Back to top

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

A talajba beásott M-44-ként ismert eszközök szórófejes öntözőkre hasonlítanak. A bennük lévő rugóval működtetett ejektor nátrium-cianidot permetez a csapdába helyezett csalit meghúzó állatra.

Ezt a szerkezetet rókák, sakálok és vadkutyák ellen tervezték, de más állatokat, például mosómedvét és bűzös borzokat is tőrbe csalhat.

Miután az egyik ilyen csapda miatt egy gyermek megsérült, kutyája pedig elpusztult, a kormány 2018-ban leállította ezek használatát. A kormánytól származó adatok szerint, 2018-ban az M-44-ek 6579 állatot – köztük 200 nem célzott állatot, oposszumot, mosómedvét, bűzös borzot és medvét – öltek meg.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/dailymail.co.uk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Új vadfajjal bővült a vadászható vadfajok listája

Az október 27-ei Magyar Közlöny 231. számában megjelent az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2020. (X. 27.) AM rendelet. A Vadászati törvény módosuló végrehajtási rendelete alapján változott a vadászható vadfajok listája és egyes vadfajoknál a vadászati idény is.

A vadgazdálkodás sem maradt ki a "jóból"

2020 jelentősen átírta a várakozásokat gazdasági oldalról. A pandémia ellehetetlenítette a HoReCa-szektort, ezáltal több ágazat is bizonytalan gazdasági körülmények közé keveredett. Ez történt a vadgazdálkodásban is, ahol az előző vadászati idényben soha nem látott mennyiségű pénzt hagytak hazánkban a külföldi vendégvadászok, az aktuális vadászati év pedig ennek pont az ellenkezőjét mutatja.

Sikerül-e megállítani az ázsiai óriás lódarazsat?

Az elmúlt napokban kaptunk hírt az ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) első, sikeresen elpusztított fészkeiről az Egyesült Államokban. Ez a lódarázsfaj nem azonos az Európában, főként Franciaországban jelentősen elterjedt és egyre terjedő kisebb betolakodóval, az ázsiai lódarázzsal (Vespa velutina), melyről már újságunk hasábjain többször tudósítottunk.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

Nemzetközi borturisztikai díjat nyert a Taste Hungary

Nemzetközi díjat nyert a magyar borok kóstoltatásával és nemzetközi megismertetésével több mint egy évtizede foglalkozó Taste Hungary csapata, a céget többek között a közösségi média innovatív használatáért jutalmazta az angol The Drinks Business magazin - közölte a társaság. A hagyományos London Wine Fair helyett a díjátadót idén a járványhelyzet miatt online rendezték Londonban.

Díjat nyert a közös odafigyelés

Átadták a 2020. évi LIFE-díjakat, melyet idén az éghajlatvédelmi kategóriában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) FIRELIFE erdőtűz-megelőzési projektje érdemelt ki. A program jutalmazásával az unió elismerte azt a példaértékű, nagymértékben összefogáson alapuló munkát, amit a magyar lakosság és szakemberek az erdőtüzek visszaszorítása érdekében tettek.

Az alma régi-új kártevője

A vértetű régebben az almafa egyik legsúlyosabb kártevője volt, később sokat veszített jelentőségéből, de napjainkban újra érzékelhetően elszaporodott. Az utóbbi évtizedek szakszerűtlen növényvédőszer-használata (predátorokat irtó rovarölő szerek, egyoldalú műtrágyahasználat stb.).