0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Az almatermésűek közé tartozó fajok – a legnagyobb felületen termesztett gyümölcsfélénk, az alma, valamint a körte és a birs – betegségei és kártevői 2019-ben is számtalan problémát okoztak. A károsítók változó intenzitással voltak jelen, attól függően, hogy az előfordulásuk idején hogyan alakult az időjárás.

Az enyhe telet a betegségek és a kártevők is jól átvészelték, az áttelelő populációkban lényeges pusztulást nem lehetett tapasztalni.

A korai kitavaszodás és fölmelegedés a korai időszak károsítóinak gyors megjelenését tette lehetővé.

A kifakadó almán rövid időn belül megjelentek a levélpirosító almafa-levéltetű első egyedei, majd a kipirosodott apró levelek, fonákukon a szívogató tetvekkel. A hajtásokon szívogató egyéb levéltetvek folyamatos kártételét különösen segítette a májusi párás meleg időjárás, és a kártétel csak a hőségnapok megérkeztével csökkent elviselhető mértékűvé.

A körtén a körte-levélbolha szintén korán kezdte károsítását, mert az első egyedek korábban keltek a megszokottnál. Ahol elmulasztották a lisztharmattal fertőzött „gyertyás” vesszők metszéskori eltávolítását, ott a primer fertőzés igen korán további, szekunder megbetegedést okozott.

A száraz és meleg áprilisban kirobbant lisztharmatjárványt májusban a baktériumos tűzelhalás váltotta fel,

mely több hullámban fertőzte fajtaérzékenységtől függően mindegyik almafélét, nem kímélve az idetartozó dísznövényeket sem. A járványos időszak egészen a csapadékos időszak végéig eltartott. A lisztharmatos időszakot váltva következett az alma- és körtevarasodás is, kezdetben levél-, majd gyümölcsfertőzést okozva, egészen a szüreti szezon kezdetéig. A késői varasodásfertőzés helyenként tárolási problémát is okozott.

Az almamoly és a keleti gyümölcsmoly első egyedei már áprilisban megjelentek és folyamatosan, változó intenzitással repültek a csapdákba. Ezt a növényvédelmi kezelések szinte mindegyikénél számításba kellett venni, máskülönben erős molyfertőzés alakult ki a szüret idejére. A magas molyfertőzés és a sodrómolyok okozta sebzések hatására 2019-ben a moníliás gyümölcsfertőzés is nagy károkat okozott. Ennek nyomai még most is szem előtt vannak a fákon, gyümölcsmúmia formájában.

Külön ki kell emelni az almafa-vértetű fertőzésének különösen magas szintjét,

mely ellen jelenleg hatékonyan csak az alapos tél végi lemosó permetezés és néhány állományvédelemre engedélyezett készítmény áll rendelkezésre. Amikor záródik az almafák lombozata, azonnal megkezdődik a kártevő fölszaporodása, mert a készítményeket nem lehet eljuttatni a lombkorona belsejébe.

Forrás: Kertészet és Szőlészet