Back to top

Mindennapi mérgek az ételeinkben

Míg nagyanyáink, nagyapáink asztalára hetente csak egyszer, jó esetben kétszer került hús, addig napjaikban egy-egy étkezést el se tudunk képzelni pácolt felvágott, füstölt kolbász, rántott-, vagy sült hús nélkül. Holott ezek az élelmiszerek, a tojáskészítményekkel és tejtermékekkel karöltve, azok, amelyekkel a legnagyobb a kockázata, hogy beviszünk káros anyagokat is a szervezetünkbe.

bogracsos.jpg

Fotó: BNE
Ennek okán vizsgálják Európában napjaink fogyasztási szokásait. Ám a Mi van terítéken Európában? című kutatás alkalmas arra is, hogy kiderítsék, a megváltozott fogyasztási szokások jelenteken-e egészségi kockázatot számunkra, harmadrészt pedig segítheti a döntéshozókat abban, hogy, ha szükséges, akár új jogszabályokat alkossanak az élelmiszerbiztonság érdekében. Mindezek ugyan csak a nemzetközi felmérés eredményeinek kiértékelése után derülnek ki, ám akár fogyasztóként, akár termelőként vagyunk érdekeltek az élelmiszerek területén hasznos, ha tudjuk, hogy melyek a kockázatos anyagok, és azok miként kerülhetnek az élelmiszerekbe.

Nem új keletű az a tény, hogy az élelmiszerekben lehetnek szennyező anyagok: hormonok állatgyógyászati és növényvédő szerek maradékai, toxikus nehézfémek, nitrátok, vírusok, baktériumok, láthatatlan, ám mérgező gombák, dioxinok, és rejtésnek hangzó PAH vegyületek.

Napjaink kérdése az, hogy a szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeket, milyen mennyiségű és összetételű élelmiszer-fogyasztáshoz igazították. Valamint az, hogy miként változik a hús előállítása, a növénytermesztés, és a feldolgozási technológia, s mind e közben miként változik bolygónk szennyezettségi állapota.

crowd-2152653_1920.jpg

Fotó: Reimund Bertrams képe a Pixabay -en.
Köztudott, hogy az eszméletlenül gyors változások korszakában élünk. A húsfogyasztás világszerte az utóbbi 40 évben megháromszorozódott. A föld egyre növekvő lakosságának – a WHO becslése szerint jelenlegi 7.7 milliárdról 2060-ra már több mint 10 milliárd éhes szájról kell gondoskodni –, élelemmel és egyéb termékekkel való ellátása egyre több fizikai, kémiai hulladékot termel.

Mind e közben, a környezet és természetvédelemre vonatkozó nemzetközi egyezmények ellenére is, drámaian változik a levegő, a talaj és a természetes vizek összetétele. Ezek pedig döntő hatással vannak élelmiszereinkre.

Melyek a káros anyagok és miként kerülnek az ételeinkbe?

Az elsődleges termelés során juthatnak kémiai szennyező anyagok az élelmiszerekbe. Ezek a hormonok és állatgyógyászati szerek maradékai valamint növényvédőszer-maradékok lehetnek.

Az EU-ban és így Magyarországon is tiltva van a hormonkészítmények és hormonhatású vegyületek takarmányozási célú felhasználása. Az ily módon előállított húst se lehet importálni.

Az állatgyógyászati-, valamint a növényvédőszerek alkalmazására is szigorú előírások vannak. E területen a kockázatot az illegális, illetve ismeretlen forrásból származó szerek alkalmazása jelenti hazánkban.

A környezeti eredetű szennyező anyagok az élelmiszereinkben a toxikus nehézfémek, az ólom, a kadmium és a higany lehet. Ezek származhatnak egyrészt az ipari termelésből, hulladékokból, de növényvédő szerekből és szennyvíziszapokból is. A vízben vagy a talaj felső rétegeiben feldúsult nehézfémek megjelenhetnek a szennyezett területen termesztett élelmiszer-növényekben, vagy szennyezett takarmányt fogyasztó állatok húsában. E mérgező anyagok rákkeltőek, felhalmozódhatnak a csontokban, és zavarokat okozhatnak az immun-, és a szív- és érrendszer működésében is.

Az arzén miatt ihatatlan csapvíz problémája hazánkban több száz településen jelen van. Ez a félfém, rákkeltő anyag, erős, méreg. Az arzén vegyületek vízben való felhalmozódásában a fő vétkes az ipari és bányászati tevékenység, de a 1990-es évekig világszerte forgalmaztak arzén tartalmú rovar- és gyomirtó szereket. Napjaikra ugyan ezeket már kivonták a forgalomból, ám az arzénes csapvíz problémája világszerte csaknem 100 millió embert érint.

A dioxinok, olyan vegyületek, amelyek az immunrendszerünket károsítják. A hulladékégetők, a szénerőművek és a klórozott növényvédő szerek a forrásai. A talajban, az állatokban és az élelmiszerekben halmozódhatnak fel. A legnagyobb mennyiségben dioxinokat a tengeri halakban mértek, akár a környezetükben található dioxin koncentrációhoz képest annak, akár 100 000 szeresét is képesek szervezetükben elraktározni. Ám az állati eredetű vaj, a tej, a tojás és a húsok is tartalmazhatnak dioxinokat.

A PAH, vagyis a Policiklusos aromás szénhidrogének (naftalinok) rákkeltők, és károsítják a vörösvérsejteket. A szén, olaj, szemét és egyéb szerves anyagok égése során keletkeznek, sőt a dohányfüsttel teli szobában is rendkívül magas a koncentrációjuk. De jelen vannak a koromban, a nagyvárosok levegőjében. Az ételeikbe is a füst révén kerülnek: a füstölt húsok, a kolbász, az agyon sütött ételek, margarinok, pörkölt magvak, a többször felhasznált étolaj lehet a forrásuk.

Nitrát és a nitrit

A nitrátot a talajban, a vízben, és a növényekben élő mikroorganizmusok alakítják át mérgező nitritté. Bizonyos, hogy a természetben korábban fennálló nitrogén-ciklus egyensúlyának a felbomlása az ember rovására írható. Amikor nagy mennyiségű nitrogén műtrágyát használunk terméshozam-fokozóként, akkor nem csak több termést takaríthatunk be, hanem etetjük ezen apró lényeket is, így növekszik a talaj nitrát és nitrit tartalma is. Ezek bekerülnek a talajvízbe, onnan pedig az ásott kutakba. A többi között ennek is köszönhetjük, hogy míg az Alföld gémeskútjaiból egykoron egészséges ivóvizet kortyolhattunk, napjaikban már számtalan helyen ivóvízforrásként nem használható a vizük.

A nitrát és a nitrit az élelmiszeriparban is népszerű. Tartósítószer-, és színezékként használják, a sonka, a töltött húskészítmények, a kolbász- és szalámifélék, kemény sajtok és egyes halkészítmények előállításánál.  De e vegyülettel varázsolják tetszetős vörössé a hús színét is.

A zöldségek közül a saláta, cékla, spenót, zeller bír általában a legnagyobb nitrát tartalommal. Ám mielőtt valaki ezeket száműzné a konyhájából, fontos, hogy tudja, hogy a zöldségek és a gyümölcsök nitrát tartalma a termesztés helyétől, módszerétől, a használt műtrágyától, az évszaktól, valamint a fénytől is függ.

Súlyos egészségkárosodást, korai pubertást, daganatot okozhatnak a mikotoxinok, amelyek közül hazánkban a Fusárium penészgomba fajok a gabonák, szemes takarmányok, kártevője. A vetésforgó drasztikus redukálásával, vagy a direktvetéssel biztos alapot szolgáltatunk a Fusáriosus fertőzésnek, amelyből származó mérgező anyagok bekerülhetnek a gabonából készített termékekbe is.

A NÉBIH tájékoztatása szerint eddig említett káros anyagok jelenléte hazánkban az táplálékainkban aggodalomra nem ad okot. 2018-ban megközelítőleg 63.000 élelmiszer mintát, ebből 2% alatti volt a kifogásolható.

Ugyanakkor az vitathatatlan, hogy EU szorgalmazza, hogy a tagállamok kevesebb vegyszert használjanak a mezőgazdaságban. A természet és környezetvédő civil szervezetek pedig bizonyos hatóanyagokat tartalmazó szerek teljes kivonásáért harcolnak. Ilyenek az idegrendszeri károsodást, méhek pusztulását okozó klórpirifosz rovarirtók, az endokrin rendszert károsító gomba és rovaritók, valamint a rákot kiváltó glifozát tartalmú gyomirtók.

Ugyanakkor a hazai Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal, valamint és a kutatást támogató Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság mellett kétségtelen, hogy a termelőknek is van felelőssége abban, hogy miként állítják elő az élelmiszereket, valamint a fogyasztóknak is fontos tudni, hogy a mindennapi betevőjük összetételének változtatásával, milyen kockázatoknak teszik ki magukat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pozitív változások az USA tejtermelésében

Világszerte zajlanak arra irányuló kutatások és fejlesztések, hogy miként lehetne csökkenteni a szarvasmarha-tartás környezetre gyakorolt káros hatásait.

Lesz-e még a régi az orosz piac?

A spanyolországi exportőrszövetség, a FEPEX értesülései szerint az idén januártól áprilisig majdnem egyharmaddal több növényházi zöldség termett Oroszországban, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az idén év végén elvileg véget ér az uniós áru importtilalma, de kérdés, mekkora hely maradt az európai árunak több mint öt év embargó után.

Ne engedjenek a tisztességtelen nyomásnak a beszállítók, a kamara és a törvény is védi őket!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) több áruházi beszállítótól kapott jelzéseket: azt tapasztalják, hogy egyes áruházláncok az általuk fizetendő különadót a mezőgazdasági- élelmiszeripari beszerzési árak letörésével akarják ellensúlyozni. A NAK felhívja az áruházláncok figyelmét arra, hogy törvényesen, tisztességesen járjanak el beszerzéseik során.

Elfogadhatatlan az Agrárgazdasági Kamara számára Az Európai „Termőföldtől az Asztalig” és Biodiverzitás Stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett a környezetterhelés csökkentését illetően, azonban a köztestület számára a most bemutatott stratégiák elfogadhatatlanok: a bennük foglalt célok teljesíthetetlenek, és olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel.

Együnk fenyőt

A lucfenyő étkezési felhasználása érthető okokból a fenyvesekben gazdag területeken terjedt el, így például Erdélyben. Étkezési célra a zsenge, még világoszöld hajtásait gyűjtsük a lucfenyőnek, aminek a mostanában van itt az ideje.

Közép-Európában már 6 ezer éve sörözünk

Egy gabonafélék kimutatására kifejlesztett eljárás alapján már a neolitikumban, 6 ezer évvel ezelőtt sört készítettek Közép-Európában az itt élők.

A román mezőgazdaság a koronavírus-járvány árnyékában

Felkészületlenül érte a romániai hatóságokat a koronavírus-járvány kirobbanása és terjedése. A második világháború óta nem volt precedens arra, hogy katonai rendeletekkel kormányozzák az országot, így az egészségügyi intézkedések mellett – érthetően – más téren is összevisszaság alakult ki. A járvány és következményei a mezőgazdaságot is érintették.

COVID-vakcinát termelő paradicsom

Egy mexikói egyetem kutatócsoportja bioinformatikai és számítógépes géntechnológiai eszközökkel keres paradicsomban expresszálható, vakcinaként alkalmazható antigéneket, ilyen növények fogyasztása ugyanis immunitást adna a koronavírus ellen.

Rekordmennyiségű sört főztek tavaly Csehországban

Rekordmennyiségű, 21,6 millió hektoliter sört főztek tavaly Csehországban, éves összehasonlításban 1,6 százalékkal többet, mint 2018-ban – közölte a cseh sörgyárak szövetsége szerdán Prágában.

Tízezer tonnánál is több műanyagot kell jövőre helyettesíteni a csomagolószakma érdekképviselete szerint - frissítve

Éves szinten több mint tízezer tonnányi terméket érinthet az egyszer használatos műanyagok küszöbön álló magyarországi tilalma - hívta fel a figyelmet a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) kedden. Frissítés: Az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló javaslatot visszavonták.