Back to top

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Nem öregszik, nem beteg
Fotó: Wikimedia Commons

A Kínában őshonos páfrányfenyő, tudományos nevén Ginkgo biloba ma már világszerte megtalálható a parkokban és kertekben, ám vadon élő populációit a kihalás fenyegeti a fakitermelés miatt - olvasható a BBC hírportálján.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői 15 és 667 éves kor közötti ginkókat tanulmányoztak, megvizsgálva fagyűrűiket és elemezve sejtjeiket, kérgüket, leveleiket és magjaikat.

A szakemberek megállapították, hogy mind a fiatal, mind az idős példányok védelmező kemikáliákat, köztük antioxidánsokat, növényi hormonokat termelnek a kórokozók vagy aszályok okozta betegségek leküzdésére.

A genetikai vizsgálatok eredményei pedig azt mutatták, hogy bár az öregedéssel összefüggő gének a többi növényhez, például a fűfélékhez és egynyári növényekhez hasonlóan működnek a ginkofa leveleiben, a törzsben nem kapcsolódnak be automatikusan egy adott "életkorban".

"A titok a nagyon egészséges védekezőrendszer fenntartásában rejlik, és hogy a fajnak egyszerűen nincs egy előre meghatározott öregedési programja"

- magyarázta Richard Dixon, az Észak-texasi Egyetem munkatársa. Hozzátette: "ahogy a ginkók öregszenek, a jelek szerint nem gyengül azon képességük, hogy védekezzenek".

Ginkolevél és -termés
Fotó: Wikimedia Commons

Mindez azt jelenti, hogy bár egy több száz éves páfrányfenyő kívülről viharvertnek tűnhet a fagyások és villámcsapások miatt, az egészséges fejlődéshez szükséges folyamatai még mindig remekül működnek "odabent", sőt a fotoszintetikus képesség és a magok minősége sem változik a fa öregedésével.

Dixon szerint hasonló lehet a helyzet a többi hosszú életű fa, a vörösfenyű, az angol tiszafa vagy az óriás mamutfenyő esetében is. Utóbbi "tele van antimikrobiális kemikáliákkal".

A brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) munkatársa, Mark Gush a tanulmányhoz kapcsolódóan megjegyezte, hogy

a világ legöregebb élő fája egy több mint 4800 éves simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva).

"A folyamatos tápanyag-, fény- és vízellátás mellett az ilyen magas kor elérésének képessége valószínűleg összefüggésben van a lassú fejlődési ütemmel, a sejtszintű adaptációval és az olyan másodlagos behatásokkal szembeni viszonylagos védelemmel, mint a kártevők és betegségek, az éghajlati szélsőségek, valamint a katasztrofális fizikai sérülések" - tette hozzá a szakember.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Függőleges kertek Indiában

Hosszú ideje nagy kihívás, hogy kielégítsék India robbanásszerűen gyarapodó lakosságának élelmiszerigényét. Egyik lehetséges megoldás lehet erre a függőleges (vertikális) farmok létrehozása.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

Itt a kertrendezés és a faifjítások ideje

Az ősz a legalkalmasabb hónap arra, hogy kertünkben nagyobb munkákat elvégezzünk. Néha szükség van nagyobb volumenű változásokra, megújulásra a kertben is. A fák, cserjék egy része idővel elöregszik, felkopaszodik ám ezeket egy ifjító metszéssel újra jó kondícióba hozhatjuk.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.

Konyhai bakik a tudósok szemével

Egy sor konyhai bakira hívják fel a figyelmet a precíz német higiéniai szakemberek és tudósok, amit főzősműsorok elemzése alapján tárnak elénk.

A zöldfűszerek a lakásba költöznek

Az ősz beálltával ideje gondoskodnunk arról, hogy télen is legyenek zöldfűszereink – ha nem elégszünk meg a szárított változatokkal. Nyáron a kertből egyszerűen begyűjthettük a frissen használatos fűszereket, ám a hideg hónapokra a lakásba kell költöztetnünk ezekből.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Most van az antibiotikum tudatos használatának világhete

Ezen a héten zajlanak a globális antibiotikum tudatosság hetének eseményei, amit néhány évvel ezelőtt azért indított el az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), hogy felhívja a figyelmet az antibiotikumok felelősségteljes használatára.

Kiszámíthatatlan telek várhatók a jövőben

A klímaváltozás miatt kialakult sarki légköri folyamatokat újszerű szimulációs módszerekkel vizsgálták magyar kutatók. Az eredmények alapján egyre erőteljesebb és mind délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok váltakoznak. Ráadásul Európában az eddiginél kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás.