Back to top

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Erdőben legelő marha
Fotó: euronews.com

Az agroerdészet olyan többfunkciós földhasználati mód, melynek során a mezőgazdasági tevékenységbe folyamatosan fenntartandó fás kultúrákat integrálnak.

A módszer vélhetően Kolumbiában sem új, ahogy hazánkban sem – gondoljunk csak a hagyományos fás legelőkre, vagy a ház körüli gyümölcsösöket „tisztító” baromfikra, kiskérődzőkre.

A kolumbiai projektet a programot támogató civilszervezet képviselője ismertette:

Enrique Murgueito azt mondta, hogy a rendszer hozzájárul az élővilág sokféleségéhez és növeli a talaj termékenységét, megköti a szén-dioxidot a növényekben, csökkenti a marhák metángáz, nitrogén-dioxid és salétrom-oxid kibocsátását, ily módon mérsékli a globális felmelegedést.

Ridegtartású szarvasmarhák az Őrségben
Fotó: Csatlós Norbert

Egyes szakértők szerint a világon kibocsátott üvegház hatású gázok 23 százalékáért a mezőgazdaság okolható, ezért is fontos, hogy az agroerdészeti projekt keretében táplált marhák a változatosabb étrendnek köszönhetően kevesebb metángázt bocsátanak ki.

Ráadásul gyorsabban nőnek és több tejet is adnak! További előny, hogy az erdős termőföld kevesebb öntözést igényel, így gátolja a talajeróziót.

- A modell javítja a termőföld minőségét, a legelőket, a mikroklímát és a páratartalmat – mondta erről egy bogotái agroerdészet tulajdonosa, Claudia Durana.

A projekt keretében 80 különböző fafajtából 2 millió 600 ezer fát ültettek eddig Kolumbiában. A dél-amerikai országban az agroerdészeti farmok száma az utolsó hét évben megtízszereződött.
Forrás: 
euronews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Hollywoodi sztár is beszállt a hatalmasra tervezett rovartelep támogatói közé

A tervek szerint 2022-ben adják át a francia Ynsect új rovartenyésztő telepét, ahol 40 ezer négyzetméteren állítanak majd elő rovarokat, kezdetben főként takarmánycélú felhasználásra. A beruházásban sokan - köztük egy amerikai színész - látnak fantáziát.

Pöttyös tehenek, de ez még nem a végeredmény

Barátságos pofájú, szarvak nélküli, fekete-fehér pöttyös borjak sétálnak egy Drávához közeli legelőn, akik rendhagyó keresztezés eredményeként látták meg a napvilágot. Úri huncutság a kísérletezés a húsmarhával, de akár csoda is lehet belőle – véli Mihalecz András.

Folytatódik a fagymentes idő

Az első fagyok megjelenése ilyenkor már országszerte esedékes szokott lenni, idén azonban eddig még csak néhol alakult ki gyenge fagy, és a következő napokban sem kell számítani komoly lehűlésre. Csapadék azonban több napon is várható majd, mely hátráltatja az őszi búza vetését és a kukorica aratását is.

Egyre zöldebb települések

Az Agrárminisztérium Országfásítási programjának köszönhetően Magyarország fával borított területe jelentősen növekedett az elmúlt években. A külterületek mellett a belterületek zöldítését is támogatja a kormány.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

Országgyűlés elé terjesztik az új nemzeti környezetvédelmi programot

Jövő év elején az Országgyűlés elé terjesztik az új nemzeti környezetvédelmi programot a jelenleg érvényben lévő program beszámolójával együtt - mondta az agrárminiszter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtti éves meghallgatásán, ahol a környezet- és természetvédelem területén az elmúlt egy évben elért eredményekről, továbbá a jövőre vonatkozó tervekről és célokról is beszélt.

Díjat nyert a közös odafigyelés

Átadták a 2020. évi LIFE-díjakat, melyet idén az éghajlatvédelmi kategóriában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) FIRELIFE erdőtűz-megelőzési projektje érdemelt ki. A program jutalmazásával az unió elismerte azt a példaértékű, nagymértékben összefogáson alapuló munkát, amit a magyar lakosság és szakemberek az erdőtüzek visszaszorítása érdekében tettek.