Back to top

Vízmegőrzés szinergiával

Három hazai cég együttműködésével született meg az a világon egyedülálló komplex talajkezelési technológia, amit Nagy István agrárminiszter jelenlétében mutattak be a sajtónak. A homokhátsági talajokra kifejlesztett módszer legalább hat héten keresztül javítja a talaj vízmegtartó képességét és a talajéletet.

Nagy István: szemléletváltásra van szükség a talajápolásban
Nagy István: szemléletváltásra van szükség a talajápolásban
Szimbolikus, hogy az év első sajtótájékoztatója éppen a talajnedvesség megőrzésének javításával foglalkozik, mondta Nagy István a bemutatón. A termőföld korlátos erőforrás, ami több oldalról is veszélyben van:

a megművelhető területek nagyságát az iparosítás és a városok, utak terjeszkedése egyre csökkenti, termőképessége pedig vészesen romlik, elsősorban a talajmikrobák sokféleségének és számának döbbenetes mértékű visszaesése miatt.

Az utóbbi fél évszázadban körülbelül a tizedére csökkent a mikrobák száma. A Homokhátság most is félsivatagos terület, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy valamiképp megőrizzük rajta a mezőgazdasági termelés lehetőségét. Az új fejlesztés természetes anyagokkal teszi termővé a talajt, és javítja a vízmegtartó képességét.

Kutasi József: a talajalga hálózatos réteget alkot a homok felszínén
Kutasi József: a talajalga hálózatos réteget alkot a homok felszínén
A VízŐr technológiát többfelé bemutatják hazánkban és külföldön, ami a lényeg, sikerült vele újabb lépést tenni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, hangsúlyozta Nagy István. Nagyon fontos tehát felhívni a gazdák figyelmét arra, hogy a talajbaktériumok, talajalgák használata milyen hatékony módszer az aszálykár enyhítésére, kivédésére. Alkalmazásukkal összességében körülbelül 40 százalékkal több vizet lehet megőrizni a talajban, ráadásul a módszerrel kezelt területen kisebb lesz a víz- és szélerózió.

A legújabb fejlesztés az AlgaTer, amit egy magyarországi barlangban talált talaj­alga tenyésztésével készít az Albitech Kft. A cég kutatás-fejlesztési vezetője, Kutasi József elmondta, hogy

ezek a talajalgák főleg erdei talajokon, réteken fejlődnek, csapadékos időben. Nagyon kedvező hatást gyakorolnak a talajszerkezetre, mert maguk is fonalas szerkezetűek, és a fölső talajszintet 15-20 centiméter mélyen behálózva lelassítják a víz beszivárgását és kipárolgását.

Sok algafajt begyűjtöttek és azonosítottak az Albitech Kft. munkatársai
Sok algafajt begyűjtöttek és azonosítottak az Albitech Kft. munkatársai
Olyan szerkezetüket vesztett talajokon is érdemes talajalgát használni, mint a mészlepedékes csernozjom. Szövedékük emellett könnyen lebomló szerves anyagot és egyben élőhelyet jelent más mikroszervezetek számára, így élénkül a talajélet, ráadásul az általuk termelt anyagokat a növények is tudják hasznosítani. Az egysejtű moszatok ezen kívül megkötik a nehézfémeket, a mérgező anyagokat, például az arzént, amely így szerves kötésbe kerül, és elveszíti mérgező hatását.

Egy hektár földben 50-100 kilogramm alga lehet, a baktériumok tömege a kilogrammos nagyságrendet sem éri el. Növények lévén, az algák táplálkozása – és a baktériumoké is – a fő tápelemeken alapul, de nitrogén- és foszforigényük eltörpül a talajok természetes tápelemtartalma mellett. Egy hektárra 5-10 liter algakészítményt javasolt kijuttatni, amit beoltásnak lehet tekinteni, ugyanis az algák idővel elszaporodnak. Ehhez Bencsik Attila ügyvezető hozzátette, hogy

viszonylag jól tűrik az UV-sugárzást és a szárazságot, valamint elég tág hőmérsékleti tartományban megélnek, a készítményt ugyanakkor nem szabad 30 °C fölött tárolni.

Kérdésünkre Daoda Zoltán, az Agro.Bio Kft. szakmai igazgatója elmondta, hogy szántóföldi növények esetében vetéskor javasolt kipermetezni a készítményeket, és már egy kezelés átsegíti azokat a száraz időszakon. Szükség esetén a kezelés megismételhető, kisebb dózissal.

Évente kell mikroorganizmusokat a talajba juttatni, és emellett a szerves anyagot is vissza kell forgatni, hangsúlyozta. Magyarországon jelenleg körülbelül 400 ezer hektáron használnak a gazdák különböző talajbaktérium-készítményeket. A cége által forgalmazott BactoFil® B10 egy kétszikű kultúrákra kifejlesztett baktériumkomplex, amely hét baktériumtörzsből áll. Gondoskodik a talaj mikrobiológiai harmóniájáról és a kétszikű növénykultúrák (napraforgó, repce, burgonya stb.) egészséges fejlődéséről.

A talajbaktériumok a gyökér környezetében szaporodnak el, és kölcsönösen előnyös kapcsolatba lépnek a kultúrnövényekkel. Anyagcseretermékeikkel támogatják a növények életfolyamatait, javítják a tápanyagok fölvehetőségét, a talajszerkezetet, cserébe a növényekből származó szerves anyagokhoz jutnak.

Nagy előnyük, hogy megkötik a vas-ionokat, ami visszaveti a kórokozók fertőzését, tehát a vele kezelt talajban egészségesebb lesz a növényállomány. A talajszerkezet javításával javul a művelhetőség, csökkennek a szélsőséges időjárás okozta károk, nő a talaj vízmegtartó képessége.

Az egysejtű moszatok fonalas szerkezetet hoznak létre
Az egysejtű moszatok fonalas szerkezetet hoznak létre
A technológia harmadik összetevője, a VízŐr a Water&Soil Kft. fejlesztése. Ez egy szerves eredetű talajkondicionáló készítmény, ami nagymértékben csökkenti a párolgást a talajból, használatával a felére csökkenthető az öntözés költsége szántóföldön és kertészeti kultúrákban is. Öntözés nélkül termesztett kultúrákban megőrzi a talajban meglévő nedvességet, ami ezáltal elpárolgás helyett a növények gyökerén keresztül hasznosul. Ennek eredményeként nő a növények aszálytűrő képessége, az aszálytűrés időtartama, ennek következtében pedig jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termés várható. A termék három hónapon keresztül fejti ki hatását, majd maradvány nélkül lebomlik. Dél-Afrikában, Kolumbiában, Tunéziában, Ghánában és Indiában is tervezik a VízŐr (Water Retainer) engedélyeztetését.

Mérhető a hatása

Három cég, az Albitech Kft., az Agro.Bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. együttműködésében született meg a homoktalajok vízháztartását hónapokon keresztül javító módszer. A komplex talajkezelési technológia három összetevőjének együttes hatására harmadával több víz maradhat meg a talajban, mint a használata nélkül. Ennek nemcsak a növények látják hasznát, hanem a talaj mikroorganizmusai is, hatására javul a talajélet, a talajszerkezet, hozzáférhetőbbé válnak a tápanyagok. Az első kísérletekben a VízŐr nevű, természetes összetevőkből készülő párolgáscsökkentő anyagot és egy vadonatúj hazai algakészítményt, az AlgaTert juttatták ki homoktalajra, és ezáltal 15-24 százalékkal több vizet sikerült megőrizni hat héten át. Amikor a BaktoFil B10 baktériumtrágyát is hozzáadták a kezeléshez, 35 százalékra nőtt a vízmegtakarítás. Ez azt eredményezi, hogy öntözéses gazdálkodásban kevesebb öntözővízzel is ugyanakkora terméseredményt lehet elérni, ami a vízkijuttatás költségét is csökkenti, vagyis tetemes megtakarítás érhető el. Ha nem öntözünk, a módszer alkalmazásának akkor is magasabb terméshozam és nagyobb termésbiztonság lesz az eredménye.

Számítások szerint a technológiával sokkal több öntözővíz, energia és műtrágya takarítható meg, mint amennyibe a kezelés kerül.

A hátul látható fotoreaktor a bemutatón csak „pislákolt”, amikor iparszerűen működik sokkal fényesebb
A hátul látható fotoreaktor a bemutatón csak „pislákolt”, amikor iparszerűen működik sokkal fényesebb

Algatenyésztés

A rendezvény végén betekintést nyerhettünk az algatenyésztés műhelytitkaiba. Az Albitech Kft. sok hazai eredetű algafaj fenntartásával foglalkozik. A tiszta tenyészeteket kémcsövekben láthattuk, ezek felszaporítását nagyobb lombikokban, majd még nagyobb edényekben végzik. Végül egy speciális fotoreaktorban történik a gyorsított ütemű szaporítása, ahonnan gyűjtőtartályokba kerül a tápoldat, és vele együtt a tenyésztett algák. A késztermék is vízzel együtt tartalmazza az élő algákat, aminek az az előnye, hogy az általuk kiválasztott, a kultúrnövények fejlődését serkentő anyagok is benne vannak, tudtuk meg Greipel Erikától.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb fontos lépés az állatok védelméért

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos országos szinten lépett fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban. Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, több megkeresés érkezett hozzá a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel.

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

Év végi teendők a kertben

A tevékeny hónapok elteltével eljött az ideje, hogy a hidegebb napokon begyújtsuk a kandallót, és a meleg szobában ülve összegezzük az idei kerti szezon tapasztalatait és tervezgessük a jövő évit. Mielőtt teljesen hátradőlnénk a karosszékben egy-egy nyáron eltett finomság társaságában, még gondoskodjunk a kerti ágyásaink téli felkészítéséről.

Újabb kártevő jelentkezett a mezőgazdaságban

Egyelőre még elég ritka fajnak számít, de a Szigetköz és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén kifejezetten gyakorivá vált egy bizonyos invazív emlősfaj, amely további terjeszkedése esetén a mezőgazdasági területekre és a hazai ökoszisztémára is nagy veszélyt jelenthet. A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos.

Egyik parlamenti párt sem élt a módosítás lehetőségével

A WWF Magyarország szerint katasztrofális következményei lehetnek az új vízgazdálkodási törvényjavaslatnak. Nagy János, a jogszabályt előterjesztő Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ezzel szemben éppen most és ezzel a törvénnyel válik világossá és áttekinthetővé a hazai vízhasználati helyzet.

Teret nyer a datolyaszilva

Szerencsés helyzetben érezhetik magukat a kárpátaljaiak, mivel a november végén évtizedek óta menetrendszerűen hozzánk érkező közép-ázsiai termelőknek köszönhetően, már régen megismerkedhettek a datolyaszilvával. Az utóbbi években egyre több fénykép tanúskodik a világhálón arról, hogy immár nálunk is megterem ez az igencsak ízletes és vitaminokban gazdag gyümölcs.

Az Országgyűlés elfogadta a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot

Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az országgyűlés által kedden elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály – jelentette ki a parlamenti szavazást követően Nagy István agrárminiszter.

Beltéri komposztálás

A szerves hulladékok komposztálása előnyös és környezetbarát gyakorlat, sőt vannak olyan konyhai maradékok a kávézacctól a grapefruit héjig melyeket közvetlenül is kertünk javára is fordíthatunk. Emellett egyre terjed a konyhai hulladékok beltéri komposztálása.

Az öntözés és a vízügyi szabályozás lehetőségei

Az idei esztendő tavasza volt az egyik legszárazabb évszak az utóbbi 120 évben. Április 1–29. között országos átlagban csupán 8,8 milliméter csapadék hullott, ami az ilyenkor szokásos átlag­érték 20 százalékát is alig éri el.

A Corteva magyarországi vállalatai a fenntartható növekedés útján

Idei eredményeiről, fenntarthatósági vállalásairól, a szentesi vetőmagüzem működéséről és kutatás-fejlesztési eredményeiről számolt be a tavaly megalakult Corteva Agriscience. Az online rendezett sajtótájékoztatón a cég közép-európai régióigazgatója, Jean-Philippe Riffat elmondta: 2020 harmadik negyedévéig a cég forgalma 1%-kal bővült, de ha ebből levonjuk a tavaly óta nem forgalmazott készítmények értékét, a növekedés 6%.