Back to top

Új lendületet vehet a generációváltás az agráriumban

Nagyobb szerepvállalásra ösztönözné a fiatal gazdákat az Agrárminisztérium, részben a tárca szakiskolai hálózatán keresztül, illetve a Vidékfejlesztési Programból igényelhető támogatások segítségével – jelentette ki Szinay Attila közigazgatási államtitkár Miskolcon, az Újjászülető vidék elnevezésű konferencián.

Hozzátette: a tárca célja az agráröröklési szabályok megalkotása és a családi gazdaságok új jogszabályi környezetbe való illesztése. Az intézkedésektől a minisztérium azt várja, hogy sikerül megállítani a földbirtokok elaprózódását, a szabályozott gazdaságátadásokkal pedig lendületet vehet a generációváltás a magyar agráriumban.

Szinay Attila emlékeztetett arra, hogy hazánkban  több,  mint 200 ezer fő és családja él meg az agráriumból közvetlenül. Az ágazat foglalkoztatása összességében 24,3 százalékkal növekedett a 2010 és 2018 közti időszakban, a nemzetgazdasági foglalkoztatásból 4,8 százalékban veszi ki a részét a mezőgazdaság.

Az agrártárca államtitkára kiemelte, hogy az agrárfelsőoktatásban nő a hallgatói létszám, évente körülbelül 1200-1300-an végeznek. A tapasztalatok szerint már a szakképzésben is magasfokú pályatudatosság jellemzi a tanulókat, itt évente 2600-2700 diák szerez végzettséget. A statisztikák azt mutatják, hogy nagyobb eséllyel maradnak az ágazatban azok a tanulók, akiknek családja mezőgazdasági tevékenységet folytat saját gazdaságban, vagy ahol a szülők agrárvégzettséggel rendelkeznek.

Szinay Attila előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyobb méretű, árutermelő üzemek között nőtt azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyet fiatal üzemvezetők irányítanak, a felső-és középfokú végzettségű gazdaságvezetők aránya is folyamatosan növekszik 2010 óta. 

Hozzátette: 2016-ban a „Földet a gazdáknak!” Program hatására megugrott az értékesített termőföld mennyisége, összesen 1219 fiatal gazda jutott együttesen mintegy 50 ezer hektár termőföldhöz, ez átlagosan 41 hektár termőföld megvásárlását jelenti gazdálkodónként.

A statisztikák szerint az elmúlt években a húsmarhatartó, illetve a juh-és kecsketartó ágazatban volt a legmagasabb a 40 év alatti gazdaságvezetők aránya: 22-26 százalék között mozgott. A legkisebb arányban a baromfitartók körében képviseltette magát a fiatal generáció, ebben a szektorban a 65 év feletti gazdaságvezetők aránya meghaladta a 40 százalékot.

Szinay Attila hangsúlyozta: a mezőgazdaság a magyar nemzetgazdaság kiemelkedő fontosságú stratégiai ágazata, kiemelt szerepe van a biztonságos és egészséges élelmiszertermelésben, a vidéki foglalkoztatásban, a természeti erőforrásokkal való hatékony és fenntartható gazdálkodásban, a táj sokszínűségének megőrzésében. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország területének 58 százaléka, összesen 5,3 millió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, ami nemzetközi viszonylatban is nagyon magasnak számít.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tojás továbbra is alapélelmiszer

A hazai tojástermelés jelen állásának átláthatóságáért a hazai tojásfogyasztásról, a tojás származási hely feltüntetéséről, a ketreces és a szabadtartás arányairól, a tojásárakról, a madárinfluenza-járvány tojástermelésre gyakorolt hatásairól, valamint a pandémia idején zajló export-importról kérdeztük Molnár Görgyit, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkárát.

Folyamatos és biztonságos a hazai élelmiszer-ellátás

A koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is folyamatos és biztosított a hazai élelmiszer-ellátás – közölte Nagy István agrárminiszter.

Megkapják a magánállatkertek a pénzügyi támogatást?

A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) az Agrárminisztérium szakmai támogatásával, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) segítségével létrehozott egy olyan pénzügyi keretet, ami a pandémia miatt 2020. november 11-e óta zárvatartó hazai magánállatkertek megsegítését célozza. Tóth Tibor, a MagánZoo állatkert tulajdonosát kérdeztük a támogatásról és az állatkert fenntarthatóságáról.

A magyar gazdákat támadja az Európai Zöld Párt

Újabb támadást intézett a magyar gazdák ellen az Európai Zöld Párt a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági rendszerét bíráló 82 oldalas jelentésével – közölte Nagy István agrárminiszter.

Gyümölcs ágazat: a termesztők többsége fejlesztést tervez

Tavaly év végén intézett körkérdést gyümölcstermesztő tagjaihoz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) arról, hogy mennyire kívánják fejleszteni a gazdálkodásukat, terveznek-e ültetvénytelepítést vagy -korszerűsítést. A kérdőívre 580-an válaszoltak, ami jóval nagyobb érdeklődést mutatott, mint amire a szervezet számított.

Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

A 39. AGROmashEXPO első szakmai programja a Szántóföldi Szakmai Nap volt, mely a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szervezésében, számos szakember részvételével foglalkozott az agrárágazat aktualitásaival. Szóba kerültek az idei évben életbe lépő, hiánypótló pályázati lehetőségek, napjaink főbb kihívásai és a hosszú távra szóló fejlesztések lehetséges irányai is.

Szlovákia: elrugaszkodást az agrárpiacon!

Egyik napról a másikra ránk törő időjárási szélsőségek, növekvő termelési költségek, csökkenő felvásárlási árak, és mindezekhez még a koronavírus-járvány. Pedig eddig is sok egyéb teher nehezedett a szlovákiai agrártermelők vállára. Vajon mennyire jók az idei kilátásaik? Mi az esélye a szlovákiai agrárpiac elrugaszkodásának?

Gyerekek fejlesztése lóháton

Eger határában van egy tanya, ahol egyensúlyzavarban szenvedő, beszédhibás, mozgássérült, hiperaktív, hallássérült vagy épp autista gyerekek kis időre megfeledkeznek a hátrányaikról – képességeiket lóháton fejleszti egy elhivatott óvodapedagógus.

Balástyán indult a tavaszi faültetési szezon

Környezetünk védelme, fejlesztése mindannyiunk kötelessége, amiért tennünk kell. Az Agrárminisztérium a tavaly meghirdetett településfásítási programmal is hozzájárul ahhoz, hogy kisebb-nagyobb falvak, városok az eddiginél kellemesebb élőhelyet biztosítsanak az ott lakóknak - fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Csongrád-Csanád megyei Balástyán.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.