Back to top

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Nem öregszik, nem beteg
Fotó: Wikimedia Commons

A Kínában őshonos páfrányfenyő, tudományos nevén Ginkgo biloba ma már világszerte megtalálható a parkokban és kertekben, ám vadon élő populációit a kihalás fenyegeti a fakitermelés miatt - olvasható a BBC hírportálján.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői 15 és 667 éves kor közötti ginkókat tanulmányoztak, megvizsgálva fagyűrűiket és elemezve sejtjeiket, kérgüket, leveleiket és magjaikat.

A szakemberek megállapították, hogy mind a fiatal, mind az idős példányok védelmező kemikáliákat, köztük antioxidánsokat, növényi hormonokat termelnek a kórokozók vagy aszályok okozta betegségek leküzdésére.

A genetikai vizsgálatok eredményei pedig azt mutatták, hogy bár az öregedéssel összefüggő gének a többi növényhez, például a fűfélékhez és egynyári növényekhez hasonlóan működnek a ginkofa leveleiben, a törzsben nem kapcsolódnak be automatikusan egy adott "életkorban".

"A titok a nagyon egészséges védekezőrendszer fenntartásában rejlik, és hogy a fajnak egyszerűen nincs egy előre meghatározott öregedési programja"

- magyarázta Richard Dixon, az Észak-texasi Egyetem munkatársa. Hozzátette: "ahogy a ginkók öregszenek, a jelek szerint nem gyengül azon képességük, hogy védekezzenek".

Ginkolevél és -termés
Fotó: Wikimedia Commons

Mindez azt jelenti, hogy bár egy több száz éves páfrányfenyő kívülről viharvertnek tűnhet a fagyások és villámcsapások miatt, az egészséges fejlődéshez szükséges folyamatai még mindig remekül működnek "odabent", sőt a fotoszintetikus képesség és a magok minősége sem változik a fa öregedésével.

Dixon szerint hasonló lehet a helyzet a többi hosszú életű fa, a vörösfenyű, az angol tiszafa vagy az óriás mamutfenyő esetében is. Utóbbi "tele van antimikrobiális kemikáliákkal".

A brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) munkatársa, Mark Gush a tanulmányhoz kapcsolódóan megjegyezte, hogy

a világ legöregebb élő fája egy több mint 4800 éves simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva).

"A folyamatos tápanyag-, fény- és vízellátás mellett az ilyen magas kor elérésének képessége valószínűleg összefüggésben van a lassú fejlődési ütemmel, a sejtszintű adaptációval és az olyan másodlagos behatásokkal szembeni viszonylagos védelemmel, mint a kártevők és betegségek, az éghajlati szélsőségek, valamint a katasztrofális fizikai sérülések" - tette hozzá a szakember.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Bármilyen furcsa, megéri kipróbálni – Növényvédelmi előrejelzés 45. hét

A házikertekben is egyre inkább terjedőben van a forgatás vagy ásás nélküli talajművelés, amikor a talajt csupán a vetés mélységéig lazítjuk fel, a termőréteg többi részében pedig az aktív talajéletre bízzuk az optimális talajállapot kialakulását és fennmaradását. Ásni csak indokolt esetben szabad. Próbálják ki, megéri, mert a talaj egészséges állapota hosszú távon csak így tartható fenn.

Zakuszka Erdély ízeivel

Amikor Szabó Szilvia először kóstolt zakuszkát Erdélyben, rögtön rabul ejtette az ízvilága, és úgy gondolta, ha ő ennyire megkedvelte, más is szívesen fogyasztaná. Erre az elképzelésre alapozva hozta létre Erdély ízei és kincsei névre keresztelt vállalkozását, amely nemcsak a zakuszkát kezeli kiemelten, hanem a gasztronómiai hagyományokat is őrzi.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Retekfélék minden évszakra

Az őszi-téli, valamint a kora tavaszi időszakban egyik kedvelt zöldségfélénk a retek. Általában kenyér mellé fogyasztjuk, de frissítő ízt ad különféle saláták összetevőjeként is. Néhány éve népszerű a pár napos reteknövénykék fogyasztása is.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Krizantém: a koronavírus miatt kevesebbet termesztettek, de nincs hiány belőle

A halottak napi, mindenszenteki időszak legnépszerűbb virága a krizantém. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, 70 százalékban ezt vásárolják, de a – teniszlabda nagyságú – közép-nagy virágúak iránt is folyamatosan nő az igény.

Hollywoodi sztár is beszállt a hatalmasra tervezett rovartelep támogatói közé

A tervek szerint 2022-ben adják át a francia Ynsect új rovartenyésztő telepét, ahol 40 ezer négyzetméteren állítanak majd elő rovarokat, kezdetben főként takarmánycélú felhasználásra. A beruházásban sokan - köztük egy amerikai színész - látnak fantáziát.

Öko-minigazdaság asztalmagasságban

Megesik, hogy a kertünk nem igazán alkalmas zöldségtermesztésre. Lekövezett az udvar, rossz minőségű a talaj, kicsi az alapterület, városi környezetben, vagy épp egy közintézmény udvarán vagyunk. Semmiről sem kell lemondanunk! Függetleníthetjük magunkat a talajtól, sőt akár erkélyen is gazdálkodhatunk.

Biokivit tesztelnek

Az ausztriai Marchfeldben működő Böchzelt gazdaságban kilenc évvel ezelőtt kezdtek biokivit termeszteni, és jelenleg minikivi termesztését tesztelik. A tavaszi kései fagy a biogazdaságot is érintette, erősítette meg Andreas Böchzelt, a gazdaság vezetője, szerinte emiatt idén valamivel kevesebb lesz a szüretelhető mennyiség.