Back to top

Uniós projekt keretében irtják az akácfát!

A Fertő-tó környéki osztrák méhészek aggódnak, hogy a régióban környezetvédelmi projektek keretében kiirtják az akácot. A magyar méhészeket nem fenyegetik az akác irtását célzó projektek, hiszen 2014-ben az akácfát és az akácmézet hungarikummá nyilvánítottak.

A szomszédos osztrák régió méhészei aggódnak, hogy a környékükön kiirtják az akácot.

Aggodalmuk egy természetvédelmi projekt miatt merült fel, mely tavaly kezdődött. és melyet EU-s és osztrák állami pénzből finanszíroznak.

A projekt keretein belül a nem őshonos invazív fajokat (olajfát, ecetfát, kőrist, juhart, akácot) próbálják kiirtani a természetvédelmi területekről.

Osztrák kollégáinknak minden okuk megvan az aggodalomra, hiszen a projektet a jövő évben le kell zárni és az akác irtása már számos területen megtörtént.

Pedig az akác az esetek 60-100%-ában az egyetlen jelentősebb mézforrás errefelé.

Egy pomogyi (parmhageni) méhész, Josef Kotzenmacher, a Fertő-tavi körzetet mezőgazdasági sivatagként írja le, mely szinte csak monokultúrákból áll.

A Fertő-tó környéki  méhészeti helyzetet az is súlyosbítja, hogy a repce az itteni területeken 10% alatt van; továbbá a napraforgó többnyire a nyári szárazság miatt nem mézel, vagy eleve kevés nektárt adó fajtából vetik.

A méhészkedés gazdaságossága az utóbbi 5 évtizedben hozzávetőlegesen 60-80%-al esett vissza.

50 évvel ezelőtt 20 méhcsalád annyi nektárt gyűjtött ezen a környéken, mint manapság 100. Ennek oka az intenzív mezőgazdaság és nem utolsó sorban a klímaváltozás.

A méhészek felkeresték a projekt vezetőjét, a Burgenlandi Természetvédelmi Egyesület vezetőjét, Klaus Michaleket és elmondták panaszaikat.

A projektvezető azzal igyekszik nyugtatni őket, hogy nem áll rendelkezésre annyi forrás, hogy ki tudnák írtani a környék összes akácát. Ezen kívül a régi akácállományokat meghagyják, amennyiben puffer zónák vannak közöttük és a természetvédelmi területek között. A természetvédelmi területekről azonban vissza fogják szorítani az akácot.

Az akác irtásának problémája nem érinti a többi osztrák régió méhészeit, hiszen az akác a burgenlandi és alsó ausztriai területeken kívül nem ad számottevő nektárt és valóban inkább elnyomja azokat az őshonos fajokat, melyekről a helyi méhek nektárt gyűjthetnének.

A magyar méhészeket nem fenyegetik az akác irtását célzó értelmetlen projektek, hiszen 2014-ben az akácfát és az akácmézet hungarikummá nyilvánítottak.

Lásd még cikkünket: Uniós méhészeti jelentés

Forrás: 
bzv.at/neusiedlerbezirk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a macskafürdetésről tudni érdemes

A legtöbb házi macska nem szeret fürödni. Az öntisztítás jól működik náluk. Viszont vannak helyzetek, amiket nem lehet megúszni szárazon.

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Felszámolnák az illegális állatkereskedelmet

Az illegális állatkereskedelem ellen lép fel az Európai Parlament, keddi állásfoglalásában javaslatot tesz a kereskedők és tenyésztők szigorú nyilvántartására az egész Európai Unióban.

Lángoló kaptárak Versailles-ban

Második tüntetését tartotta meg az Egyesület az Európai Méhekért (eubee.eu) Versailles-ban a napokban. A tiltakozáson nagy számban vettek részt európai méhészek, köztük magyarok. Kaptárakat égettek el, hogy ezzel demonstrálják a reménytelen helyzetüket.

Megérkezett Európába a kínai állatoktól eredő súlyos járványt okozó vírus

Egy nappal ezelőtt még bizakodóak voltak Nemzeti Népegészségügyi Központ szakemberei, akik úgy vélték, a tüdőgyulladást és akár halált is okozó vírus felbukkanásának csekély az esélye az EU-ban, ám a legfrissebb jelentések szerint Skóciában négy, Észak-Írországban egy embert kezelnek e betegség tüneteivel. A vírus terjedését gyorsíthatja a kínai holdújév ünnep, amikor több százmillió ember utazik.

Tavaly mintegy 800 milliárd forint támogatás segítette a gazdálkodókat

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdálkodók fenntartható termeléséhez. Az Agrárminisztérium 2019-et az „építkezés” évének hirdette meg, és ennek a célnak az elérését mintegy 800 milliárd forint támogatás kifizetése segítette.

Mi a nagyobb kockázat?

Hogyan lehet gazdaságosan, a környezetet kímélve, mégis hatékonyan ellátni az emberiséget élelemmel? Erről beszéltek szakemberek a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évnyitó rendezvénye első panelbeszélgetésén. Az AGROmashEXPO színpadán növényvédőszer- és műtrágyagyártók képviselői beszéltek arról, hogy hogyan tudnak segíteni a fenntartható gazdálkodásban.

Intelligens hőmérő borjaknak

Borjak és szarvasmarhák egészségi állapotának nyomon követésére szánt okos hőmérőt fejlesztett ki a német Förster Technik.

Változások a növényvédőszer-engedélyezésben

Az Európai Unióban továbbra is folytatódik a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata, és változnak az előírások, eljárások. Két év alatt összesen 31 növényvédő hatóanyag esett ki a palettáról, jócskán megnehezítve a termesztők, növényorvosok életét. Ugyanezen idő alatt 9 új kapott engedélyt, de többségük nem szintetikus molekula, ami összhangban van az unió környezetvédelmi törekvéseivel.