Back to top

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

A denevéreknek Magyarországon 28 faja fordul elő. Egyes fajok épületeinkben is megtelepednek, mivel a természetes élőhelyeikhez – például barlangok, faodúk vagy rések – hasonló körülményeket találnak bennük. Épületlakó denevéreinket az elfoglalt szálláshely típusa szerint két csoportra oszthatjuk: vannak, akik a nagy tereket kedvelik, ezért elsősorban a padlások, szénapajták tetőszerkezetén csimpaszkodnak, és vannak, akik sokkal inkább a szűk réseket, repedéseket részesítik előnyben.

Fotó: Dobrosi Dénes
Utóbbi csoporttal az ablakok zsalutáblái mögött, ablakkeretek körüli falrésekben, tetőszerkezetben, fa falburkolatok alatti résekben találkozhatunk. Ezek elsősorban nyári szálláshelyek, ahol a nőstényekből és kölykeikből álló szülőkolóniák vagy magányos hímek verődnek össze. A denevérek fennmaradása szempontjából ezek a helyek rendkívül nagy jelentőséggel bírnak. Az utódok május körül születnek és augusztusra érik el azt a fejlettséget, hogy képesek lesznek repülni. A kettő közötti időszakban az adott szálláshelyen tartózkodnak, így annak biztonsága, zavartalansága kulcsfontosságú az életben maradásuk szempontjából. Kis méretük ellenére ezek az állatok akár 10 év feletti élettartamot is elérhetnek.

Érdemes tudni: Magyarországon minden denevérfaj védett vagy fokozottan védett. Élő- és szaporodóhelyeik bolygatása, bármilyen tevékenység, amely érintheti és zavarhatja őket engedélyhez kötött.

Ezeket a munkákat a tavaszi (áprilisi) és az őszi (augusztustól október végéig terjedő) időszakra célszerű időzíteni, mert ekkor kellő körültekintéssel és szakmai felügyelettel elkerülhető sérülésük, pusztulásuk. A mostanában némileg kétes eredményességű vegyszeres szúnyogirtás helyett sokkal célravezetőbb, ha hagyjuk a denevéreket megtelepedni, hiszen bármilyen kicsik is, rengeteg szúnyogtól és egyéb éjszaka repülő rovartól mentenek meg bennünket és háziállatainkat. A denevéreknek egyébként mesterséges odúk kihelyezésével is segíthetünk.

Szintén nagyon sok szúnyogot, legyet elpusztítanak fecskéink, amelyek hasonlóképp vesztesei a vegyszeres szúnyogirtásnak.

Az épületek homlokzatán, eresz alatt a molnárfecske, istállókban, pajtákban pedig inkább a füstifecske telepszik meg. Mindkét faj állománya évről évre csökken, amely nemcsak a táplálékhiány, hanem a fészkeik leverése miatt is aggasztó méreteket ölt.

Az ember maga körül egyre több területet lebetonoz, térkővel borít, így a fecskék tavaszi megérkezésükkor nem találnak sarat a fészek megépítéséhez, ezért száraz tavaszokon locsolással segítsük őket "sárlelőhelyhez". Mindkét faj védett, ezért fészkeik eltávolítása, költésük megzavarása törvénybe ütköző cselekedet. A "rossz helyre" épült fészket ne verjük le, hanem helyezzünk alá deszkát, így a guanó senki fejére nem fog rápotyogni. Gondoskodásunkat csivitelésükkel és sok-sok rovar elfogyasztásával hálálják meg.

A fehér gólya Magyarországon 1906 óta védett, 1993 óta pedig fokozottan védett. Az egykor fákon, kazlakon fészkelő madár ma már szinte kizárólag az elektromos vezetékek oszlopaira és kéményekre építi fészkét,

tehát a denevérekhez hasonlóan beköltözött a településekre (érdekesség: az országban először 1968-ban fészkelt gólya villanyoszlopra). Ennek következtében pusztulásuk leggyakoribb oka az áramütés és a vezetéknek repülés. Különösen a fiatal, még ügyetlenül repülő fiókákra való tekintettel a fészkek közelében lévő veszélyes oszlopokra úgynevezett állókát szerelnek a szakemberek, ezzel csökkentve az áramütések számát. Az oszlopra épített fészkeket fészekmagasítóra költöztetik, hogy az átázott fészkek ne okozzanak kárt se a madaraknak, se pedig az energiaellátásban.

A faj állománya egész Európában jelentősen lecsökkent, ennek fő oka azonban nem a fészkelési szokásainak megváltozása, hanem táplálkozóhelyeinek eltűnése. Vízrendezések következtében óriási méretben tűntek el az időszakosan vízzel borított területek, a legelő állatállomány csökkenésével pedig igen jelentős gyepterületet szántottak fel. A megfelelő élőhelyek eltűnésével azonban nemcsak gólyáink helyzete romlik; sok más gyepekhez kötődő növény- és állatfaj egyedszáma is csökken. A közhiedelemmel ellentétben gólyáink egyébként nemcsak békát esznek: nagyon sok pockot, egeret is elcsípnek, ha pedig csak szöcskét és sáskát találnak nagy tömegben, akkor azoknak sem állnak ellen.

A hazánkban előforduló bagolyfajok közül három, a gyöngybagoly, a kuvik és alkalmilag a macskabagoly költ épületek padlástereiben; a macskabagoly védett, a kuvik és a gyöngybagoly fokozottan védett madár.

Templomtornyok, állattartó telepek, magtárak rejtett életű madarai ők. Elsősorban kisemlősökkel – pockokkal, egerekkel, cickányokkal – táplálkoznak, de fogyasztanak énekesmadarakat, rovarokat, kisebb hüllőket és kétéltűeket is. Ahogy a többi élőlényre, úgy a baglyokra is leselkedő legfőbb veszélyforrás az élőhelyek leromlása. A mezőgazdaság átalakulása, az állattartás visszaszorulása, a templomtornyok lezárása a költőhelyek csökkenéséhez, megszűnéséhez vezet. Az olyan nagy beruházások, mint az utak, lakóparkok, gyárak, bevásárlóközpontok építése a táplálkozóterületek eltűnését okozza. Sajnos arra is vannak tapasztalatok, hogy a véralvadásgátló rágcsálóirtószerek felhalmozódnak a ragadozókban, majd pedig pusztulásukat okozzák. Az épületlakó bagolyfajaink egyébként nagy hasznot tudnak hajtani a mezőgazdasági területek rágcsálóinak fogyasztásával. Ehhez viszont szükség van arra, hogy olyan időszakokban is megtalálják táplálékukat, amikor a szántóföldeken nincsenek rágcsálók, mert például felszántva várják a tavaszt.

Kovikodú szakszerű kihelyezése
Fotó: Harsányi Krisztián
Szükségesek tehát a természetközeli gyepek, fasorok, ahol ezek a szép madarak nemcsak a rágcsálókat, de kisebb mértékben a rovarevő cickányokat is fogyaszthatják. A településeket körülvevő, az ember kíméletes tevékenységével jellemezhető változatos élőhelyek – például zöldséges kertek, kaszálók, gyümölcsösök, lucernások, kis szántók, árkok és fasorok – fenntartása, kialakítása nagyban hozzájárul a baglyok túléléséhez, állományuk növekedéséhez. A nagy kiterjedésű, nyílt területeken kihelyezett T-fák is segítik a madarak táplálékszerzését, és ezzel a rágcsálók visszaszorítását, a költőhelyek eltűnését pedig mesterséges odúk, költőládák kihelyezésével ellensúlyozhatjuk.

Ha épületén, épületében védett faj telepedett meg, és segítségre van szüksége, keresse az illetékes nemzetipark-igazgatóságot. Ha pedig az állatokról többet is olvasna, akkor a www.mme.hu, illetve a www.hunbat.hu linkekre kattintva érdemes tájékozódnia.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.