Back to top

Egy papagáj a messzi Indiából

A nagy sándorpapagáj neve sok mindent elárul az emberiség kultúrtörténetéből: elnevezése összefüggésbe hozható Nagy Sándorral, aki indiai hadjárata során mint értékes zsákmánnyal, nagy sándorpapagájokkal is gazdagodva érkezett vissza Európába. De nemcsak papagájt hozott magával, hanem sok más olyan fajt, mely kellően ellenálló volt, jól bírta a hosszú – több hetes – szállítás viszontagságait.

Hosszú évszázadokon keresztül időről időre érkeztek nagy sándorpapagájok hozzánk, hiszen viszonylag alacsony volt a szállítási veszteség, ezért jó üzletnek bizonyult a velük való kereskedelem. A vevők is meg voltak velük elégedve, hiszen nem igényeltek különösen magas hőmérsékletet, táplálásuk is egyszerű volt. Mint később kiderült, szaporításuk sem ördöngösség. Történt ugyanis még 1804-ben, Dániában, hogy egy Christensen nevű madárbarát jókora röpdéjében szaporodott egy pár, mely akkoriban igen nagy elismerést váltott ki. Mára a vadszínű mellett a fogságban számtalan színmutációja ismert, különösen sárgából és kobaltkékből akad belőlük jelentősebb mennyiségben.

Fotó: Nényei Borbála
Madarunk átlagos hossza 60 centiméter, így nem meglepő, hogy csak tágas kalitkában tarthatjuk, s ha tenyészteni szeretnénk, legalább egy 10 köbméteres férőhelyet kell biztosítani számukra. A hímet a tojótól igen könnyen meg lehet különböztetni, mivel ez utóbbi halványabb, fekete szalag pedig nem ékesíti a nyakát. Bár madarunk már gyakorta kétévesen is tojik, inkább várjuk meg, míg hároméves életkorát betölti. Meglehetősen hosszú ideig, akár 40 évig is tenyésztésben tartható, s a legtöbb nagypapagájjal ellentétben kiválóan nevel is. Ezért nem egy tenyésztő dajkamadárként használja a nagy sándorpapagájt, így például vannak, akik amazonok, rózsa- és közép-sárgabóbitás kakaduk keltetésénél, nevelésénél hasznosítják ezeket az Indiában, Sri Lankán és a környező országokban viszonylag gyakori tollasokat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Katonákból lettek gazdálkodók - nem is akármilyenek!

Létezik egy szervezet, mely a mezőgazdaság iránt nyitott, leszerelt amerikai katonáknak nyújt segítséget. A veteránok pályázaton keresztül a többi közt tenyészállatokhoz és járművekhez juthatnak hozzá, illetve különféle képzéseken is részt vehetnek.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Egy galamb átrepült Oregonból Ausztráliába, meg akarják ölni

Egy galamb tizenháromezer kilométert tett meg az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. A hatályos ausztrál előírások szerint a Csendes-óceánt átszelő madarat meg kellene ölni.

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Tovább terjed a madárinfluenza Franciaországban - sorra rendelik el a kényszervágásokat

Franciaországban továbbra is hatalmas gondot okoz a madárinfluenza járvány. Fontos megakadályozni a tovább terjedést, ezért a kényszervágást országszerte szélesebb körben ki kell terjeszteni. A járvány jelenleg egy délnyugati, főként kacsatenyésztéssel foglalkozó területen söpör végig – nyilatkozta Julien Denormandie mezőgazdasági miniszter.

A csiga sem fogy

A francia csigatenyésztők számára is nehéz év volt a tavalyi. A koronavírus okozta krízis miatt minden idényjellegű rendezvényt lemondtak, elmaradtak a turisták, becsuktak az éttermek, visszaesett az üzlet – a csigák nagy örömére.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!