Back to top

A Nestlé csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a csomagolási megoldások fejlesztésébe

Csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a Nestlé, hogy áttérjen az újonnan gyártott műanyagokról az élelmiszeripari minőségű újrahasznosított műanyagok használatára és felgyorsítsa az innovatív fenntartható csomagolási megoldások fejlesztését - közölte a svájci élelmiszeripari vállalat csütörtökön.

A Nestlé 2018-as vállalása szerint a felhasznált csomagolóanyagainak 100 százaléka újrahasznosítható vagy újrafelhasználható lesz 2025-re. A vállalat ezt egészítette ki azzal, hogy 2025-ig egyharmadával csökkenti az újonnan gyártott műanyagok felhasználását, összefog másokkal a körkörös gazdaság előmozdítására, valamint törekszik az óceánokban, tavakban és folyókban található műanyaghulladék felszámolására. A közlemény szerint

a csomagolásnak kiemelt szerepe van az élelmiszerek minőségének megőrzésében és az élelmiszerbiztonság megteremtésében.

Jelenleg az élelmiszerekkel érintkező műanyag csomagolást rendkívül nehéz újrahasznosítani, ráadásul az újrahasznosítással előállított, magas minőségű műanyagokból rendkívül szűk a kínálat. A kettős probléma megoldásának elősegítése érdekében a Nestlé vállalja, hogy 2025-ig körülbelül két tonna, az élelmiszeripar igényeinek megfelelő, magas minőségű újrahasznosított műanyagot vásárol, mintegy 1,5 milliárd svájci frank értékben.

Nagy kihívás az új csomagolóanyagok-, újratöltőrendszerek- és újrahasznosítási megoldások fejlesztése is. A Nestlé csomagolástechnikai intézetében végzett belső kutatások mellett a vállalat egy 250 millió svájci frankos, fenntartható csomagolási megoldásokat célzó kockázati tőkealapot hoz létre, hogy olyan startupokba fektessen be, amelyek kimondottan ezekre a területekre koncentrálnak.

A két kezdeményezés kiegészíti a Nestlé jelenleg is futó kutatási, beszerzési és gyártási erőfeszítéseit, amelyek segítségével újrahasznosíthatóvá vagy újrafelhasználhatóvá teheti a csomagolásait, és hozzájárulhat ahhoz a kitűzött céljához, hogy 2050-re teljesen megszüntesse a nettó üvegházhatású gázkibocsátását - közölte a vállalat.

A közleményben kitértek arra, hogy Magyarországon is gyártanak újfajta csomagolású termékeket, a szerencsi gyárban készülő NESQUIK All Natural kakaópor újrahasznosítható papírcsomagolásban kerül az európai piacokra.

A tájékoztatás szerint a több mint 150 éves élelmiszeripari vállalat a világ 191 országban van jelen, Magyarországon csaknem 30 éve. Jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató az országban, 100 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be és továbbra is hosszú távú magyarországi jelenléttel tervez. Tavaly a Nestlé 20 milliárd forintos fejlesztést valósított meg a büki gyárban. A svájci vállalat három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2400 embert foglalkoztat.

A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 6,5 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlének - közölték.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bécs a világ legzöldebb városa

Egy kanadai–amerikai tanácsadó cég, a Resonance Bécset választotta a világ legzöldebb városának. A nemzetközi Föld napja ötvenedik évfordulója alkalmából elkészített „The World’s 10 Greenest Cities 2020” vagyis a világ tíz legzöldebb városa 2020-ban című ranglistán több mint száz jelöltből választották ki a legjobb tízet.

Pozitív változások az USA tejtermelésében

Világszerte zajlanak arra irányuló kutatások és fejlesztések, hogy miként lehetne csökkenteni a szarvasmarha-tartás környezetre gyakorolt káros hatásait.

Ingyen tyúk a kevesebb zöldhulladékért

Napjainkban a hulladékkezelés minden formája akadályokba ütközik. Így van ez a biológiailag lebomló hulladékok esetében is; a kertvárosokban felgyülemlő zöldhulladék-mennyiség elszállítása és kezelése gondokat okoz a hulladékkezelőknek.

Ne engedjenek a tisztességtelen nyomásnak a beszállítók, a kamara és a törvény is védi őket!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) több áruházi beszállítótól kapott jelzéseket: azt tapasztalják, hogy egyes áruházláncok az általuk fizetendő különadót a mezőgazdasági- élelmiszeripari beszerzési árak letörésével akarják ellensúlyozni. A NAK felhívja az áruházláncok figyelmét arra, hogy törvényesen, tisztességesen járjanak el beszerzéseik során.

A mezőgazdasági kutatások lendülete nem tört meg

A mezőgazdaságot kiszolgáló fejlesztések és kutatások jelenthetik a következő években a K+F szektor egyik motorját világszerte – véli Malatinszki György. A Malagrow Kft. ügyvezetője szerint míg számos ágazat a mostani bizonytalanságban nehéz helyzetbe került, az aránylag stabil mezőgazdaság továbbra is perspektivikus terület, ezért világszerte folyik tovább az innováció ezen a területen.

Elfogadhatatlan az Agrárgazdasági Kamara számára Az Európai „Termőföldtől az Asztalig” és Biodiverzitás Stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett a környezetterhelés csökkentését illetően, azonban a köztestület számára a most bemutatott stratégiák elfogadhatatlanok: a bennük foglalt célok teljesíthetetlenek, és olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel.

Az Európai Bizottság bemutatta új biológiai sokféleséggel és fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos stratégiáit

Az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben bemutatta a környezetbarátabb mezőgazdasági termeléssel, és a biológiai sokféleséggel, az úgynevezett biodiverzitással kapcsolatos stratégiáit.

Együnk fenyőt

A lucfenyő étkezési felhasználása érthető okokból a fenyvesekben gazdag területeken terjedt el, így például Erdélyben. Étkezési célra a zsenge, még világoszöld hajtásait gyűjtsük a lucfenyőnek, aminek a mostanában van itt az ideje.

Közép-Európában már 6 ezer éve sörözünk

Egy gabonafélék kimutatására kifejlesztett eljárás alapján már a neolitikumban, 6 ezer évvel ezelőtt sört készítettek Közép-Európában az itt élők.

A román mezőgazdaság a koronavírus-járvány árnyékában

Felkészületlenül érte a romániai hatóságokat a koronavírus-járvány kirobbanása és terjedése. A második világháború óta nem volt precedens arra, hogy katonai rendeletekkel kormányozzák az országot, így az egészségügyi intézkedések mellett – érthetően – más téren is összevisszaság alakult ki. A járvány és következményei a mezőgazdaságot is érintették.