Back to top

Egy apró madár Madagaszkárról - A szürkefejű törpepapagáj

A madarászok által kedvelt törpepapagáj-fajok kizárólag az óvilágban, Afrikában és a környező szigeteken fordulnak elő. Sok fajuk régóta eredményesen szaporodik a tenyésztőknél, több fajuknak van sokféle színváltozata, ezek számára kiállításokat is rendeznek.

Fotó: Frank Vassen /Grey-headed_Lovebird,_Ankarafantsika,_Madagascar_wikimedia_commons
Viszonylag kicsi férőhelyen is jól tarthatók, általában kolóniában is problémamentesen költenek, bár ilyenkor tudatos tenyésztői munkáról nemigen beszélhetünk, hiszen a madarak ez esetben önmaguk választanak párt. Tervszerű tenyésztésük csak páronként kalitkában, egyedi megjelöléssel lehetséges. 

Fogságban hamarabb szürkül tollazata

A törpepapagájoknál nincs ivari kétalakúság, hím és tojó küllemileg egyforma. A tenyésztők a szeméremcsontok távolságát tapintva próbálják a nemeket meghatározni, a tojóknál ez a távolság nagyobb. A szürkefejű törpepapagáj (Agapornis canus) az egyetlen kivétel, ennél a fajnál a két nem ránézésre könnyen megkülönböztethető, az úgynevezett ivari dimorfizmus igen kifejezett esetükben.

Hasonlóan a többi törpepapagájhoz, mintegy 14 centiméteres, azaz körülbelül verébnagyságú madár. A törzsalak (A. c. canus) alapszíne zöld, a hímek feje, nyaka, begytájéka szürke. Keskeny szemgyűrűje szürke, írisze barna, csőre szaruszínű, lábai szürkék.

A fiatalok a felnőtt madarakhoz hasonlítanak, a vadon fogott madaraknál a  fiatal hímek feje is zöld, a fogságban tenyésztetteknél már az első évben szürke a fej-nyak tollazat. Másik alfaja az A. c. ablectanea, zöld tollazata kevésbé sárgás árnyalatú, a szürke részbe lilás tollak keve­rednek. 

Költési időn kívül csapatban él

A faj élőhelye Madagaszkár, amelyen a két alfaj megosztozik, a délkeleti száraz részen az ablectanea, a sziget többi részén a törzsalak él. A tengerpartokat és a sík vidékeket lakja. Kedveli a tüskés bozótos szavannákat, a száraz, füves sztyeppéket, alkalmanként a városok kertes részeit is meglátogatja. A költési időn kívül 10-100 egyedet számláló csapatokban él. Gyakran leszállnak a csapatok a földre, ahol az afrikai díszpintyekkel közösen táplálkoznak.

A talajon nagyon óvatosak, figyelmesek, nehezen megközelíthetőek. Könnyen felriadnak, ilyenkor erős, fémes hangot hallatva a magas fák felé veszik az irányt, ahol nehéz őket észrevenni, jelenlétüket sokszor csak éles hangjuk árulja el.

A vadonban főleg a fűfélék magjaival táplálkozik. A teherautókról lepotyogó kölesféléket, valamint a száradni kitett rizst is szívesen fogyasztja. A természetben a szaporodási időszaka az élőhelyétől függ, általában február-március. 

Az olajos magvakkal csak óvatosan!

Fogságban tartott példányai nyugodt, de aktív madarak. Más madárfajokkal csak nagyméretű röpdében tarthatók együtt, egyébként agresszívek. A fajon belül 2-3 pár közös röpdében együtt tartható, csak ügyeljünk arra, hogy több fészekodú legyen, mint pár, különben a harc elkerülhetetlen. Szeretnek rágni, lássuk el őket folyamatosan ágakkal, és figyeljünk arra is, hogy kicsi lábuknak megfelelő, vékonyabb ülőbotjaik is legyenek, amin megfelelően kopik a karmuk.

Főleg lisztes magvakkal, kölesfélékkel, muharral, csumizzal stb. tápláljuk őket, az olajos magvakból minimálisat adjunk. Inkább sok gyümölcs, zöldeleség, csíráztatott mag legyen táplálékuk alapja.

Fészekodúnak alkalmas számára a hullámos papagájnak készült odú. Az odút ág- és levéldarabokkal béleli ki, amiket a hát tollai közé dugva visz az odúba, ahol azokat összerágja. Körülbelül 5-6 tojást tojik, kotlási idő 21 nap. A fiókái táplálásához tojásos lágyeleség, csíráztatott magvak, zöldeleség és különféle gyümölcsök szükségesek. A fiatalok többnyire 40 nap után hagyják el az odút, szüleik ezután még egy darabig etetik őket. Fűtött helyen az év bármely szakaszában költhet, egyébként tavasszal van a szaporodási időszaka. Télen fagymentes elhelyezést igényel.

 

Dr. Dankó István

profidog@t-online.hu

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Döntéstámogató rendszerek az állattartásban - online rendezvény

2020. november 19-én második alkalommal kerül megrendezésre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara agrár technológiai rendezvénye – ezúttal online. Az eseményen az állattartásban használt döntéstámogató rendszerekről tartanak izgalmas előadásokat a témában jártas meghívott szakértők, innovátorok és vállalkozók.

„Vadaspark-élmény” online, a kanapéról - A Budakeszi Vadaspark is zárva tart

A koronavírus-járvány okozta újabb korlátozások miatt a Budakeszi Vadaspark november 11-étől, határozatlan időre, ismét bezárja kapuit a látogatói előtt. A „Vadaspark-élmény” ennek ellenére sem marad el. Az állatok mindennapjait nyomon lehet követni online, a közösségi médiában.

Már elérhető a nemzetközi madárinfluenza-helyzetkép

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a 2016-os madárinfluenza-járvány óta tematikus aloldalon számol be a vírus terjedésével és megfékezésével kapcsolatos aktualitásokról. A hivatal honlapján mostantól elérhető a nemzetközi madárinfluenza-helyzetkép is.

Hulladéklerakó helyére épülhet fel a Berek Világa Látogatóközpont

A nemzeti park igazgatóságok összesen 155 védett természeti területen található helyszínről, mintegy 8200 köbméter illegálisan lerakott hulladék összegyűjtését, elszállítását és kezelését végzik el ebben az évben – közölte dr.Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a „Tisztítsuk meg az Országot! projekt” rendezvényén, kedden, Ordacsehiben.

Márton-napi helyzetjelentés: teret veszít a lúd, tartja magát a kacsa

Eddig csak a madárinfluenza riogatott, de ettől az évtől a koronavírus is nehezíti a víziszárnyas-tenyésztők dolgát. Ez a két betegség az ágazat valamennyi szereplőjének az idegeit próbára teszi – viszont senki nem akarja megadni magát nekik. A hazai víziszárnyas-ágazat, a lúd- és kacsatartás helyzetéről Szabó Miklóst, a Baromfi Termék Tanács elnökségi tagját, a Magyar Lúdszövetség elnökét kérdeztük. 

A legszebb szarvasmarhafajta?

Daruszínű bikák, pirók színű borjak, extenzív tartás – ez jellemzi a magyar szürkemarha fajtát. S ugyan aligha találhatunk nála impozánsabb jószágot, ám a húskihozatal és a tejhaszon tekintetében nem tudott versenyképes lenni. A magyar tarka, a holstein fríz, és a brit húsmarhák a 18. század végétől egyre inkább kiszorították a tenyésztésből. Viszont van, amiben verhetetlen!

17 millió nyérc került halálsorra a koronavírus miatt

Dániában helyi nyércpopulációban kimutatták a koronavírus egy olyan mutációt, amely emberre is veszélyes, emiatt szigorú karantén alá helyeztek hét dán északi közigazgatási egységet is.

A madártani egyesület a vörös fogolyról szóló rendelet visszavonására kéri Nagy Istvánt

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyílt levélben kéri Nagy István agrárminisztert, hogy vonja vissza az a november 2-ától hatályba lépő rendeletet, amely a vörös fogoly hazai vadászati célú kibocsátására vonatkozik. Az egyesület közleménye szerint a rendelet több természetvédelmi és vadgazdálkodási aggályt is felvet.

Felismerik-e a kutyák a gazdájuk szándékait?

Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a kutyák külön tudják-e választani a saját és a gazdájuk szándékait. Vizsgálatuk eredményei szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kutyák elérnék a másfél éves gyerekek "szándéktulajdonítási képességének" szintjét.

A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra

Az emlősök, madarak és hüllők világszerte természetes élőhelyük átlagosan 18 százalékát veszítették el eddig a földhasználat változása és a klímaváltozás miatt. A legrosszabb esetben a veszteség mértéke a következő 80 évben 23 százalékra emelkedhet.