Back to top

Egy papagáj a messzi Indiából

A nagy sándorpapagáj neve sok mindent elárul az emberiség kultúrtörténetéből: elnevezése összefüggésbe hozható Nagy Sándorral, aki indiai hadjárata során mint értékes zsákmánnyal, nagy sándorpapagájokkal is gazdagodva érkezett vissza Európába. De nemcsak papagájt hozott magával, hanem sok más olyan fajt, mely kellően ellenálló volt, jól bírta a hosszú – több hetes – szállítás viszontagságait.

Hosszú évszázadokon keresztül időről időre érkeztek nagy sándorpapagájok hozzánk, hiszen viszonylag alacsony volt a szállítási veszteség, ezért jó üzletnek bizonyult a velük való kereskedelem. A vevők is meg voltak velük elégedve, hiszen nem igényeltek különösen magas hőmérsékletet, táplálásuk is egyszerű volt. Mint később kiderült, szaporításuk sem ördöngösség. Történt ugyanis még 1804-ben, Dániában, hogy egy Christensen nevű madárbarát jókora röpdéjében szaporodott egy pár, mely akkoriban igen nagy elismerést váltott ki. Mára a vadszínű mellett a fogságban számtalan színmutációja ismert, különösen sárgából és kobaltkékből akad belőlük jelentősebb mennyiségben.

Fotó: Nényei Borbála
Madarunk átlagos hossza 60 centiméter, így nem meglepő, hogy csak tágas kalitkában tarthatjuk, s ha tenyészteni szeretnénk, legalább egy 10 köbméteres férőhelyet kell biztosítani számukra. A hímet a tojótól igen könnyen meg lehet különböztetni, mivel ez utóbbi halványabb, fekete szalag pedig nem ékesíti a nyakát. Bár madarunk már gyakorta kétévesen is tojik, inkább várjuk meg, míg hároméves életkorát betölti. Meglehetősen hosszú ideig, akár 40 évig is tenyésztésben tartható, s a legtöbb nagypapagájjal ellentétben kiválóan nevel is. Ezért nem egy tenyésztő dajkamadárként használja a nagy sándorpapagájt, így például vannak, akik amazonok, rózsa- és közép-sárgabóbitás kakaduk keltetésénél, nevelésénél hasznosítják ezeket az Indiában, Sri Lankán és a környező országokban viszonylag gyakori tollasokat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyaszőrből sapka, halpikkelyből órakijelző…

Az állati alapanyagok kapcsán főként olyan dolgokra gondolunk, mint a hús és a prém, melynek feldolgozását az állatok nem élik túl. De sok olyan állati kültakaró van, melyek változatos célokra felhasználhatók, és még az állatnak sem esik bántódása… Meg van olyan, aminél bántódása esik...

A történethez humor is kell

A velünk született adottságokat senki nem veheti el tőlünk. Valaki eltékozolja, más él Isten adta képességével. Tóth Gábort benső ösztöne vezérelte az állatok felé, irántuk való érdeklődése már gyermekkorában felébredt. S ha beszélni nem is tud velük, de olvas a jelzéseikből, amelyek mások számára fel sem tűnnek, vagy nem tulajdonítanak nekik jelentőséget.

Lovasa nélkül tért haza a ló

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok ménesudvara a Bábolnai Gazdanapok ideje alatt minden évben megnyitja kapuit a nagyközönség előtt hogy bemutassák az ott végzett munkát és annak eredményeit. A vendégek idegenvezető segítségével ismerhetik meg a ménesudvar nevezetességeit az arab ménes istállóit, a fedett lovardát.

Aranyhal, koi ponty, shubunkin és aranycompó

Több mint tíz hektáron, természetes körülmények között nevel ivadékot Ilyés Balázs, a Wakin Tavi Díszhaltenyészet tulajdonosa, az ország egyik legjelentősebb tavi díszhaltenyésztője. Az ősi, távol-keleti kultúra iránti vonzódása gyermekkoráig vezethető vissza. Már akkor csodálta a rokonoknál látott akváriumokat, és minden érdekelte, ami mozgott a víz alatt.

Kíváncsi alpakák az arborétumban

Kevesen tudják, hogy a ménesbirtokáról híres Bábolnán 16 hektáron elterülő arborétum is található. A város közelében található gyűjteményes kert a Bábolnai Gazdanapok alatt kényelmesen,lovaskocsival is bejárható.

A nagyüzemi állattartás áldozataira emlékeztek Berlinben

„Állatgyárak helyett parasztgazdaságokat”, – ilyen és hasonló transzparensekkel, állatmaszkokkal az arcuk előtt vonultak a berlini Bundestag épülete elé a környezet- és fogyasztóvédő szervezetekhez, valamint gazdaszövetséghez kötődő tüntetők, hogy a nagyüzemi állattartás ellen demonstráljanak.

A lovak viselkedésének megértése (3.)

Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk a Monty Roberts-módszerrel kommunikálni a lovakkal, meg kell ismernünk az anatómiai adottságaikat. A sorozatban ezúttal a testi és funkcionális jellemzőiket vesszük górcső alá.

Sertések ezreit kellene levágni

A sertésipar lett az Egyesült Királyságban eluralkodó munkaerőhiány legújabb kárvallottja. Munkavállalók hiányában térdre kényszerült a sertéstartás és a sertésszállítás, rengeteg állat marad a farmokon. Emiatt a vágóhidak kihasználtsága messze elmarad a kapacitásuktól.

„Jobb életet élt” csirkék lesznek a holland szupermarketekben

Idén márciusban egy holland kiskereskedő, Albert Heijn bejelentette, hogy az üzletében értékesített friss csirkehús a „Beter Leven” minősítési rendszerben legalább egy csillag minősítésű lesz. Azóta az összes Hollandiában működő szupermarketlánc követte a példáját, vagyis 2023 végére a kiskereskedelemben értékesített összes friss csirkét az állatjólét szem előtt tartásával állítják elő.

A NAK szerint más áruházláncoknak is követendő példa a német REWE lépése

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) példamutatónak tartja a német REWE cégcsoport bejelentését, miszerint németországi üzleteiben 2022 nyaráig 95 százalékra növelné a teljes mértékben német eredetű friss sertéshús arányát, valamint emelné az állattenyésztőknek fizetendő garantált minimum beszerzési árat.