor Anikó Ybl-díjas táj- és kertépítész, városrendezési szakmérnök, címzetes egyetemi tanár
• Az év tájépítészeként hogyan látja, segíti-e a tájépítész szakmát ez a díj? Érezhető-e, hogy általa a figyelem a szakma fontosságára irányul?

– Nem gondoltam, hogy ennyi ember kíséri figyelemmel a díj odaítélését, és hogy ennek ekkora publicitása van. Úgy érzem, a szakmai munka elismerése fogalmazódott meg ezzel. Óriási érzés volt, amikor a díjkiosztón a mester és tanítványai egymás mellett álltak. Több díjazottat ugyanis tanítottam, hozzánk jártak konzultálni. Nagy dolog, amikor ott állnak az ember mellett azok, akiket a pályán elindított és látja, hogy milyen szépen fejlődnek, magas szinten alkotnak. Személyes élményem, hogy rengetegen megkerestek, építészektől pedig olyan visszajelzés érkezett a díj kapcsán, hogy megérdemeljük.

• A harmincadik tanévet fejezte be az elmúlt évben a Debreceni Egyetem Építőmérnöki Tanszékén, harminc éve tanít építészeknek is táj- és kertépítészetet.

– Személyes küldetésemnek érzem, hogy a külön szakirányon huszonöt éve oktatott szakmánk tartalmát közkinccsé tehetem. Elismertségünk mind a mai napig nem egészen olyan, mint ami megilletné, sokkal kevesebbet feltételeznek rólunk. Most, a rádióriportok kapcsán újfent lehetőségem volt a nagy nyilvánosság előtt is beszélni arról, milyen sokrétegű a szakterületünk.

A mi munkánk az épülettől indul ki, és nem a kertből haladunk a ház felé. Az építészeknek tudniuk kell, hogy mit várhatnak el tőlünk. Nemcsak a zöld staffázs létrehozása és a „telepíts növényeket a ház köré” a feladatunk.

Fontosabb munkái

Andor Anikó és a Land-A táj- és környezettervezési műterem fontosabb megvalósult szakmai munkái

2010–2018 között:

• Graphisoft Park IV. ütem – komplex környezetrendezés

• Mórahalom településközpont – zöldfelületi fejlesztési koncepció terve

• Corvin sétány II–III. ütem – komplex környezetrendezés

• Aréna Plaza és közpark – komplex környezetrendezés

• Tata, Tóparti sétány – komplex környezetrendezés

• Mindszent városközpont – zöldfelületek fejlesztési terve

Ennél sokkal összetettebb, de a napi gyakorlatban számunkra is fontos az építészeti tudás. Sokan attól félnek, hogy a saját konkurenciánkat neveljük ki az építészek oktatásával, de erről szó sincs, hiszen az építészeknek nincs növényismeretük, ami a mi munkánk igen fontos része, eszköze. Fontosabb, hogy lássák meg a szakmánk komplexitását, ahogy jelen vagyunk a várostervezéstől az épülettervezésig. Most a tetőkertek korát éljük, de nemcsak a tetőn van függőkert, hanem már a terepszinten is. A tájépítésznek szinte jobban kell ismernie az épületek statikai szerkezetét, mint mondjuk az épületgépésznek.

A tájépítésznek pontosan tudnia kell a terhelhetőséget, az öntözéshez a vízátvezetések helyét. Ismernie kell az anyaghasználatot, a nyílászárókat, a szigeteléseket az épület lábazata körül és a homlokzaton. 

A szakmánknak én is igehirdetője vagyok, annak idején Mőcsényi professzor nekem adta át a stafétabotot a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékén. Előttem ő volt ott előadó, és látta, hogy az oktatást küldetésemnek, hivatásomnak tartom. Nekünk, tájépítészeknek kicsit építészül kell gondolkodnunk.

• Miért választotta ezt a szakmát hivatásul?

A Gül Baba türbe környezete
A Gül Baba türbe környezete
– Többek között Mőcsényi Mihály miatt lettem kerttervező. A Varga Márton Kertészeti Technikumban Rauser Lászlóné volt az osztályfőnököm. A szüleim azt akarták, hogy legyen szakmám, a kertészet pedig azért lesz jó, mondták, mert sokat leszek majd a levegőn. Ebben a választásban az apukám is benne volt, aki titokban azt remélte, hogy a szőlőfajta-gyűjteményét majd a lánya viszi tovább. 1956-ban voltam elsős és meg sem vettem a tankönyveimet, mert én építész akartam lenni. A testvérem az Ybl Miklós Építőipari Technikumban tanult, és én minden reggel ott mentem el fájó szívvel az iskolája előtt. Osztályfőnököm azzal vigasztalt, hogy ha itt tanulok, lehetek kertépítész. Ő vitt el engem jó barátjához, Mőcsényi Mihályhoz, aki akkor a Feneketlen-tó körüli parkot építette. Attól kezdve, ha láttam, hogy Mihály ott van, leszálltam a villamosról és odamentem hozzá szinte nap mint nap. 15 éves koromban eldőlt, hogy mi leszek. Olyan emberek voltak a példaképeim, mint Mőcsényi Mihály, akinek később sok munkáját rajzoltam. A Kertészeti Egyetemről Dalányi László – aki meghívott előadóként volt ott – a Lakótervhez hívott dolgozni.

Én vagyok az egyetlen, aki levelezőként kapott táj- és kertépítő diplomát. Ott ültem az évfolyammal, de bejárhattam a Lakótervbe. Sokan segítettek, hogy a megszállottságomat kiélhessem.

Sokat dolgoztam, de az élet két kézzel szórta az elismeréseket és azokat a munkákat, amiket nekem csupa öröm volt elvégezni. Sok átalvatlan éjszaka mellett annyi örömforrást, annyi tudást kaptam és annyi kapu nyílt meg, ami e munka nélkül nem lett volna.

Lechner Ödön-szobor, Kőbánya városközpont
Lechner Ödön-szobor, Kőbánya városközpont
• Mi alapján választotta ki azt a három alkotást, amivel Az Év Tájépítésze versenybe nevezett?

– A Gül Baba türbe az összetettsége által került be, ott a műemlékismeretre és az anyaghasználat finomságaira kellett ügyelni, és fontos volt szimbiózisban dolgozni az építész kollégákkal. A függőkertek, teraszok komoly műszaki tervezést igényeltek. 

Kőbányán, a Szent László téren a Lechner Ödön építésznek emléket állító szobor elhelyezése lehetőséget adott arra, hogy egy olyan közlekedési csomópontban, ahol Kőbánya teljes forgalma mozog, hogyan lehet a térépítészeti elemek hangsúlyos, a szecesszió formavilágát kifejező és a térarányokat megváltoztató jelentőségét megmutatni, térfal nélküli térben térépítészeti elemekkel kijelölni egy szellemi tartalmat. Lechner munkáira, a szecessziós építészet organikus vonalaira is tudtam utalni.

Az indázó lépcsősor nem arra szolgál, hogy azon föl lehessen menni, hanem a terep megtámasztásának eszköze. A pázsit lépőköveiben pedig a Kőbányán született Lechnernek az építészeti szakirodalom által kiemelt tíz munkája olvasható.

A szobor mellett Gingko biloba fa áll, jelezve, hogy Lechner keletkutatással is foglalkozott Zsolnai Vilmossal együtt, ők egymás nélkül nem lettek volna igazán nagyok. Ebben a munkában nem volt építész partnerem.

Hódmezővásárhely, Zrínyi utca
Hódmezővásárhely, Zrínyi utca
Hódmezővásárhelyen is láthatóak a szecesszió gyönyörű mintái, Sándi Gyula szép míves épületeivel saját arculatot adott a városnak. A népi motívumokat préstéglából és nem épületkerámiából alkalmazta, mint Lechnerék. Itt várakozó-pihenő funkciójú díszkert és közpark született, 12 méter magas tűzfalak szorításában. A városközpontban mélygarázst kellett építeni, ezért kulturális, kereskedelmi, napi ügyintézős terület jött létre egy függőkertben terepszint-emeléssel, növénykazettákkal, formanövényekkel.

Szép példa arra, hogy milyen fantasztikus lehetősége van a tájépítésznek a láttatásban. Amikor két pont között igyekeznek minél gyorsabban haladni az emberek, tájépítészeti eszközökkel azonban mégis rá lehet irányítani a figyelmüket az épületek szépségére.

A láttatásban rejlő lehetőség az, amikor a növényágyásokat úgy alakítom ki, hogy azok „rímelnek” az ablakok elhelyezésével, a gömbre nyírt tiszafák az ablak tengelyében helyezkednek el, a térépítészet elemei párbeszédben vannak az építészeti elemekkel. Itt ez tényleg megvalósult. A zsűri építész tagjai azt látták és értékelték, hogy a tájépítész az alfától indult el, és nem csak gyors megoldást keresett.

Hódmezővásárhely, Zrínyi utca
Hódmezővásárhely, Zrínyi utca

• Negyvenéves szakmai munkássága alatt számos alkotás született. Melyiket emelné ki, amelyikhez érzelmileg komolyabban kötődik?

MOM Park, multifunkcionális központ, Budapest
MOM Park, multifunkcionális központ, Budapest
– Minden munkám közel áll hozzám, de igazán a MOM Parkhoz kötődöm. Részben azért, mert az „a fatornyos hazám”, a környéken éltem le az életemet és minden részletét ismerem. Az igazi kötődés a megvalósítás során jön létre, amikor visszaigazolva látjuk, hogy jót vagy rosszat terveztünk. Az Óbudán most fölavatott, felújított Holdudvar parkot is ide sorolhatom. Tízemeletes házak között jött létre ez a dombos vidék. A panelházak közötti mikrodomborzatával negyven évvel ezelőtt ez határkőnek számított, szakmatörténetileg igen fontos volt. 33 méter magas épületeket kellett humanizálni és lebontani az ember által érzékelhető méretekre a térarányok alakításával. A 8-9 méteres dombokban az építési törmeléket és a földmunka fölöslegét helyezték el gazdaságossági megfontolásból.

A dombokra telepített fák a terep adta lehetőségnek köszönhetően olyan látványt adtak, amit amúgy csak 10-20 év múlva tudtak volna elérni, a határoló épülethomlokzatokból pedig így nagyobb felületeket tudtunk kitakarni.

Corvin sétány, II. ütem
Corvin sétány, II. ütem
A beköltöző lakók rögtön harmonikus zöld lombtömeget láthattak. A dombok létrehozásával amúgy 15-20 százalékos zöldfelület-növekedést lehet eléri a síkhoz képest. Akkor ez még teljesen új gondolat volt, számokkal kellett bizonyítanunk, hogy a 45-30-10 fokos domborzat felületén hány százalékos a zöldfelület-növekedés a terepszintek megemelésével. Ma már ez bekerült a szabályozási tervekbe, elfogadottá vált.

A szívem csücske még Komárom főtere, a Szabadság tér. A munkát nagy történeti búvárkodás előzte meg. Egyetlen műemléke van a városnak, minden a Duna másik oldalán maradt, a magyarországi oldalnak méltatlanul nem volt főtere, csak parkolója. Ez a megkeresés nagy lehetőség volt ismét azt kiemelni, hogy az épületek rizalitos homlokzataival együtt építészetileg mennyire átgondolt volt az a tér.

• Említette a Holdudvar parkot, mint fontos szakmatörténeti munkát. Mit tart még határkőnek a tájépítész szakma elmúlt negyven éve alatt?

– Nagy áttörés volt a Bank Center irodaház építése a budapesti Szabadság téren, amit Finta József tervezett. Itt már más anyagi lehetőségek voltak, mint korábban a lakótelepeken. A fontos középületekhez – ahogy a Szabadság térre is – a koros fák Ausztriából érkeztek. Az építészetben az irodaházak megjelenésével következett be a léptékváltás, harminc évvel ezelőtt még nem épültek ilyen fontos középületek.

A kereskedelmi épületekhez, középületekhez kapcsolódó környezettel szemben egészen mások az elvárások. Itt már megjelenik az urbánus környezet hatása a műtárgyak tervezésében, az anyaghasználatban.

A műkőről gránitra, nemesebb anyagokra tértünk át, a burkolt felületek, műtárgyak dominanciája is ezekhez az épületekhez kötődik. Úgy érzem, soha ekkora lehetőség nem nyílt még a tájépítészet előtt, mint most, hiszen igen sok beruházás zajlik. Megvannak az anyagi források, az építészeti tevékenység pezseg, lüktet. Léptékváltás következett be a szakmánk elfogadásában: a táj- és kertépítész munkájának jelentősége lett, a társterületek is elfogadják, látják kibontakozni. Nagy áttörés volt a szakmánk életében, amikor Ybl-díjat kaptam, amit táj- és kertépítész még soha nem kapott.

A komáromi Szabadság tér kiviteli terve
A komáromi Szabadság tér kiviteli terve

• Milyen irányba változott az elmúlt évtizedek növényhasználata?

– Kedvező változás a nagy fajtagazdagság. A katalógusok azonban régebben sokkal beszédesebbek voltak, minden növényhez kaptunk instrukciót. Ma már nem. Csak pénzkérdés a növényanyag. Régen talajtakarókat használtunk szinte faltól falig az egyszerűbb fenntartás, üzemeltetés miatt. Ma már olyan helyen ültetünk fákat, ahol azelőtt soha nem voltak, például az Október 6. utcában és a Petőfi Sándor utcában, ahol nagyon sok a közmű. Sok szép kertet láthatunk ma már Magyarországon, kelettől nyugatig. Van olyan szakember, aki megtervezi és kivitelezi is a kertet. A mi munkánknál abban az értelemben van elidegenedés, hogy a tervdokumentáció leadását követően általában egy-két év múlva lesz csak belőle kert. Csoda, ha azonnal megépül. Míg az építésznek az a legszebb napja, amikor elkészül az épület, kertépítészként viszont úgy érzem, hogy az én édes munkagyerekemet állami gondozásba adom, fenntartásra.

A táj- és kertépítésznek ott kell lennie a kivitelezésnél, a mi szakmánkat nem lehet műholdról gyakorolni. Oda kell menni, hogy a talpadban legyen az összes göröngy.

Szakmai elismerései

• Formatervezési nívódíj – 1981

• Kertépítészeti nívódíj – 1986

• Ormos Imre-díj – 1997

• Köztársasági elnöki ezüst emlékérem – 1997

• Ybl Miklós-díj – 1999

• Pro Facultate (Budapesti Corvinus Egyetem) – 2008

• Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – 2013

• Mitől jó a táj- és kertépítész? 

– A tájépítészet nem csak annyi, hogy jobbra rekettye, balra nyírfa. Akkor igazán jó a környezettervező, ha munkája során a rétegeket is végigjárja, megismeri a hely szellemét, a miértekre keresi a választ. Ez nagyon fontos. A Lechner-szobor elhelyezésekor teljesen beleástam magam Lechner építészetébe, annak minden részletébe. Végigjártam minden Magyarországon megtalálható épületét, minden motívumot lefényképeztem. A Bókay-kert tervezésekor megismertem Bókay János orvosprofesszort mint embert, hogy hogyan hatott a környezetére, és milyen rózsafajták voltak a felesége rozáriumában. A mórahalmi országzászló-emlékmű tervezése kapcsán Trianon történelmébe ástam bele magam. A munkákban mindig le kell menni a történelmi gyökerekig és megnézni az ok-okozati összefüggéseket.

Nagy izgalommal, szakmai kíváncsisággal várom, hogy a Kopaszi-gát környéke hogyan alakul. A hely szelleme kezd eltűnni, ahogy egymás után nőnek ki a toronyépületek, ahova az egész öböl tájolva volt, ott ma toronyházak állnak.

• Van jövőjük a fiatal tájépítészeknek?

– Igen, a fiatalok tehetségesek, de abban a tévhitben élnek, hogy az informatika mindennek az alapja, pedig az csupán eszköz. Én az alapokat hiányolom. Ma egy fiatal kétévenként munkahelyet változtat, mert az alapmotiváció a jövedelem. Erről szó nem lehetett a mi időnkben. Ha valaki tényleg megszállott és valahova el akar jutni, az igen komoly építkezés. A fiatalok azért nem találják a helyüket, mert félnek a megmérettetéstől. Olyan anyagi lehetőségek vannak ma, ami miatt a fiatalok nagy része nincs rákényszerítve a kitartó, elkötelezett munkára, aminek persze meglesz majd a hozadéka. Igaz, nem azonnal, és nem holnap.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A gyógynövények termesztése turisztikai célpont is

A gyógyturizmus hazánkban főként a gazdag termálvízkészletünket hasznosító fürdőkultúrára épül. Kialakulóban van ugyanakkor egy másik ága is, amely a gyógynövényekre alapoz. E fajok termesztése, feldolgozása kifejezetten látványos, így az könnyen összekapcsolható a turizmussal.

A kormány hatékony segítséget nyújt az aszálykárok és fagykárok enyhítéséhez

Az idei esztendő első felének időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt - mondta el Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-nek.

Rekordmennyiségű, 1346 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le január és április között

Rekordmennyiségű, 1346 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le január és április között egy 32 országot érintő műveletben az Európai Unió rendőri együttműködését koordináló szervezete, az Europol szerdai tájékoztatása szerint.

Szamóca, a bogyósok királynője

A szamóca belföldi termőtermőterülete 2008 - 2015 között 500 hektárról 800 hektárra emelkedett, azonban az utóbbi években folyamatos, évenkénti kismértékű területcsökkenés tapasztalható. Ezekhez a folyamatokhoz jelentősen hozzájárul a munkaerő hiánya és az olcsó, importált termékek által kikényszerített árverseny is.

A kórokozók is a csapadékra várnak – növényvédelmi előrejelzés 23. hét

Az aszály nem kedvez a kórokozók terjedésének, a rovarkártevők egy része viszont erőteljesen szaporodik. Az általánosságban mérsékelt termést ezektől kell megvédenünk.

A hónap szobanövénye: a kála

A holland virágiroda júniusi kampányában a kálát helyezi a középpontba, ez lesz a hónap növénye. A növénnyel kapcsolatban a virágiroda honlapján hasznos információkat, értékesítési és növényápolási tippeket adnak a virágkereskedőknek.

Parlagfű-mentesítési társadalmi célú kampányt indít a Nébih

A parlagfű irtása nemcsak az allergiásoknak fontos, hanem a termelőknek is, hiszen a parlagfűvel szennyezett területeken jelentős terméskieséssel lehet számolni. A parlagfű elleni eredményes harchoz a gyomnövény és a megfelelő irtási módszerek alapos ismerete egyaránt nélkülözhetetlen.

Csak a vizsgára bejelentett vagy már levizsgázott permetezőgépek használhatóak

A Nébih felhívja a termelők figyelmét, hogy idén már csak műszaki vizsgálatra bejelentett vagy érvényes műszakival rendelkező permetezőgéppel lehet növényvédelmi munkákat végezni. Azokat a gépeket, amik nem felelnek meg e követelményeknek a hatóság az ellenőrzések során leállítja, tulajdonosaikkal szemben pedig eljárást indít.

Idénymunkásonként 880 euróba kerültek a járvány miatti intézkedések

Mintegy 500 euróval növelte meg az egy idénymunkásra jutó költséget, hogy nem lehetett tömegesen elszállásolni a dolgozókat, a charterjáratos utaztatásuk fejenként több mint 200 euróba került, higiéniára és védőfelszerelésekre pedig újabb több mint 100 eurót költöttek pluszban a gazdák – derült ki a délnémet spárga- és szamócatermesztők szövetsége által nemrég elvégzett felmérésből.

Szalmabálás kertészkedés

A kisméretű szalmabálákból kialakítható emelt ágyásba, de akár lyukat fúrva a bálába, növények ültethetők a szalmába. A bálában zajló mikrobiológiai folyamatok alulról melegítenek, ezzel és az éréskor napfényt visszaverő hatásukkal fokozzák a koraiságot.