Back to top

Mindennapi mérgek az ételeinkben

Míg nagyanyáink, nagyapáink asztalára hetente csak egyszer, jó esetben kétszer került hús, addig napjaikban egy-egy étkezést el se tudunk képzelni pácolt felvágott, füstölt kolbász, rántott-, vagy sült hús nélkül. Holott ezek az élelmiszerek, a tojáskészítményekkel és tejtermékekkel karöltve, azok, amelyekkel a legnagyobb a kockázata, hogy beviszünk káros anyagokat is a szervezetünkbe.

Fotó: BNE
Ennek okán vizsgálják Európában napjaink fogyasztási szokásait. Ám a Mi van terítéken Európában? című kutatás alkalmas arra is, hogy kiderítsék, a megváltozott fogyasztási szokások jelenteken-e egészségi kockázatot számunkra, harmadrészt pedig segítheti a döntéshozókat abban, hogy, ha szükséges, akár új jogszabályokat alkossanak az élelmiszerbiztonság érdekében. Mindezek ugyan csak a nemzetközi felmérés eredményeinek kiértékelése után derülnek ki, ám akár fogyasztóként, akár termelőként vagyunk érdekeltek az élelmiszerek területén hasznos, ha tudjuk, hogy melyek a kockázatos anyagok, és azok miként kerülhetnek az élelmiszerekbe.

Nem új keletű az a tény, hogy az élelmiszerekben lehetnek szennyező anyagok: hormonok állatgyógyászati és növényvédő szerek maradékai, toxikus nehézfémek, nitrátok, vírusok, baktériumok, láthatatlan, ám mérgező gombák, dioxinok, és rejtésnek hangzó PAH vegyületek.

Napjaink kérdése az, hogy a szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeket, milyen mennyiségű és összetételű élelmiszer-fogyasztáshoz igazították. Valamint az, hogy miként változik a hús előállítása, a növénytermesztés, és a feldolgozási technológia, s mind e közben miként változik bolygónk szennyezettségi állapota.

Fotó: Reimund Bertrams képe a Pixabay -en.
Köztudott, hogy az eszméletlenül gyors változások korszakában élünk. A húsfogyasztás világszerte az utóbbi 40 évben megháromszorozódott. A föld egyre növekvő lakosságának – a WHO becslése szerint jelenlegi 7.7 milliárdról 2060-ra már több mint 10 milliárd éhes szájról kell gondoskodni –, élelemmel és egyéb termékekkel való ellátása egyre több fizikai, kémiai hulladékot termel.

Mind e közben, a környezet és természetvédelemre vonatkozó nemzetközi egyezmények ellenére is, drámaian változik a levegő, a talaj és a természetes vizek összetétele. Ezek pedig döntő hatással vannak élelmiszereinkre.

Melyek a káros anyagok és miként kerülnek az ételeinkbe?

Az elsődleges termelés során juthatnak kémiai szennyező anyagok az élelmiszerekbe. Ezek a hormonok és állatgyógyászati szerek maradékai valamint növényvédőszer-maradékok lehetnek.

Az EU-ban és így Magyarországon is tiltva van a hormonkészítmények és hormonhatású vegyületek takarmányozási célú felhasználása. Az ily módon előállított húst se lehet importálni.

Az állatgyógyászati-, valamint a növényvédőszerek alkalmazására is szigorú előírások vannak. E területen a kockázatot az illegális, illetve ismeretlen forrásból származó szerek alkalmazása jelenti hazánkban.

A környezeti eredetű szennyező anyagok az élelmiszereinkben a toxikus nehézfémek, az ólom, a kadmium és a higany lehet. Ezek származhatnak egyrészt az ipari termelésből, hulladékokból, de növényvédő szerekből és szennyvíziszapokból is. A vízben vagy a talaj felső rétegeiben feldúsult nehézfémek megjelenhetnek a szennyezett területen termesztett élelmiszer-növényekben, vagy szennyezett takarmányt fogyasztó állatok húsában. E mérgező anyagok rákkeltőek, felhalmozódhatnak a csontokban, és zavarokat okozhatnak az immun-, és a szív- és érrendszer működésében is.

Az arzén miatt ihatatlan csapvíz problémája hazánkban több száz településen jelen van. Ez a félfém, rákkeltő anyag, erős, méreg. Az arzén vegyületek vízben való felhalmozódásában a fő vétkes az ipari és bányászati tevékenység, de a 1990-es évekig világszerte forgalmaztak arzén tartalmú rovar- és gyomirtó szereket. Napjaikra ugyan ezeket már kivonták a forgalomból, ám az arzénes csapvíz problémája világszerte csaknem 100 millió embert érint.

A dioxinok, olyan vegyületek, amelyek az immunrendszerünket károsítják. A hulladékégetők, a szénerőművek és a klórozott növényvédő szerek a forrásai. A talajban, az állatokban és az élelmiszerekben halmozódhatnak fel. A legnagyobb mennyiségben dioxinokat a tengeri halakban mértek, akár a környezetükben található dioxin koncentrációhoz képest annak, akár 100 000 szeresét is képesek szervezetükben elraktározni. Ám az állati eredetű vaj, a tej, a tojás és a húsok is tartalmazhatnak dioxinokat.

A PAH, vagyis a Policiklusos aromás szénhidrogének (naftalinok) rákkeltők, és károsítják a vörösvérsejteket. A szén, olaj, szemét és egyéb szerves anyagok égése során keletkeznek, sőt a dohányfüsttel teli szobában is rendkívül magas a koncentrációjuk. De jelen vannak a koromban, a nagyvárosok levegőjében. Az ételeikbe is a füst révén kerülnek: a füstölt húsok, a kolbász, az agyon sütött ételek, margarinok, pörkölt magvak, a többször felhasznált étolaj lehet a forrásuk.

Nitrát és a nitrit

A nitrátot a talajban, a vízben, és a növényekben élő mikroorganizmusok alakítják át mérgező nitritté. Bizonyos, hogy a természetben korábban fennálló nitrogén-ciklus egyensúlyának a felbomlása az ember rovására írható. Amikor nagy mennyiségű nitrogén műtrágyát használunk terméshozam-fokozóként, akkor nem csak több termést takaríthatunk be, hanem etetjük ezen apró lényeket is, így növekszik a talaj nitrát és nitrit tartalma is. Ezek bekerülnek a talajvízbe, onnan pedig az ásott kutakba. A többi között ennek is köszönhetjük, hogy míg az Alföld gémeskútjaiból egykoron egészséges ivóvizet kortyolhattunk, napjaikban már számtalan helyen ivóvízforrásként nem használható a vizük.

A nitrát és a nitrit az élelmiszeriparban is népszerű. Tartósítószer-, és színezékként használják, a sonka, a töltött húskészítmények, a kolbász- és szalámifélék, kemény sajtok és egyes halkészítmények előállításánál.  De e vegyülettel varázsolják tetszetős vörössé a hús színét is.

A zöldségek közül a saláta, cékla, spenót, zeller bír általában a legnagyobb nitrát tartalommal. Ám mielőtt valaki ezeket száműzné a konyhájából, fontos, hogy tudja, hogy a zöldségek és a gyümölcsök nitrát tartalma a termesztés helyétől, módszerétől, a használt műtrágyától, az évszaktól, valamint a fénytől is függ.

Súlyos egészségkárosodást, korai pubertást, daganatot okozhatnak a mikotoxinok, amelyek közül hazánkban a Fusárium penészgomba fajok a gabonák, szemes takarmányok, kártevője. A vetésforgó drasztikus redukálásával, vagy a direktvetéssel biztos alapot szolgáltatunk a Fusáriosus fertőzésnek, amelyből származó mérgező anyagok bekerülhetnek a gabonából készített termékekbe is.

A NÉBIH tájékoztatása szerint eddig említett káros anyagok jelenléte hazánkban az táplálékainkban aggodalomra nem ad okot. 2018-ban megközelítőleg 63.000 élelmiszer mintát, ebből 2% alatti volt a kifogásolható.

Ugyanakkor az vitathatatlan, hogy EU szorgalmazza, hogy a tagállamok kevesebb vegyszert használjanak a mezőgazdaságban. A természet és környezetvédő civil szervezetek pedig bizonyos hatóanyagokat tartalmazó szerek teljes kivonásáért harcolnak. Ilyenek az idegrendszeri károsodást, méhek pusztulását okozó klórpirifosz rovarirtók, az endokrin rendszert károsító gomba és rovaritók, valamint a rákot kiváltó glifozát tartalmú gyomirtók.

Ugyanakkor a hazai Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal, valamint és a kutatást támogató Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság mellett kétségtelen, hogy a termelőknek is van felelőssége abban, hogy miként állítják elő az élelmiszereket, valamint a fogyasztóknak is fontos tudni, hogy a mindennapi betevőjük összetételének változtatásával, milyen kockázatoknak teszik ki magukat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magas díjak miatt csökkent az élelmiszerautomaták száma

Mintegy hatvan százalékára esett a korábbi harmincötezerről az elmúlt másfél évben az élelmiszerautomaták száma a Nemzeti Automata Szövetség (NASZ) adatai szerint, ezért többek között azt javasolják, hogy a felügyeleti díjat az online pénztárgépek adatátviteli díjával megegyező szintre mérsékeljék - írja hétfői számában a Magyar Hírlap.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

A spanyoloknál is betelt a pohár

Régóta igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét helyzetük tarthatatlanságára a spanyol gazdálkodók, de egyelőre nem sok minden változott. Most traktorokkal vonultak az utcára, komoly tüntetéshullám van éppen folyamatban.

Két lépésben emeli munkavállalói bérét a Tesco

Két lépésben emeli az idén is munkavállalói bérét a Tesco-Global Áruházak Zrt., a vállalat 3,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelmi dolgozók bérfejlesztésére a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodás értelmében.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Uniós tanács: a 2021-es költségvetésben megfelelő tartalékra is szükség van

Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) a héten elfogadott álláspontja szerint az unió 2021-es költségvetésének realisztikusnak kell lennie, összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, valamint biztosítania kell, hogy megfelelő tartalék álljon rendelkezésre az előre nem látható kihívások kezelésére.

Fogyasszunk belőle minden nap egy pohárral, a szívünk meghálálja

A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek. Ezzel a tejtermékkel sokat tehetünk a megelőzésért.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.