Back to top

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Ez a madár eredetileg Indiában, Nyugat- és Dél-Kínában volt honos, de feltehetőleg emberi segédlettel a XVI. században már Kis-Ázsiában is elterjedt. A Balkánon a törökök terjesztették el, védték, óvták a számukra olyan kedves vadgalambot, de amikor uralmuk megszűnt, s elhagyták a területet, a madarakat hátrahagyták. Senki se törődött velük, ennek ellenére egy kicsi, de stabil populációjuk megmaradt. A XX. század elején azonban a balkáni gerle, melynek erős szaporodási hajlama van, hirtelen újabb és újabb költőterületeket foglalt el. 1912-ben Szerbiában, 1930-ban Dél-Magyarországon, 1949-ben Hollandiában, 1957-ben Észtországban tűnt fel, ma pedig intenzíven hódítja meg Észak-Afrikát.

Azt gondolnánk, hogy ilyen sikergalamb csak a mi kontinensünkön létezik, pedig például Ausztráliában hirtelen, robbanásszerűen nagy területeket foglalt el a kontyos galamb vagy más néven ausztrál kontyos gerle.

A faj eredetileg viszonylag kis területen volt honos a keleti partvidék erdeiben, mára azonban a sivatagok és a sűrű trópusi esőerdők kivételével szinte mindenütt felbukkan – a mezőgazdasági területeken éppúgy, mint a nagyvárosok parkjaiban.

Sok Ausztráliába látogató turistának első madaras élménye, amint Sydney zöldövezetében megpillantja ezt a mintegy 35 cm testhosszal bíró, 25 dekagrammos, más fajjal tollbóbitája miatt is összetéveszthetetlen galambocskát, amint akár csupán 1-2 méterre a sétáló ember lába előtt szedegeti a magvakat, morzsákat.

Fotó: Bagosi Zoltán; www.zoobudapest.com
Madarunk igen jól tartható fogságban is. Már a XVIII. században szaporították Angliában. S hogy mennyire ellenálló, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a frankfurti állatkertben 1890-1891 kemény telén egy szélnek kitett fészekben költött, és egy fiókát fel is nevelt. Ezután nem meglepő, hogy a berlini állatkertben a XX. század elején megkísérelték a madarat szabadon tartani. Ugyanekkor Európa más országaiban is próbálták meghonosítani. E kísérletek kezdetben sikeresnek tűntek, de mivel egy-egy területen viszonylag kevés egyedet engedtek el, az állományok – feltehetően a beltenyészet miatt – idővel felmorzsolódtak.

Nálunk elterjedését az is korlátozta, hogy a ragadozók, különösen a baglyok nagy vámot szedtek közöttük. Viszont a díszmadárkedvelők körében igen nagy népszerűségnek örvend, bár saját fajtársaival vagy rokonfajokkal nem lehet egy röpdében költetni, de díszpintyekkel, foglyokkal, fürjekkel problémamentesen együtt tartható.

Megfelelő elhelyezés esetén évente 4-5 fészekaljjal hálálja meg a gondoskodást, ennél többet ne engedjünk meg számára, hogy ki ne zsigereljük.

Hazánkban közgyűjteményekben is előfordul, így a Fővárosi Állat- és Növénykertben Ausztráliában őshonos papagájokkal együtt már hosszú évek óta bemutatják a fajt.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

27 újonnan felfedezett vírus a méheken!

Egy nemzetközi kutatócsapat 27 ismeretlen vírust fedezett fel a mézelő méhen és más méhfajokon. Az eredmény segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, melyekkel a jövőben megállíthatják a beporzók vírusos fertőzéseit - állítják a kutatók.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Válságos helyzetbe került a magyar pulykaágazat

A pulykaágazat árbevétele az idén 10-15 százalékkal csökken egyebek mellett a termelői árak mérséklődése miatt; az ágazat átlagos éves termelési értéke élőállatból 36-40 milliárd forint, feldolgozott termékekből pedig 70-80 milliárd forint - közölte a Magyar Pulykaszövetség elnöke az MTI-vel.

Az EU kereskedelmi stratégiájának növelnie kell az uniós gazdaság versenyképességét

Az Európai Unió kereskedelmi stratégiájának növelnie kell az uniós gazdaság versenyképességét, minőségi munkahelyeket kell teremtenie, meg kell védenie a munkavállalókat, és fenntartható gazdasági növekedést kell generálnia - áll az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós kereskedelempolitika felülvizsgálatáról elfogadott állásfoglalásban.

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zártan tartását

Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos azonnali hatállyal, országszerte elrendelte a baromfik kötelező zártan tartását. A megelőzés érdekében, a zárt tartás mellett, a további járványvédelmi előírások szigorú betartása is kiemelten fontos!

„Jobbak lehetünk, mint a versenytárs” - Interjú az EXIM elnök-vezérigazgatójával

Komoly zuhanást élt meg a világkereskedelem az idei évben, de fontos különbség a mostani helyzet és a 2008-as válság között, hogy ma meglehetősen nagy mennyiségű forrás áll rendelkezésre, ráadásul kedvező feltételek mellett – mondta el lapunknak Jákli Gergely. Az EXIM elnök-vezérigazgatója értékelte a tavasszal bejelentett Kárenyhítő csomag eddigi eredményeit.

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.