Back to top

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Fotó: Tóth Zsigmond
A természeti erőforrások, amelyek közé a termőföldet, az erdőt és a bányakincseket soroljuk, a magyar nemzeti vagyonnak 35 százalékát jelentik. A termőföld és az erdő ennek 75 százalékát teszi ki, ez tehát a teljes vagyonnak mintegy 26 százaléka. Viszont figyelembe kell vennünk azt a fontos tényt is, hogy a nemzeti vagyon nagyobbik része – mint például a működő tőke vagy az épületvagyon – lényegében korlátozás nélkül gyarapítható, addig a termőföldre ez nem igaz.

Jelenleg hazánkban a termőterület nagysága 7,5 millió hektár, ebből mezőgazdasági terület 5,5 millió, a többin pedig erdőgazdálkodás folyik. A legtöbb mezőgazdasági terület, azaz 4,5 millió hektár szántó művelési ágba tartozik. Közel 4 millió önálló helyrajzi számú földrészletre oszlik hazánk mezőgazdasági termőterülete és az erdők, s ebből 6 millió hektár 2,8 millió magánszemély tulajdonát képezi. Így ma egy átlagos magyar különálló helyrajzi számmal rendelkező földrészlet 2,2 hektár nagyságú.

Kettősség mutatkozik a birtokszerkezetben: egyrészt kevés számú a nagy területtel rendelkező nagyüzem, és olykor az életképesség küszöbén egyensúlyozó kisebb méretű, gyakorta a családtagok közvetlen munkavégzésén alapuló kisgazdaság a jellemző. A középbirtokok hiányoznak a hazai birtokszerkezetből.

Az utóbbi években növekszik az agrár-felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma. Ez azt jelenti, hogy

évente mintegy 1200-1300 frissdiplomás hagyja el az egyetemeket, főiskolákat. Jellemző rájuk, hogy magas arányban helyezkednek el végzettségük szerint, s általában azok maradnak nagyobb eséllyel az ágazatban, akiknek szülei is agrárvégzettséggel rendelkeznek,

vagy pedig családjuknak már mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozása van. A szakképezésben is évente mintegy 2600-2700 diák szerez képesítést, ők is magas százalékban dolgoznak a mezőgazdaságban. Ma jellemzően a nagyobb méretű árutermelő üzemek azok, ahol a fiatal vezetők aránya dinamikusan növekszik.

Hazánkban a termőföld ára évről évre folyamatosan és nagymértékben, átlagosan 10 százalékkal növekszik. Viszont a gazdát cserélő földterület 2013 óta csökken, illetve stagnál. Ez alól csak a 2016-os év volt kivétel, amikor a „Földet a gazdáknak” programnak köszönhetően az értékesített termőföld mennyisége lényegesen megnövekedett. 290 ezer hektárt hirdettek meg a program keretében, s ebből 185 ezer, azaz mintegy 70 százalék el is kelt. Közülük a fiatal gazdák átlagosan 41 hektár termőföldet vásároltak. Fontos megjegyeznünk, hogy napjainkban a gazdálkodóknál a generációváltás egyre sürgetőbb, miközben a fiatalabb generáció egyre gyakrabban szembesül a bérelhető vagy megvásárolható termőföld hiányával. Napjainkban a fiatal gazdák igen előnyös hitelhez juthatnak, a bankok a hitelbírálat során többek közt a munkatapasztalatokat, a menedzsment-ismereteket, a vállalkozás szerződéses kapcsolatait, az integrációban való részvételt veszik figyelembe. Az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) hitel egy kedvezményes feltételrendszerű, szabad-felhasználású, állami kamat- és kezességi díjtámogatásban részesített folyószámlahitel, mely komoly segítséget nyújt a mezőgazdasági vállalkozóknak. Fontos megemlíteni, hogy az összes ASZK hitel 24,1 százalékát, azaz 25,1 milliárd forintot a 40 év alatti ASZK hitelfelvevők vették fel. E csoport 40 százaléka szántóföldi növénytermesztő. A legutóbbi NAIK AKI generációváltást kutató felmérés szerint a 10 megemlített gátlótényező között a negyedik a hitelhez jutás, mely a generációváltást nehezíti.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.

Alsóvadácsi Vadászpanzió

Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse szívében található szállást családoknak, pároknak, kirándulni vágyóknak és cégeknek egyaránt ajánljuk, hogy egy időre elszakadhassanak a város zajától és csodás környezetben pihenhessenek. A 25 férőhelyes panzió a Süttő és Tardos közötti főút mentén áll, így könnyen megközelíthető autóval.

Megállapodni látszanak a jeladós erdei szalonkák

Friss információkkal szolgált a SZIE Vadbiológia Tanszék azokról a nyomkövető eszközzel megjelölt erdei szalonkákról, amelyek vonulását a „szalonka monitoring” keretében az Országos Magyar Vadászati Védegylet megbízásából – az Agrárminisztérium támogatásával – követnek nyomon a Tanszék munkatársai. A jelölt madarak az elmúlt hónapok során sikeresen folytatták útjukat költő területeik felé.

Invazív fajok a vasutak mentén

A biológiai sokféleség riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?

Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

A járvány még tart, de a kijárási tilalom megszüntetésével már szabadon közlekedhetnek a mezőgazdasági termelők. A belgrádi parlament május 6-ai döntésével megszüntette a koronavírus-járvány miatt március 15-e óta tartó rendkívüli állapotot Szerbiában. Ezzel vége a szigorú kijárási tilalomnak is, ami 53 napon át akadályozta a mezőgazdasági termelők tevékenységét a nyugat-balkáni országban.

Nem mindenkinek előnyös a TAO-könnyítés

Nem minden vállalkozásnak előnyös a járványhelyzet miatt bevezetett adózási könnyítés, hogy a beszámolót és a kapcsolódó társaságiadó-bevallást idén a szokásos május végi határidő helyett szeptember 30-ig lehet benyújtani, és az adókat is eddig kell megfizetni. A MAZARS lefrissebb összefoglalójából kiderül, hogy kiknek éri meg ezzel a könnyítéssel élni.

Tűzgyújtási tilalom visszavonása a Dunántúlon és az északi országrészben

Az elmúlt 48 órában hullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2020. május 26-tól (kedd) a Dunántúlon és az északi országrészben visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom.

Zajlanak a munkák az Országos Iskolakert-fejlesztési Programban

Folyamatosan szállítják az eszközöket az Országos Iskolakert-fejlesztési Program pályázatán nyert intézményeknek, emellett javában zajlik a kertészeti és pedagógiai mentorálás is – mondta el Nagy István agrárminiszter. Idén újabb 50 óvoda- és 50 iskolakert kialakítását, mentorkertek fejlesztését, valamint az intézmények mentor szerepre történő felkészítését támogatja az Agrárminisztérium.