Back to top

Mindennapi mérgek az ételeinkben

Míg nagyanyáink, nagyapáink asztalára hetente csak egyszer, jó esetben kétszer került hús, addig napjaikban egy-egy étkezést el se tudunk képzelni pácolt felvágott, füstölt kolbász, rántott-, vagy sült hús nélkül. Holott ezek az élelmiszerek, a tojáskészítményekkel és tejtermékekkel karöltve, azok, amelyekkel a legnagyobb a kockázata, hogy beviszünk káros anyagokat is a szervezetünkbe.

Fotó: BNE
Ennek okán vizsgálják Európában napjaink fogyasztási szokásait. Ám a Mi van terítéken Európában? című kutatás alkalmas arra is, hogy kiderítsék, a megváltozott fogyasztási szokások jelenteken-e egészségi kockázatot számunkra, harmadrészt pedig segítheti a döntéshozókat abban, hogy, ha szükséges, akár új jogszabályokat alkossanak az élelmiszerbiztonság érdekében. Mindezek ugyan csak a nemzetközi felmérés eredményeinek kiértékelése után derülnek ki, ám akár fogyasztóként, akár termelőként vagyunk érdekeltek az élelmiszerek területén hasznos, ha tudjuk, hogy melyek a kockázatos anyagok, és azok miként kerülhetnek az élelmiszerekbe.

Nem új keletű az a tény, hogy az élelmiszerekben lehetnek szennyező anyagok: hormonok állatgyógyászati és növényvédő szerek maradékai, toxikus nehézfémek, nitrátok, vírusok, baktériumok, láthatatlan, ám mérgező gombák, dioxinok, és rejtésnek hangzó PAH vegyületek.

Napjaink kérdése az, hogy a szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeket, milyen mennyiségű és összetételű élelmiszer-fogyasztáshoz igazították. Valamint az, hogy miként változik a hús előállítása, a növénytermesztés, és a feldolgozási technológia, s mind e közben miként változik bolygónk szennyezettségi állapota.

Fotó: Reimund Bertrams képe a Pixabay -en.
Köztudott, hogy az eszméletlenül gyors változások korszakában élünk. A húsfogyasztás világszerte az utóbbi 40 évben megháromszorozódott. A föld egyre növekvő lakosságának – a WHO becslése szerint jelenlegi 7.7 milliárdról 2060-ra már több mint 10 milliárd éhes szájról kell gondoskodni –, élelemmel és egyéb termékekkel való ellátása egyre több fizikai, kémiai hulladékot termel.

Mind e közben, a környezet és természetvédelemre vonatkozó nemzetközi egyezmények ellenére is, drámaian változik a levegő, a talaj és a természetes vizek összetétele. Ezek pedig döntő hatással vannak élelmiszereinkre.

Melyek a káros anyagok és miként kerülnek az ételeinkbe?

Az elsődleges termelés során juthatnak kémiai szennyező anyagok az élelmiszerekbe. Ezek a hormonok és állatgyógyászati szerek maradékai valamint növényvédőszer-maradékok lehetnek.

Az EU-ban és így Magyarországon is tiltva van a hormonkészítmények és hormonhatású vegyületek takarmányozási célú felhasználása. Az ily módon előállított húst se lehet importálni.

Az állatgyógyászati-, valamint a növényvédőszerek alkalmazására is szigorú előírások vannak. E területen a kockázatot az illegális, illetve ismeretlen forrásból származó szerek alkalmazása jelenti hazánkban.

A környezeti eredetű szennyező anyagok az élelmiszereinkben a toxikus nehézfémek, az ólom, a kadmium és a higany lehet. Ezek származhatnak egyrészt az ipari termelésből, hulladékokból, de növényvédő szerekből és szennyvíziszapokból is. A vízben vagy a talaj felső rétegeiben feldúsult nehézfémek megjelenhetnek a szennyezett területen termesztett élelmiszer-növényekben, vagy szennyezett takarmányt fogyasztó állatok húsában. E mérgező anyagok rákkeltőek, felhalmozódhatnak a csontokban, és zavarokat okozhatnak az immun-, és a szív- és érrendszer működésében is.

Az arzén miatt ihatatlan csapvíz problémája hazánkban több száz településen jelen van. Ez a félfém, rákkeltő anyag, erős, méreg. Az arzén vegyületek vízben való felhalmozódásában a fő vétkes az ipari és bányászati tevékenység, de a 1990-es évekig világszerte forgalmaztak arzén tartalmú rovar- és gyomirtó szereket. Napjaikra ugyan ezeket már kivonták a forgalomból, ám az arzénes csapvíz problémája világszerte csaknem 100 millió embert érint.

A dioxinok, olyan vegyületek, amelyek az immunrendszerünket károsítják. A hulladékégetők, a szénerőművek és a klórozott növényvédő szerek a forrásai. A talajban, az állatokban és az élelmiszerekben halmozódhatnak fel. A legnagyobb mennyiségben dioxinokat a tengeri halakban mértek, akár a környezetükben található dioxin koncentrációhoz képest annak, akár 100 000 szeresét is képesek szervezetükben elraktározni. Ám az állati eredetű vaj, a tej, a tojás és a húsok is tartalmazhatnak dioxinokat.

A PAH, vagyis a Policiklusos aromás szénhidrogének (naftalinok) rákkeltők, és károsítják a vörösvérsejteket. A szén, olaj, szemét és egyéb szerves anyagok égése során keletkeznek, sőt a dohányfüsttel teli szobában is rendkívül magas a koncentrációjuk. De jelen vannak a koromban, a nagyvárosok levegőjében. Az ételeikbe is a füst révén kerülnek: a füstölt húsok, a kolbász, az agyon sütött ételek, margarinok, pörkölt magvak, a többször felhasznált étolaj lehet a forrásuk.

Nitrát és a nitrit

A nitrátot a talajban, a vízben, és a növényekben élő mikroorganizmusok alakítják át mérgező nitritté. Bizonyos, hogy a természetben korábban fennálló nitrogén-ciklus egyensúlyának a felbomlása az ember rovására írható. Amikor nagy mennyiségű nitrogén műtrágyát használunk terméshozam-fokozóként, akkor nem csak több termést takaríthatunk be, hanem etetjük ezen apró lényeket is, így növekszik a talaj nitrát és nitrit tartalma is. Ezek bekerülnek a talajvízbe, onnan pedig az ásott kutakba. A többi között ennek is köszönhetjük, hogy míg az Alföld gémeskútjaiból egykoron egészséges ivóvizet kortyolhattunk, napjaikban már számtalan helyen ivóvízforrásként nem használható a vizük.

A nitrát és a nitrit az élelmiszeriparban is népszerű. Tartósítószer-, és színezékként használják, a sonka, a töltött húskészítmények, a kolbász- és szalámifélék, kemény sajtok és egyes halkészítmények előállításánál.  De e vegyülettel varázsolják tetszetős vörössé a hús színét is.

A zöldségek közül a saláta, cékla, spenót, zeller bír általában a legnagyobb nitrát tartalommal. Ám mielőtt valaki ezeket száműzné a konyhájából, fontos, hogy tudja, hogy a zöldségek és a gyümölcsök nitrát tartalma a termesztés helyétől, módszerétől, a használt műtrágyától, az évszaktól, valamint a fénytől is függ.

Súlyos egészségkárosodást, korai pubertást, daganatot okozhatnak a mikotoxinok, amelyek közül hazánkban a Fusárium penészgomba fajok a gabonák, szemes takarmányok, kártevője. A vetésforgó drasztikus redukálásával, vagy a direktvetéssel biztos alapot szolgáltatunk a Fusáriosus fertőzésnek, amelyből származó mérgező anyagok bekerülhetnek a gabonából készített termékekbe is.

A NÉBIH tájékoztatása szerint eddig említett káros anyagok jelenléte hazánkban az táplálékainkban aggodalomra nem ad okot. 2018-ban megközelítőleg 63.000 élelmiszer mintát, ebből 2% alatti volt a kifogásolható.

Ugyanakkor az vitathatatlan, hogy EU szorgalmazza, hogy a tagállamok kevesebb vegyszert használjanak a mezőgazdaságban. A természet és környezetvédő civil szervezetek pedig bizonyos hatóanyagokat tartalmazó szerek teljes kivonásáért harcolnak. Ilyenek az idegrendszeri károsodást, méhek pusztulását okozó klórpirifosz rovarirtók, az endokrin rendszert károsító gomba és rovaritók, valamint a rákot kiváltó glifozát tartalmú gyomirtók.

Ugyanakkor a hazai Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal, valamint és a kutatást támogató Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság mellett kétségtelen, hogy a termelőknek is van felelőssége abban, hogy miként állítják elő az élelmiszereket, valamint a fogyasztóknak is fontos tudni, hogy a mindennapi betevőjük összetételének változtatásával, milyen kockázatoknak teszik ki magukat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztonságos vásárlás koronavírus idején

A koronavírus járvány megváltoztatja a vásárlási szokásokat is. Ahhoz, hogy minél kevesebb fertőzésforrás legyen a bevásárlás, be kell tartanunk néhány fontos szabályt.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

A hét legegészségesebb tartós élelmiszer

A hosszú élettartamú élelmiszerek praktikusak, nem kell hűtőszekrényben tárolni őket, sokáig elállnak. Vannak, akik tartanak tőlük a bennük lévő tartósítószerek és egyéb egészségtelen adalékanyagok miatt. Nézzük, melyek a legegészségesebbek.

Húsipar: két potenciális kockázat látható

Átmeneti lehet az elmúlt hetekben tapasztalt élősertés ár csökkenés, Kína újraindulásával ismét emelkedhetnek az árak - mondta az InfoRádiónak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A hazai boltokban helyreállt az ellátás, az ágazat számára inkább a importtakarmányok érkezésének akadozása, és egy esetleges tömeges megbetegedés okozhat gondot.

Minden második vizsgált csomag kevesebb vetőmagot tartalmaz, mint kellene

Az ígértnél kevesebb magtömeg miatt 10-ből 6 esetben fogyasztóvédelmi eljárás indítását kezdeményezi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal azt követően, hogy elvégezték a törpe bársonyvirág vetőmagok komplex vizsgálat. Összesen 8 kiszerelő 10 termékét ellenőrizték, amelyek között magyar, cseh és holland csomagolású termékek is akadtak. Jelölési hiba egy vetőmagnál merült fel.

A legváratlanabb helyzetekre is felkészült az Eisberg

A konyhakész saláták előállításában piacvezető Eisberg Hungary Kft. január végétől készült a koronavírus-járványra: dolgozói chatbot-on keresztül kapják a naprakész információkat a vezetőségtől, melynek váratlan helyzetek terén szerzett nem kevés tapasztalatára most minden eddiginél nagyobb szükség van.

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.