0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Nincs idejük termeszteni, annyi egyebet várnak el tőlük

Dinamikusan növekszik a szabadföldi zöldségek termőfelülete Németországban, az idei évben viszont a klasszikus termesztéstechnológiai kérdéseket háttérbe fogják szorítani az egyebek, a gazdáknak elsősorban a társadalom és a politika támasztotta kihívásokkal kell megküzdeniük.

A szövetségi statisztikai hivatal előzetes adatai szerint 2019-ben három százalékkal nagyobb felületet szántak Németország-szerte a szabadföldi zöldség és szamóca termesztésének, mint egy évvel korábban – adta hírül az agrárpiaci információkat elemző AMI információira hivatkozva a fruchthandel.de portál.

Számításaik szerint ez azt jelenti, hogy 130 600 hektáron termesztettek zöldséget.

Lehengerlő előnnyel, a felület mintegy ötödét elfoglalva a spárga áll az élen,

majd a sárgarépa és a hagyma követi a dobogós helyeken. Mivel a felület is nőtt, és a hozamok is jobban alakultak, mint 2018-ban – főleg az őszi betakarítású sárgarépa és fejes káposzta esetében –, mindenképpen nagyobb mennyiséget takaríthattak be a gazdálkodók, mint az előző idényben. Az AMI úgy becsül, hogy országszerte 3,57 millió tonna zöldséget szedhettek a szabadföldi táblákról, ami mintegy 10%-kal több a 2018-asnál.

Az importált frisszöldség mennyisége ezzel párhuzamosan mintegy 1%-kal csökkent, bár nagy a szórás fajonként: salátauborkából például nőtt az import, paprikából és paradicsomból ugyanakkor csökkent. Hagymából nem kevesebb mint 11%-kal többet vásároltak a németek 2019-ben külföldről, mint a korábbi szezonban. Az ok elsősorban az, hogy

2018-ban alig termett hagyma, és 2019 első felében nagyon hamar kiürültek a tárolók.

Mi várható 2020-ban? Ez általában leginkább az időjárástól függ, bár pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a klasszikus termesztéstechnológiai kérdések rövid- és középtávon is háttérbe fognak szorulni, mert a gazdálkodóknak elsősorban a politika és a társadalom támasztotta elvárásokkal kell megbirkózniuk. Elsősorban a környezet- és természetvédelemmel, a műtrágyák és növényvédő szerek, valamint a műanyag mennyiségének csökkentésével kapcsolatban nagy a nyomás.

Mindezek persze érthető elvárások, de

vajon akkor is megveszik-e majd a fogyasztók a zöldséget, ha az láthatóan tápanyaghiányos, és/vagy növénybetegségek feltűnő nyomait viseli magán?

És arról van-e bárkinek adata, hogy mennyi értékes tápanyag megy veszendőbe a zöldségekből, ha csomagolás nélkül kerülnek a pultokra? A fenntartható csomagolás tehát egészen biztosan 2020 egyik legforróbb témája lesz – jelzi előre az AMI.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu