Back to top

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

A denevéreknek Magyarországon 28 faja fordul elő. Egyes fajok épületeinkben is megtelepednek, mivel a természetes élőhelyeikhez – például barlangok, faodúk vagy rések – hasonló körülményeket találnak bennük. Épületlakó denevéreinket az elfoglalt szálláshely típusa szerint két csoportra oszthatjuk: vannak, akik a nagy tereket kedvelik, ezért elsősorban a padlások, szénapajták tetőszerkezetén csimpaszkodnak, és vannak, akik sokkal inkább a szűk réseket, repedéseket részesítik előnyben.

Fotó: Dobrosi Dénes
Utóbbi csoporttal az ablakok zsalutáblái mögött, ablakkeretek körüli falrésekben, tetőszerkezetben, fa falburkolatok alatti résekben találkozhatunk. Ezek elsősorban nyári szálláshelyek, ahol a nőstényekből és kölykeikből álló szülőkolóniák vagy magányos hímek verődnek össze. A denevérek fennmaradása szempontjából ezek a helyek rendkívül nagy jelentőséggel bírnak. Az utódok május körül születnek és augusztusra érik el azt a fejlettséget, hogy képesek lesznek repülni. A kettő közötti időszakban az adott szálláshelyen tartózkodnak, így annak biztonsága, zavartalansága kulcsfontosságú az életben maradásuk szempontjából. Kis méretük ellenére ezek az állatok akár 10 év feletti élettartamot is elérhetnek.

Érdemes tudni: Magyarországon minden denevérfaj védett vagy fokozottan védett. Élő- és szaporodóhelyeik bolygatása, bármilyen tevékenység, amely érintheti és zavarhatja őket engedélyhez kötött.

Ezeket a munkákat a tavaszi (áprilisi) és az őszi (augusztustól október végéig terjedő) időszakra célszerű időzíteni, mert ekkor kellő körültekintéssel és szakmai felügyelettel elkerülhető sérülésük, pusztulásuk. A mostanában némileg kétes eredményességű vegyszeres szúnyogirtás helyett sokkal célravezetőbb, ha hagyjuk a denevéreket megtelepedni, hiszen bármilyen kicsik is, rengeteg szúnyogtól és egyéb éjszaka repülő rovartól mentenek meg bennünket és háziállatainkat. A denevéreknek egyébként mesterséges odúk kihelyezésével is segíthetünk.

Szintén nagyon sok szúnyogot, legyet elpusztítanak fecskéink, amelyek hasonlóképp vesztesei a vegyszeres szúnyogirtásnak.

Az épületek homlokzatán, eresz alatt a molnárfecske, istállókban, pajtákban pedig inkább a füstifecske telepszik meg. Mindkét faj állománya évről évre csökken, amely nemcsak a táplálékhiány, hanem a fészkeik leverése miatt is aggasztó méreteket ölt.

Az ember maga körül egyre több területet lebetonoz, térkővel borít, így a fecskék tavaszi megérkezésükkor nem találnak sarat a fészek megépítéséhez, ezért száraz tavaszokon locsolással segítsük őket "sárlelőhelyhez". Mindkét faj védett, ezért fészkeik eltávolítása, költésük megzavarása törvénybe ütköző cselekedet. A "rossz helyre" épült fészket ne verjük le, hanem helyezzünk alá deszkát, így a guanó senki fejére nem fog rápotyogni. Gondoskodásunkat csivitelésükkel és sok-sok rovar elfogyasztásával hálálják meg.

A fehér gólya Magyarországon 1906 óta védett, 1993 óta pedig fokozottan védett. Az egykor fákon, kazlakon fészkelő madár ma már szinte kizárólag az elektromos vezetékek oszlopaira és kéményekre építi fészkét,

tehát a denevérekhez hasonlóan beköltözött a településekre (érdekesség: az országban először 1968-ban fészkelt gólya villanyoszlopra). Ennek következtében pusztulásuk leggyakoribb oka az áramütés és a vezetéknek repülés. Különösen a fiatal, még ügyetlenül repülő fiókákra való tekintettel a fészkek közelében lévő veszélyes oszlopokra úgynevezett állókát szerelnek a szakemberek, ezzel csökkentve az áramütések számát. Az oszlopra épített fészkeket fészekmagasítóra költöztetik, hogy az átázott fészkek ne okozzanak kárt se a madaraknak, se pedig az energiaellátásban.

A faj állománya egész Európában jelentősen lecsökkent, ennek fő oka azonban nem a fészkelési szokásainak megváltozása, hanem táplálkozóhelyeinek eltűnése. Vízrendezések következtében óriási méretben tűntek el az időszakosan vízzel borított területek, a legelő állatállomány csökkenésével pedig igen jelentős gyepterületet szántottak fel. A megfelelő élőhelyek eltűnésével azonban nemcsak gólyáink helyzete romlik; sok más gyepekhez kötődő növény- és állatfaj egyedszáma is csökken. A közhiedelemmel ellentétben gólyáink egyébként nemcsak békát esznek: nagyon sok pockot, egeret is elcsípnek, ha pedig csak szöcskét és sáskát találnak nagy tömegben, akkor azoknak sem állnak ellen.

A hazánkban előforduló bagolyfajok közül három, a gyöngybagoly, a kuvik és alkalmilag a macskabagoly költ épületek padlástereiben; a macskabagoly védett, a kuvik és a gyöngybagoly fokozottan védett madár.

Templomtornyok, állattartó telepek, magtárak rejtett életű madarai ők. Elsősorban kisemlősökkel – pockokkal, egerekkel, cickányokkal – táplálkoznak, de fogyasztanak énekesmadarakat, rovarokat, kisebb hüllőket és kétéltűeket is. Ahogy a többi élőlényre, úgy a baglyokra is leselkedő legfőbb veszélyforrás az élőhelyek leromlása. A mezőgazdaság átalakulása, az állattartás visszaszorulása, a templomtornyok lezárása a költőhelyek csökkenéséhez, megszűnéséhez vezet. Az olyan nagy beruházások, mint az utak, lakóparkok, gyárak, bevásárlóközpontok építése a táplálkozóterületek eltűnését okozza. Sajnos arra is vannak tapasztalatok, hogy a véralvadásgátló rágcsálóirtószerek felhalmozódnak a ragadozókban, majd pedig pusztulásukat okozzák. Az épületlakó bagolyfajaink egyébként nagy hasznot tudnak hajtani a mezőgazdasági területek rágcsálóinak fogyasztásával. Ehhez viszont szükség van arra, hogy olyan időszakokban is megtalálják táplálékukat, amikor a szántóföldeken nincsenek rágcsálók, mert például felszántva várják a tavaszt.

Kovikodú szakszerű kihelyezése
Kovikodú szakszerű kihelyezése
Fotó: Harsányi Krisztián
Szükségesek tehát a természetközeli gyepek, fasorok, ahol ezek a szép madarak nemcsak a rágcsálókat, de kisebb mértékben a rovarevő cickányokat is fogyaszthatják. A településeket körülvevő, az ember kíméletes tevékenységével jellemezhető változatos élőhelyek – például zöldséges kertek, kaszálók, gyümölcsösök, lucernások, kis szántók, árkok és fasorok – fenntartása, kialakítása nagyban hozzájárul a baglyok túléléséhez, állományuk növekedéséhez. A nagy kiterjedésű, nyílt területeken kihelyezett T-fák is segítik a madarak táplálékszerzését, és ezzel a rágcsálók visszaszorítását, a költőhelyek eltűnését pedig mesterséges odúk, költőládák kihelyezésével ellensúlyozhatjuk.

Ha épületén, épületében védett faj telepedett meg, és segítségre van szüksége, keresse az illetékes nemzetipark-igazgatóságot. Ha pedig az állatokról többet is olvasna, akkor a www.mme.hu, illetve a www.hunbat.hu linkekre kattintva érdemes tájékozódnia.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.

Nemzeti parki területen, ráadásul tiltott eszközökkel horgásztak

Orvhalászokat értek tetten a rendőrök 147 kilogramm ponttyal a Hortobágyi Nemzeti Park területén - közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán a police.hu oldalon.

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a résztvevők - közölte a Tiszai PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Ismét veszett rókát lőttek ki

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Bajorországban terjed a madárinfluenza

Azonnali hatállyal előírta a madárinfluenza elleni biztonsági intézkedések bevezetését a bajor környezetvédelmi minisztérium. A házi és a kereskedelmi baromfiállományok megvédése érdekében intézkedett a tárca, miután Németországban, Bajorországban is találtak madárinfluenzás eseteket, telepeken és vadon élő madarak között egyaránt.