Back to top

Egy eltűnt madarunk

A kövirigó hazánkba április első felében érkezett haza hajdan Afrikából, de egyes öreg hímek kivételesen már március végén megjelentek. Szinte valamennyi kőbányában ott voltak, a nagyobbakban akár 3-4 pár is költött, s a hímek a revírek határain nem egyszer verekedtek egymással. Ezeket a revírharcokat többnyire az érkezést követő napokban lehetett megfigyelni.

Fotó: Bécsy László
Később, amikor az egyes területek már kialakultak, többnyire jól megfértek egymással. Amikor a tojók is megérkeznek, a hímek látványosan dürögnek körülöttük. Fejüket hol a magasba nyújtják, hol ismét előrehajolva, szinte a földre fektetik, és felborzolt fehér háttollaikat mutatják párjuk felé. A fészek helyét sok más madárhoz hasonlóan a tojó választja.

A kövirigó Európa déli felén honos, hazánkban a számára alkalmas élőhelyeken mindenütt előfordult, a kőbányákban szinte mindenütt költött. A pilisi bányákban az ott dolgozók jól ismerték, és mint bányarigót emlegették. Mindenkinek feltűnt, amikor például a dunabogdányi kőbányában a nászrepülő hím a bánya egyik pereméről indulva, hangosan flótázva, nagy ívben alacsonyan szállt, majd felemelkedve a másik oldalon lévő vártájára ült. Sajnos mindez már a múlté, a kövirigó mint fészkelő eltűnt hazánkból. Feltevések szerint a nálunk is sok sáskát fogyasztó madár az afrikai telelőterületen végzett vegyszeres sáskairtás áldozata lett.

A fészek maga a közelben gyűjtött száraz fűszálakból, mohából, vékony gyökérdarabkákból áll, az igazi rigók fészkeihez képest csészéje kevéssé mély. Bélése finom növényi szálakból, rostokból, ritkán kevés szőrszálból és pihetollakból áll. A párok évente csak egyszer költenek. Az általában 5 tojáson a tojó egyedül kotlik, a hím a közelben őrködik. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, anyjuk eleinte rajtuk marad, melengeti őket, később már mindkét szülő etet.

Cikkünk Schmidt Egonnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes írása alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Egészséges talaj - Egyre inkább felértékelődik

A 21. század legjelentősebb megoldandó feladatai között első helyen az energia, a tiszta ivóvíz iránti igény kielégítése és az egészséges talaj megóvása áll.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

Rekord vadlúdlétszám Tatán

A Tatai Vadlúd Sokadalom szerint az 1980-as évek közepétől nem számoltak össze annyi vadludat a természetvédelmi szakemberek a tatai Öreg-tavon, mint e hét hétfőjén. De a hét még újabb rekorddal kecsegtethet az elmúlt napok történései alapján, ugyanis már november 25-e óta érzékelhető volt az intenzív vadlúdvonulás.

Indiai kutatók uborka héjából állítanának elő csomagoló anyagot

Ne dobjuk el az uborka héját! Csomagolóanyagnak még jó lehet. Az (IIT) indiai Kharagpur Technológiai Intézet kutatói a magas cellulóz-tartalmú uborkahéjból cellulóz nanokristályokat hoztak létre, amelyek élelmiszer-csomagolóanyagok előállítására alkalmasak.