Back to top

Másszunk ki a palackból - folyóbor trendek Amszterdamból

Újdonságok, trendek és érdekességek a folyóborok 11. alkalommal megrendezett versenyén. A folyó-, vagy inkább a helyszínen palackozott borok, nem a silány minőséget képviselik. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre többen neveznek a folyóborok versenyére, tavalyhoz képest idén 40 százalékkal több bort bíráltak Amszterdamban.

Érdekességek a World Bulk Wine Expóról

Ezeket a sorokat az amszterdami repülőtéren írom, éppen most jövök a folyóborok 11. alkalommal megrendezett versenyéről és kiállításáról. Milyen volt? „Minden profi, remek a szervezés, kiváló a segítő személyzet, és még a szőnyeg színe is vidám” – mondta egy argentin kiállító, aki láthatóan elégedett volt a szerzett kapcsolatokkal és reménybeli üzletekkel. Nála kevésbé voltak elégedettek a többiek, az argentinok ugyanis idén igencsak leverték az árakat: egy liter argentin vörösborhoz már 20 dollárcentért is hozzá lehet jutni. A szőnyeg viszont tényleg szívderítően lila volt.

„Nem folyóbor, hanem helyszínen palackozott”

Az angol bulk szó folyóbort, nagy tömegben értékesített bort jelent. Az egyik posztomhoz szólt hozzá Babarczi László borász, hogy vigyázzunk a folyóbor degradálásával, hiszen egy bor sem született palackban, minden bor folyóborként kezdte az életét. Pontosan ezt fogalmazta meg Debra Parker Wong amerikai WSET diplomás szakíró és professzor, mikor javasolta, hogy

a „bulk” szó helyett a „wine packaged at destination” kifejezést használjuk, hiszen a folyóbor nem egyenlő az alacsony minőséggel, hanem alternatív, nem mellesleg környezetbarát lehetőség.

Ezt bizonyítja az is, hogy egyre többen neveznek a folyóborok versenyére, tavalyhoz képest idén 40 százalékkal több bort bíráltunk a holland fővárosban. Az én bizottságomban 43 bort kóstoltunk, és mindössze kettőt találtunk hibásnak, a legtöbb tiszta, jó ivású, jól elkészített bor volt. Tanulságos volt végigjárni a „csendes kóstolótermet”, ahol szőlőfajták szerint ábécé-sorrendben sorakozott a világ folyóbor-termelésének jelentős része, többek közt burgundiai Chablis-val és új-zélandi Sauvignon blanc-okkal. A versenyt és a kiállítást nemzetközi csapat szervezi spanyol hangsúllyal – nem csoda, hiszen ez az ország rendelkezik a legtöbb szőlővel –, de olaszok és franciák is részt vesznek a szervezésben a kezdetek óta. A helyszín tudatos: Hollandia az egyik legfontosabb borvásárló ország az Egyesült Királyság mellett.

Az eladni szánt tételek mennyisége változó, volt 5 hektoliteres, de akár több ezer hektós eladásra váró tétel is.

A mediterrán országok és az újvilági nagyok mellett sok moldovai és bolgár kiállító volt. Magyarok idén nem állítottak ki és a borversenyen sem volt magyar tétel, az egyik főszervező, José Murcia szerint azért, mert bizonyára már mindent eladtunk. Ebben van igazság is, de azért az egyszeri borszakíró fejében megfordul, hogy miért zöldszüretre adnak támogatást, miért nem azt segítik, hogy akár ezen a rendezvényen részt vehessenek azok, akiknek eladandó tételeik vannak.

Hipszter a tartály

A „palackozott, csak éppen nem a borászatban” megfogalmazás a legtöbb Amszterdamban gazdát cserélő borra igaz. A szupermarketek itt választják ki sajátmárkás termékeiket, és nagy amerikai kereskedőcégek is inkább tartályban szállíttatják a borokat, hogy ezzel is csökkentsék a költségeket és a környezetterhelést.

A fenntarthatóságot szolgálja az Angliában és az USA-ban egyre jellemzőbb borral töltött keg, azaz pontosan olyan tartályban jut el a bor a borbárba, amilyenben a csapolt sört szokták szállítani és csapra verni.

Higiénikus, biztonságos, nincs oxidáció. Ezek többnyire nem alacsony kategóriás, hanem jó minőségű, gyakran helyi szőlőfajtából készült, a termőhelyük jellegzetességeit hordozó borok, csak éppen palack nélkül. A borbárokban tovább folyik a környezetkímélés: a vásárlók csatos üvegbe csapoltatják a bort, s a palackot újra meg újra felhasználják. „Nemrég egy idős hölggyel beszéltem a keges borkiszerelésről és a csatos üvegről, mire ő nevetett, hogy ezen nincs mit feltalálni, így csináltunk mi is fiatal korunkban” – mesélte Sharon Nagel, a folyóborok piacának szakértője.

Új piacokat nyerhet, aki aludobozos bort készít

A konferenciával egybekötött expo egyik legizgalmasabb előadása az alumíniumdobozos borokban rejlő lehetőségekről szólt. Dr. Robert L. Williams marketingprofesszor csapata már két komoly kutatást végzett a témában, a harmadik pedig folyamatban van. A professzor rávilágított, hogy a dobozos bor nem újdonság: a francia katonáknak az első világháborúban tartályban szállították a bort, hogy „nagyobb kedvvel harcoljanak, vagy legalább vidámabban haljanak meg”. Az első dobozos sör 1959-ben készült, az első bort pedig 1980-ban töltötték dobozba légitársaságok számára.

A híres amerikai filmrendező és borbirtokos Coppola a lánya után elnevezett Sofia bort palackosan és dobozban is piacra dobta: ezzel megjelent az első magas minőségű dobozos bor.

Azóta számos borászatnak megtetszett az ötlet, és 2018-ról 2019-re 180%-kal nőtt a dobozos borok száma. A csomagolás egyik előnye, hogy az üvegnél sokkal kisebb súlyú, így szállítása kisebb környezetterheléssel jár, és nagyon hamar újrahasznosítható, 100%-ban, örökké – persze ennek feltétele, hogy összegyűjtsék, de az aludobozok összepréselése és szelektív gyűjtése szerencsére már meglehetősen elterjedt. Kreatív szempontból is előnyös, ugyanis a doboz teljes egészében brandingelhető vi­­szonylag alacsony költséggel.

Williams hangsúlyozta, hogy a dobozos bor nemcsak a millenniumi nemzedék kedvence: a felmérések szerint minden korcsoport vásárolja, az idősek is. Szerinte az egyik legfőbb előnye, hogy nem veszi el a piacot a palackozott boroktól, hanem új szituációkat teremt a borfogyasztásra.

Vagyis ahol eddig dobozos sört vagy cukros üdítőket fogyasztottak az emberek, pusztán azért, mert kényelmes, ott most örömmel nyúlnak a hűtött doboz rozé habzóborhoz vagy egy friss rizlinghez. A strandra kevesen visznek palackot – és persze poharat, dugóhúzót –, mennyivel egyszerűbb bedobni a hűtőtáskába néhány rozét.

Nincs fémes íz

Aki amiatt aggódik, hogy az alumínium fémes ízt ad a bornak, azt Williams professzor két vakteszttel tudja megnyugtatni, amelyeken összesen 86 borértő kóstolt vakon különböző borokat párba állítva.

A bírálók legnagyobb része nem tudott különbséget tenni a palackból és dobozból szervírozott borok közt, az egyiket vagy másikat előnyben részesítők közötti különbség pedig elenyésző.

A dobozos borok előretörését jelzi, hogy idén az első versenyüket is megtartották, persze az USA-ban, 200 nevezett borral. Ana Diogo Draper, az Artesa Vineyard borászati igazgatója szintén megszólalt az előadáson, és technikai részleteket osztott meg, hogy mire kell ügyelni a dobozos bor készítésénél. A legfontosabb, hogy alacsony kén- és réztartalma legyen, ugyanis ezek az anyagok reakcióba léphetnek az alumíniummal. Arra is ügyelni kell, hogy a sokáig jégen tartott dobozos borokban könnyen kiválhat a borkő, főleg a kisebb dobozok esetében (többféle méretű dobozos bor kapható, a felmérések szerint a 250 ml-es a legnépszerűbb). Az előadáson végül be is mutattak néhány dobozos bort, amelyek közül az egyik, a Hogwash kaliforniai rozé kifejezetten drága, 9 dollár egy doboz, mégis (vagy éppen ezért) igencsak népszerű. A rozé egyébként üde, halványrózsaszín, jó ivású, krémes textúrájú bor, tökéletes ital egy nyári szabadidős rendezvényen.

Magyar dobozos bor tudtommal még nem készült, de aki elsőként vállalkozik rá, nagy sikerre számíthat.

Ne feledjük, másfél évtizeddel ezelőtt a csavarzárat is sokan idegenkedéssel fogadták, ma pedig van olyan osztrák borbár, ahol már nem is tartanak dugóhúzót...

Forrás: 
Borászati Füzetek

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Új búzatermesztési világrekord született

Eric Watson új-zélandi farmer új búzatermesztési világrekordot állított fel 17,398 t/ha hozammal az idén, ami 607 kilogrammal haladta meg a korábbi 16,791 t/ha-os hozamot, amelyet szintén ő tartott. A rekordtermést ez év februárjában takarította be egy 8,6 hektáros táblájáról.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Drágul az étkezési búza, újra árat emelhetnek a malmok

Nehezen vásárolnak most a malmok megfelelő, jó minőségű búzát a piacon, az árak a tonnánkénti 60 ezer forintot is elérik, helyenként pedig már meghaladják – értesült gabonakereskedői forrásokból a Világgazdaság. Ez az aratás kezdete óta 20 százalékos áremelkedésnek felel meg.

A helyes fűtéssel sokat tehetünk a légszennyezettség visszaszorításáért

A fűtési szezon kezdetén ismét a helyes fűtési technikákra és ezáltal a levegő minőségének megóvására hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium. A Fűts okosan! tájékoztató kampány rávilágít a szilárd tüzelőanyagok veszélyeire és káros hatásaira, emellett minden szükséges információt biztosít a helyes lakossági fűtéssel kapcsolatban.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Kevés vagy sok a burgonya?

Nehéz egyértelmű választ adni, ezért európai és hazai piaci trendeket, állapotokat vázolt Murai György. Mint az Agrico Magyarország Kft. ügyvezetője elmondta, az idei szezon Európában rosszul indult, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban két hónapon keresztül szinte egy csepp esőt sem kaptak a földek.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

Lovita, a karácsonyi szilva

Új szilva jelent meg a gyümölcspiacon, a vörös húsú, szív alakú gyümölcsöt kinézete miatt Lovitának nevezték el, és termesztői szerint késői érése és eltarthatósága miatt gazdagíthatja a karácsonyi gyümölcsválasztékot is. Három francia gyümölcstermesztő vágott bele egy újfajta szilva termesztésébe.