Back to top

Vízmegőrzés szinergiával

Három hazai cég együttműködésével született meg az a világon egyedülálló komplex talajkezelési technológia, amit Nagy István agrárminiszter jelenlétében mutattak be a sajtónak. A homokhátsági talajokra kifejlesztett módszer legalább hat héten keresztül javítja a talaj vízmegtartó képességét és a talajéletet.

Nagy István: szemléletváltásra van szükség a talajápolásban
Nagy István: szemléletváltásra van szükség a talajápolásban
Szimbolikus, hogy az év első sajtótájékoztatója éppen a talajnedvesség megőrzésének javításával foglalkozik, mondta Nagy István a bemutatón. A termőföld korlátos erőforrás, ami több oldalról is veszélyben van:

a megművelhető területek nagyságát az iparosítás és a városok, utak terjeszkedése egyre csökkenti, termőképessége pedig vészesen romlik, elsősorban a talajmikrobák sokféleségének és számának döbbenetes mértékű visszaesése miatt.

Az utóbbi fél évszázadban körülbelül a tizedére csökkent a mikrobák száma. A Homokhátság most is félsivatagos terület, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy valamiképp megőrizzük rajta a mezőgazdasági termelés lehetőségét. Az új fejlesztés természetes anyagokkal teszi termővé a talajt, és javítja a vízmegtartó képességét.

Kutasi József: a talajalga hálózatos réteget alkot a homok felszínén
Kutasi József: a talajalga hálózatos réteget alkot a homok felszínén
A VízŐr technológiát többfelé bemutatják hazánkban és külföldön, ami a lényeg, sikerült vele újabb lépést tenni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hangsúlyozta Nagy István. Nagyon fontos tehát felhívni a gazdák figyelmét arra, hogy a talajbaktériumok, talajalgák használata milyen hatékony módszer az aszálykár enyhítésére, kivédésére. Alkalmazásukkal összességében körülbelül 40 százalékkal több vizet lehet megőrizni a talajban, ráadásul a módszerrel kezelt területen kisebb lesz a víz- és szélerózió.

A legújabb fejlesztés az AlgaTer, amit egy magyarországi barlangban talált talaj­alga tenyésztésével készít az Albitech Kft. A cég kutatás-fejlesztési vezetője, Kutasi József elmondta, hogy

ezek a talajalgák főleg erdei talajokon, réteken fejlődnek, csapadékos időben. Nagyon kedvező hatást gyakorolnak a talajszerkezetre, mert maguk is fonalas szerkezetűek, és a fölső talajszintet 15-20 centiméter mélyen behálózva lelassítják a víz beszivárgását és kipárolgását.

Sok algafajt begyűjtöttek és azonosítottak az Albitech Kft. munkatársai
Sok algafajt begyűjtöttek és azonosítottak az Albitech Kft. munkatársai
Olyan szerkezetüket vesztett talajokon is érdemes talajalgát használni, mint a mészlepedékes csernozjom. Szövedékük emellett könnyen lebomló szerves anyagot és egyben élőhelyet jelent más mikroszervezetek számára, így élénkül a talajélet, ráadásul az általuk termelt anyagokat a növények is tudják hasznosítani. Az egysejtű moszatok ezen kívül megkötik a nehézfémeket, a mérgező anyagokat, például az arzént, amely így szerves kötésbe kerül, és elveszíti mérgező hatását.

Egy hektár földben 50-100 kilogramm alga lehet, a baktériumok tömege a kilogrammos nagyságrendet sem éri el. Növények lévén, az algák táplálkozása – és a baktériumoké is – a fő tápelemeken alapul, de nitrogén- és foszforigényük eltörpül a talajok természetes tápelemtartalma mellett. Egy hektárra 5-10 liter algakészítményt javasolt kijuttatni, amit beoltásnak lehet tekinteni, ugyanis az algák idővel elszaporodnak. Ehhez Bencsik Attila ügyvezető hozzátette, hogy

viszonylag jól tűrik az UV-sugárzást és a szárazságot, valamint elég tág hőmérsékleti tartományban megélnek, a készítményt ugyanakkor nem szabad 30 °C fölött tárolni.

Kérdésünkre Daoda Zoltán, az Agro.Bio Kft. szakmai igazgatója elmondta, hogy szántóföldi növények esetében vetéskor javasolt kipermetezni a készítményeket, és már egy kezelés átsegíti azokat a száraz időszakon. Szükség esetén a kezelés megismételhető, kisebb dózissal.

Évente kell mikroorganizmusokat a talajba juttatni, és emellett a szerves anyagot is vissza kell forgatni, hangsúlyozta. Magyarországon jelenleg körülbelül 400 ezer hektáron használnak a gazdák különböző talajbaktérium-készítményeket. A cége által forgalmazott BactoFil® B10 egy kétszikű kultúrákra kifejlesztett baktériumkomplex, amely hét baktériumtörzsből áll. Gondoskodik a talaj mikrobiológiai harmóniájáról és a kétszikű növénykultúrák (napraforgó, repce, burgonya stb.) egészséges fejlődéséről.

A talajbaktériumok a gyökér környezetében szaporodnak el, és kölcsönösen előnyös kapcsolatba lépnek a kultúrnövényekkel. Anyagcseretermékeikkel támogatják a növények életfolyamatait, javítják a tápanyagok fölvehetőségét, a talajszerkezetet, cserébe a növényekből származó szerves anyagokhoz jutnak.

Nagy előnyük, hogy megkötik a vas-ionokat, ami visszaveti a kórokozók fertőzését, tehát a vele kezelt talajban egészségesebb lesz a növényállomány. A talajszerkezet javításával javul a művelhetőség, csökkennek a szélsőséges időjárás okozta károk, nő a talaj vízmegtartó képessége.

Az egysejtű moszatok fonalas szerkezetet hoznak létre
Az egysejtű moszatok fonalas szerkezetet hoznak létre
A technológia harmadik összetevője, a VízŐr a Water&Soil Kft. fejlesztése. Ez egy szerves eredetű talajkondicionáló készítmény, ami nagymértékben csökkenti a párolgást a talajból, használatával a felére csökkenthető az öntözés költsége szántóföldön és kertészeti kultúrákban is. Öntözés nélkül termesztett kultúrákban megőrzi a talajban meglévő nedvességet, ami ezáltal elpárolgás helyett a növények gyökerén keresztül hasznosul. Ennek eredményeként nő a növények aszálytűrő képessége, az aszálytűrés időtartama, ennek következtében pedig jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termés várható. A termék három hónapon keresztül fejti ki hatását, majd maradvány nélkül lebomlik. Dél-Afrikában, Kolumbiában, Tunéziában, Ghánában és Indiában is tervezik a VízŐr (Water Retainer) engedélyeztetését.

Mérhető a hatása

Három cég, az Albitech Kft., az Agro.Bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. együttműködésében született meg a homoktalajok vízháztartását hónapokon keresztül javító módszer. A komplex talajkezelési technológia három összetevőjének együttes hatására harmadával több víz maradhat meg a talajban, mint a használata nélkül. Ennek nemcsak a növények látják hasznát, hanem a talaj mikroorganizmusai is, hatására javul a talajélet, a talajszerkezet, hozzáférhetőbbé válnak a tápanyagok. Az első kísérletekben a VízŐr nevű, természetes összetevőkből készülő párolgáscsökkentő anyagot és egy vadonatúj hazai algakészítményt, az AlgaTert juttatták ki homoktalajra, és ezáltal 15-24 százalékkal több vizet sikerült megőrizni hat héten át. Amikor a BaktoFil B10 baktériumtrágyát is hozzáadták a kezeléshez, 35 százalékra nőtt a vízmegtakarítás. Ez azt eredményezi, hogy öntözéses gazdálkodásban kevesebb öntözővízzel is ugyanakkora terméseredményt lehet elérni, ami a vízkijuttatás költségét is csökkenti, vagyis tetemes megtakarítás érhető el. Ha nem öntözünk, a módszer alkalmazásának akkor is magasabb terméshozam és nagyobb termésbiztonság lesz az eredménye.

Számítások szerint a technológiával sokkal több öntözővíz, energia és műtrágya takarítható meg, mint amennyibe a kezelés kerül.

A hátul látható fotoreaktor a bemutatón csak „pislákolt”, amikor iparszerűen működik sokkal fényesebb
A hátul látható fotoreaktor a bemutatón csak „pislákolt”, amikor iparszerűen működik sokkal fényesebb

Algatenyésztés

A rendezvény végén betekintést nyerhettünk az algatenyésztés műhelytitkaiba. Az Albitech Kft. sok hazai eredetű algafaj fenntartásával foglalkozik. A tiszta tenyészeteket kémcsövekben láthattuk, ezek felszaporítását nagyobb lombikokban, majd még nagyobb edényekben végzik. Végül egy speciális fotoreaktorban történik a gyorsított ütemű szaporítása, ahonnan gyűjtőtartályokba kerül a tápoldat, és vele együtt a tenyésztett algák. A késztermék is vízzel együtt tartalmazza az élő algákat, aminek az az előnye, hogy az általuk kiválasztott, a kultúrnövények fejlődését serkentő anyagok is benne vannak, tudtuk meg Greipel Erikától.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hungarikum lett a Magyar népmesék rajzfilmsorozat

Tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. A Hungarikum Bizottság Lakiteleken megtartott ülésén egyhangúan döntött a Magyar népmesék rajzfilmsorozat hungarikummá nyilvánításáról. A Hungarikumok Gyűjteményébe így jelenleg 76 érték tartozik, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 181-re emelkedett.

Ha nem lesz érdemi változás, beláthatatlan következményei lehetnek

A hódok ellen való védekezés jelenleg reménytelen. A XIX. század közepén figyelték meg utolsó példányait Magyarországon, majd végleg eltűnt. Aztán 1996-ban egy visszatelepítési programnak köszönhetően újra megjelent Gemencen. A visszatelepítések egészen 2008-ig tartottak, amikorra összesen 234 példányuk élt hazánk különböző területeire.

Sokfelé feltöltődött a talaj nedvességgel

Az elmúlt napokban lehullott hatalmas mennyiségű csapadék szinte országszerte feltöltötte nedvességgel a talajt. A kukorica aratását és az őszi kalászosok vetését ez az idő és a sáros talaj jelentősen hátráltatja. A folytatásban újabb csapadékhullám érkezik, majd a jövő hét első felében szárazabb és naposabb idő várható, de ezzel együtt megjelennek az idei első fagyok.

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.

Minden öt évnél idősebb permetezőgépet vizsgáztatni kell!

A NÉBIH, honlapján felhívja minden géptulajdonos figyelmét, hogy mielőbb jelentse be növényvédő gépét felülvizsgálatra valamelyik állomáshoz, hogy jogszerűen használhassa azokat! Az idei esztendőtől már minden öt évnél idősebb permetezőgépet vizsgáztatni kell, hogy növényvédelmi munkát végezhessen, amit a 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet 35. § (12) is rögzít.

Péntektől érkezik a támogatási előleg a magyar gazdákhoz

Október 16-án indul az agrártámogatások előlegfizetése, jelentette be Nagy István Agrárminiszter és Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke. Még az idén 290 milliárd forint jut el a gazdálkodókhoz, hogy segítse az őszi munkák elvégzését.

Ne hagyjuk elszaporodni a takácsatkákat!

Most ősszel sok a takácsatka a szamócában, figyelmeztet honlapján és a magyar termesztőknek küldött hírlevelében Klaas Plas holland szaktanácsadó. Rég nem látott annyi takácsatkát, mint most. Be kell avatkozni, nehogy tavasszal még több legyen belőlük.

Csökkennek az őstermelők és a családi gazdaságok adminisztrációs terhei

Átalakul a családi gazdaságok jogi háttere, így 290 ezer őstermelőnek és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó embernek csökkennek az adminisztrációs terhei, a cél a családi gazdaságok erősítése és a generációváltás támogatása - mondta az agrárminiszter a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kiadós eső, sáros talaj

Az elmúlt két hét során kiadós csapadék hullott az országban, melyre nagy szükség is volt, a talaj nedvességtartalma jelentősen növekedett. A folytatásban újabb csapadékhullámok várhatók, így a kukorica aratását az esős idő és a sáros talaj is hátráltatja majd. Október közepe táján már megszoktak jelenni az első fagyok, idén erre még nem kell számítani.

Arra kérik a kormányt, hogy ne lehessen beruházásokat végezni a hazai tavaknál

Több mint 70 civil szervezet szeretné elérni, hogy ne lehessen magán- és állami beruházásokat végezni a kiemelt értéket képviselő tavaknál, így a Balatonnál, a Fertő tónál, a tatai Öreg-tónál és a Velencei-tónál.