Back to top

Egy papagáj a messzi Indiából

A nagy sándorpapagáj neve sok mindent elárul az emberiség kultúrtörténetéből: elnevezése összefüggésbe hozható Nagy Sándorral, aki indiai hadjárata során mint értékes zsákmánnyal, nagy sándorpapagájokkal is gazdagodva érkezett vissza Európába. De nemcsak papagájt hozott magával, hanem sok más olyan fajt, mely kellően ellenálló volt, jól bírta a hosszú – több hetes – szállítás viszontagságait.

Hosszú évszázadokon keresztül időről időre érkeztek nagy sándorpapagájok hozzánk, hiszen viszonylag alacsony volt a szállítási veszteség, ezért jó üzletnek bizonyult a velük való kereskedelem. A vevők is meg voltak velük elégedve, hiszen nem igényeltek különösen magas hőmérsékletet, táplálásuk is egyszerű volt. Mint később kiderült, szaporításuk sem ördöngösség. Történt ugyanis még 1804-ben, Dániában, hogy egy Christensen nevű madárbarát jókora röpdéjében szaporodott egy pár, mely akkoriban igen nagy elismerést váltott ki. Mára a vadszínű mellett a fogságban számtalan színmutációja ismert, különösen sárgából és kobaltkékből akad belőlük jelentősebb mennyiségben.

Fotó: Nényei Borbála
Madarunk átlagos hossza 60 centiméter, így nem meglepő, hogy csak tágas kalitkában tarthatjuk, s ha tenyészteni szeretnénk, legalább egy 10 köbméteres férőhelyet kell biztosítani számukra. A hímet a tojótól igen könnyen meg lehet különböztetni, mivel ez utóbbi halványabb, fekete szalag pedig nem ékesíti a nyakát. Bár madarunk már gyakorta kétévesen is tojik, inkább várjuk meg, míg hároméves életkorát betölti. Meglehetősen hosszú ideig, akár 40 évig is tenyésztésben tartható, s a legtöbb nagypapagájjal ellentétben kiválóan nevel is. Ezért nem egy tenyésztő dajkamadárként használja a nagy sándorpapagájt, így például vannak, akik amazonok, rózsa- és közép-sárgabóbitás kakaduk keltetésénél, nevelésénél hasznosítják ezeket az Indiában, Sri Lankán és a környező országokban viszonylag gyakori tollasokat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megkezdődött a madáretetési szezon

Az első fagyok beköszöntével megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, amely 1890 óta vonja be Magyarország lakosságát a madáretetésbe. A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és az emeletes házak ablakaiban, erkélyein is - olvasható a Magyar Madártani Egyesület közleményében.

Ez a pásztorok kedvenc kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon arról a több emberöltő óta a juhászok, gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

Téli madáretetés tudnivalói

A nyirkos, ködös ősz beköszöntével apró énekesmadaraink meghúzódva a fák és bokrok rejtekében, próbálják átvészelni a zord időjárást, amelyet a hamarosan érkező tél cúgja tetőz majd. Felelősségteljesen kell gondoskodnunk róluk és etetésükről, mert a hó és fagy lepte tájon alig találnak majd élelmet maguknak. A madáretetők kihelyezéséről és helyes használatukról szolgálunk néhány tanáccsal.

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.

Izoflavonok a vírusfertőzések ellen

Az Illinoisi egyetemen zajló kutatás szerint a napi rendszerességgel szójával táplált sertések feltehetően jobban védettek a vírusok ellen. A kutatók ezt a hatást a szójában természetes körülmények között megtalálható izoflavonoknak tulajdonítják.

Minőségi hibákat tárt fel a Szupermenta száraz macskaeledel tesztje

Ismét egy különleges termékkör, a száraz macskaeledelek vizsgálatát végezte el Szupermenta programjában a Nébih. A 42 tesztelt termékből 18 nem felelt meg az előírásoknak. Minőségi kifogás miatt 17, jelölési hiányosság miatt 1 terméknél indult hatósági eljárás. Megnyugtató azonban, hogy biztonsági szempontból mindegyik száraz macskaeledel termék megfelelő volt.

Madárodúk az arborétumban

A NYÍRERDŐ Zrt. is részt vesz a 2021-es "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás országos madárodú kihelyezési programjában. Ennek részeként a Debreceni Erdészet által fenntartott Erdőspusztai Tájháznál, az Arborétum területén raktak ki madárodúkat és etetőket. Ebben a Debrecen-Bánki Református Általános Iskola 2. osztályos tanulói is segítettek.

Automatikus fejés DeLaval fejőrobotokkal

Egy közelmúltban megjelent, robotok, drónok és mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásával foglalkozó kutatás szerint az állattenyésztésben is egyre elterjedtebb a robotizálás: az automatikus fejés 25 éve létezik. A technológia világszerte megtalálható és bizonyított a tejtermelő gazdaságokban.

Kizárólag laborhúst szolgálnak fel egy izraeli étteremben

Tel-Avivban megnyílt az első olyan étterem a világon, ahol laboratóriumban előállított csirkehúst szolgálnak fel. A vendégek étkezhetnek, és megnézhetik, hogyan készül a fő összetevő.