Életveszélyes állapotot idézhet elő, és a 2. típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás is a kockázatok között szerepel. Egy ital fogyasztása nem jelenthet katasztrófát, de az ilyen termékek rendszeres fogyasztása elviselhetetlen terhet jelent a szervezet számára.
De mi a helyzet a kávéval?
Egy csésze kávé körülbelül 100 mg koffeint tartalmaz, míg az energiaitalok 80-90 mg-ot, tehát a koffeintartalmuk szinte azonos. Az elemzést készítők szerint a titok az ivás sebességéből ered. „Bár bizonyos típusú italok hasonló koffeinszinttel rendelkeznek, de a kávé forró és lassan isszák.” –olvasható a tanulmányban. A reggeli kávénak, és általában a kávé ivásnak rituáléja van, ettől nem tekinthető egy szimpla italnak, komótosan isszuk és a szervezetünkben is lassabban szívódik fel a koffein, aminek kisebb mértékben több jótékony hatást is tulajdonítanak.
Ez teljesen más, mint egy konzervdoboznyi ital elfogyasztása pillanatok alatt.
Ugyanakkor ne feledjük el, hogy az energiaitalok más összetevőkel is rendelkeznek, olyanokkal is, amelyek felerősítik a koffein hatását. Veszélyforrás az is, hogy míg a kávét a gyerekek nem isszák, élénkítő italokat már a 10-12 évesek is gyakran fogyasztanak, a fiatal szervezetre pedig hatványozottabban jelentkezik a negatív hatása. Továbbá az élénkítő italokat rendszeresen fogyasztók abban a hitben élnek, hogy ezzel kiváltják az alvás idejét, ami az orvosok szerint súlyos tévhit: csak néhány órára pörget fel, és egyáltalán nem pótolja a pihentető alvást.
Az Európai Unió sok országában felhívják a figyelmet a súlyos kockázatokra például a máj, a vesék, és az emésztőrendszer károsodásának lehetőségére. Új-Zélandban és Írországban készült tanulmányok egymástól függetlenül 20 egészségügyi komplikációt sorolnak fel, hozzáteszik, hogy a hosszú távú hatásai még fel sem mérhetők. Franciaországban az ilyen italok értékesítésének tilalmát egyszer már bevezették, ám ez a gyártók erőteljes ellenállását váltotta ki, panaszt tettek az Európai Bizottságnál, végül a tilalmat visszavonták.