Back to top

Nem lehet követni a szabályozásokat - a holland gazdák külföldre költöznek

Egyre több holland állattartó fontolgatja gazdasága eladását és külföldön akar új életet kezdeni. Különösen a fiatal gazdák gondolkodnak el azon, vajon van-e még jövőjük Hollandiában. Ennek oka a bevezetett foszfát-kvóta.

Hollandiában gyakran szerveznek külföldi gazdaságok vásárlásával kapcsolatos workshop-okat, amelyeken olykor több száz fiatal gazdálkodó vesz részt.

Az Inertfarms mezőgazdasági ingatlanközvetítő adatai szerint az 1980-as és 1990-es években évente mintegy 300 gazda és családja távozott az országból. Az évezred elején a kivándorlás szinte megszűnt, a kivándorlók száma évente mintegy 30-ra esett vissza.

A 2015-ben hatályba lépett foszfátrendelet miatt ez a szám a közelmúltban újra emelkedni kezdett, tavaly például már 75 gazdálkodó hagyta el az országot.

Várható, hogy  különösen a fiatalabb kivándorlók száma növekszik meg, amelynek oka a mezőgazdaságban bevezetett foszfát korlátozás. Mint ismeretes, a hágai kormány 2015. július 2-án bevezette a foszfát kvótát a tehénszám alapján.

A holland állattartók úgy érzik, hogy hátrányos helyzetbe kerültek, mert olyan modern állattartó épületekbe fektettek be, amelyek megfelelnek a környezetvédelem és az állatjólét minden követelményének,

de a jelenlegi szabályozás további befektetéseket igényel, ami még nehezebbé teszi, hogy nyereséges vállalkozást folytassanak.

A költségek jelentős növekedése miatt egyes gazdálkodók pedig nem tudják folytatni tovább a tevékenységüket Hollandiában.

Az Interfarms tucatnyi gazdálkodó külföldre költözését segíti jelen pillanatban is, és megállapították, a kivándorlás ismét az érdeklődés középpontjába  került. A legnépszerűbb célországok Németország és Dánia, de Kanada iránti érdeklődés növekszik a leggyorsabban.

Forrás: 
farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy István: rendet kell tenni a borágazatban

Bortörvény-módosítási javaslaton dolgozik az agrártárca, amellyel bezárnák a most még létező kiskapukat. Naprakészen kell tudni a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét ahhoz, hogy piaci zavar esetén hatékonyan be lehessen avatkozni - mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

A spanyoloknál is betelt a pohár

Régóta igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét helyzetük tarthatatlanságára a spanyol gazdálkodók, de egyelőre nem sok minden változott. Most traktorokkal vonultak az utcára, komoly tüntetéshullám van éppen folyamatban.