Back to top

Egy papagáj a messzi Indiából

A nagy sándorpapagáj neve sok mindent elárul az emberiség kultúrtörténetéből: elnevezése összefüggésbe hozható Nagy Sándorral, aki indiai hadjárata során mint értékes zsákmánnyal, nagy sándorpapagájokkal is gazdagodva érkezett vissza Európába. De nemcsak papagájt hozott magával, hanem sok más olyan fajt, mely kellően ellenálló volt, jól bírta a hosszú – több hetes – szállítás viszontagságait.

Hosszú évszázadokon keresztül időről időre érkeztek nagy sándorpapagájok hozzánk, hiszen viszonylag alacsony volt a szállítási veszteség, ezért jó üzletnek bizonyult a velük való kereskedelem. A vevők is meg voltak velük elégedve, hiszen nem igényeltek különösen magas hőmérsékletet, táplálásuk is egyszerű volt. Mint később kiderült, szaporításuk sem ördöngösség. Történt ugyanis még 1804-ben, Dániában, hogy egy Christensen nevű madárbarát jókora röpdéjében szaporodott egy pár, mely akkoriban igen nagy elismerést váltott ki. Mára a vadszínű mellett a fogságban számtalan színmutációja ismert, különösen sárgából és kobaltkékből akad belőlük jelentősebb mennyiségben.

Fotó: Nényei Borbála
Madarunk átlagos hossza 60 centiméter, így nem meglepő, hogy csak tágas kalitkában tarthatjuk, s ha tenyészteni szeretnénk, legalább egy 10 köbméteres férőhelyet kell biztosítani számukra. A hímet a tojótól igen könnyen meg lehet különböztetni, mivel ez utóbbi halványabb, fekete szalag pedig nem ékesíti a nyakát. Bár madarunk már gyakorta kétévesen is tojik, inkább várjuk meg, míg hároméves életkorát betölti. Meglehetősen hosszú ideig, akár 40 évig is tenyésztésben tartható, s a legtöbb nagypapagájjal ellentétben kiválóan nevel is. Ezért nem egy tenyésztő dajkamadárként használja a nagy sándorpapagájt, így például vannak, akik amazonok, rózsa- és közép-sárgabóbitás kakaduk keltetésénél, nevelésénél hasznosítják ezeket az Indiában, Sri Lankán és a környező országokban viszonylag gyakori tollasokat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nemesítéssel a szarvasmarha-tuberkulózis ellen

Egy új vizsgálat szerint az olyan betegségek, mint a TB elleni rezisztencia nem szükségszerűképpen korlátozódik egy bizonyos szarvasmarha-fajtára.

Császármadarat hozott a Télapó a Bükkbe

Hogy a Télapó szánján érkezett-e vagy sem, azt nem tudni, de tavaly december 6-án a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata egyetlen hazánkban még élő és fészkelő fajdunk, a császármadár életjeleire lett figyelmes a Bükk-hegységben.

Bábolna lova – a Shagya-arab

„Igen száraz, harmonikus fej, széles homlokkal, nagy sötét, egymástól távol ülő, kifejező szemekkel, kicsi, figyelmet sugárzó fülekkel” – írja a Shagya-arabról a Debreceni Agrártudományi Egyetem ismertetője, ami azzal folytatódik, hogy „a ló mindent átütő örökítő erejét csak acélossága, kitartása, igénytelensége, temperamentuma múlja felül.

Dúvadgyérítés régen

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Fenntartható csirkefarm: titok a sok Excel-táblázat

Mi kell egy farm fenntartható, gazdaságos működtetéséhez? Goldmann Dávid és Juhász Szép Anna két éve költöztek a Heves megyei Bekölce mellett húzódó dombok ölelte völgybe, ahol egy romokban heverő, mindentől távol eső, elhagyott volt téesz tanyát szemeltek ki, amit Remény Farmnak neveztek el.

ROBOAGRO sertésetető robot

A ROBOAGRO brazil gyártmányú sertésetető robot, amely 1000 állatra vetítve évente mintegy 4200 euró megtakarítást eredményez Brazília déli részén, több mint 500 gazdaságban. A robot klasszikus zenét játszik, és lineáris etetőket használ. Az állatokat kisebb fakkokba osztják, hogy a nap folyamán minden etetéshez pontos takarmánymennyiséget kapjanak.

Újra megjelent a madárinfluenza Komárom-Esztergom megyében

Madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta szerdán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságokban. A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, az állományok leölését már a gyanú alapján megkezdték a szakemberek. A vonuló vadmadarak miatt a betegség fokozott veszélyt jelent a baromfiállományokra.

Sok kárt okoznak a gyújtogatók a brit gazdáknak

Mezőgazdasági épületek és legelők ezrei válnak a lángok martalékává évről évre az Egyesült Királyságban. Sok esetben gyújtogatás áll a háttérben, de a biztosítási csalás sem ritka. Ami bizonyos: a "mindentől" távol eső gazdaságok könnyű célpontok, éppen ezért fontos, hogy a gazdák lehetőségeikhez mérten csökkentsék a tűz kialakulásának kockázatát.

Egy helyen elérhetőek az állattartókat érintő ENAR, OLIR és BIR határidők

Az állattartók segítése érdekében a Nébih összegyűjtötte a különböző gazdasági állatfajok jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos bejelentésköteles eseményekre vonatkozó határidőket.

Miként védhető meg a jószág?

Farkasok portyáznak az északi megyékben, s már nemcsak a vad­állományt, de a juhokat és szarvasmarhákat is tizedelik. A fokozottan védett nagyragadozókat lelőni tilos, de védekezni valahogy kellene ellenük, hasznos lehet például a kuvasz és a villanypásztor együttes segítsége.