Back to top

Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

Idén már 11. alkalommal rendezte meg a Magyar Mezőgazdaság Kft. agrármarketing és -médianapját az AGROmashEXPO - Agrárgépshow kiállítás nyitónapján. A rendezvényen a médiapiac fejlődéséről, a generációváltás hatásairól, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, valamint a hatékony kommunikációs trendekről szóltak az előadók.

MMG - Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

 

A korábbi évekhez hasonlóan a rendezvény célja az volt, hogy a bemutatott gyakorlati tapasztalatok valóban segítségére legyenek az agrárium cégvezetői és marketing szakemberei számára. Idén az információs technológia robbanásszerű fejlődése, a változó tartalomfogyasztási trendek és az ezek hatására létrejövő új marketingkommunikációs és értékesítést támogató eszközök voltak terítéken.

Fotó: Csatlós Norbert

Köszöntőjében Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta:

„bár a kiadó portfóliójában a nyomtatott lapok az elsődlegesek, tudomásul vesszük, hogy a digitalizáció dübörög.”

Az ügyvezető kiemelte, manapság egyre fontosabb, hogy milyen tartalmat milyen eszközökkel juttatunk el az olvasóhoz – különösen a fiatalabbakhoz.

Fotó: Csatlós Norbert
"Média (r)evolúció" címmel Horváth Roland, a Magyar Mezőgazdaság Kft. marketingvezetője egy furcsa tényt is hozott a médianapra: az általános vélekedés, miszerint a fiatalok nem olvasnak, nem igaz. Az Y és Z generáció egy kutatás szerint 11 órát is eltölt a digitális platformokon – csak ezt az olvasást információszerzésnek nevezik, nem klasszikus értelemben vett olvasásnak és ezért az információért nem hajlandók fizetni.

Viszont kutatások mutatják azt is – hangsúlyozta a marketingvezető – hogy a minőségi szakmai tartalmat szaklapokban keresik az agrárszakemberek, és ezért hajlandók fizetni is.

Fotó: Csatlós Norbert
Dr. Weisz Miklós az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége társelnöke "Médiafogyasztási szokások a fiatal gazdák szemével" című előadásában kiemelte, hogy

a fiatalabbak által működtetett gazdaságok nagyobbak és a kibocsátásuk is magasabb idős társaikénál.

A fiatal gazdák pozitívan tekintenek a jövőbe, nagyobb a beruházási kedvük is, és médiafogyasztási szokásaikat tekintve felértékelődnek a szemükben azok a csatornák és tartalmak, amelyek hitelesek.

„Egyre nagyobb a nyomás a mezőgazdaságon a környezetvédők és egyéb szervezetek felől, ezért kifelé a kommunikáció lesz fontos, az, hogy hitelesen szólítsuk meg a fogyasztót.”

Fotó: Csatlós Norbert

Fotó: Csatlós Norbert
"Generációváltás a mezőgazdaságban – egy fiatal nemesítő tapasztalatai" címmel egy „eleven generációváltó”, Rádi Feríz, a Kiskun Kutatóközpont ügyvezetője mesélt egyebek mellett arról, hogy 12 éves kora óta akart kukoricanemesítő lenni, és a nagyapja nyomdokaiba lépni. Rávilágított azonban arra is, hogy a reggel hattól este hatig tartó munkaidő, a télen-nyáron, hóban-fagyban, tűző napsütésben végzendő mezőgazdasági munka nehezen veszi fel a versenyt a „klimatizált irodával és egy jól beállított kapszulás kávéfőzővel.” Rádi Feríz kicsit megkongatta a vészharangot is, azzal, hogy

a mai trendek alapján 15 év múlva még lesz-e egyáltalán magyar agrároktatás. „Nincs magyar mezőgazdaság magyar mezőgazdászok nélkül!”

A generációváltással kapcsolatosan pedig azt hangsúlyozta, hogy idősek és fiatalon működjenek együtt, beszélgessenek, mert ez a kulcsa a sikernek.

Fotó: Csatlós Norbert

"Honnan szerzik a szakmai információkat a jövő gazdálkodói?" Ezzel a címmel Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid egyetemi docens, BCE, agrobusiness szakértő tartott előadást.

Ő azonban a fiatal és öreg megkülönböztetés helyett konzervatív vagy haladó gazdálkodókról beszélt.

A különbségtétel alapjául szerinte jobb, ha azt nézzük, egy gazdálkodó befogadó-e az új információkra vagy sem.

Egyetemi tapasztalatai alapján azt kell megtanítani, hogy a tájékozódni vágyók megtalálják a hiteles forrásokat, és információikat ezekből a forrásokból merítsék.

MMG - Nincs magyar mezőgazdaság magyar mezőgazdászok nélkül!

 

Egy kutatás kapcsán a szakember kiemelte, hogy mindazok a gazdálkodók, aki használják az internetet, általában szaktanácsadók segítségét is igénybe veszik. Emellett felhívta a figyelmet, hogy miután a gazdálkodók leginkább okostelefont használnak, ha valaki digitális platformon szeretné elérni őket, appot fejlesszen.

Fotó: Csatlós Norbert
A szakmai nap utolsó előadójaként Dr. Domján Erika, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a FruitVeBnek a változó tartalomfogyasztási szokásoknak megfelelő kommunikációs stratégiáját mutatta be. Ennek része a tagoknak szóló tartalmak előállítása és eljuttatása ugyanúgy, mint az „egyél naponta 3x3 zöldséget vagy gyümölcsöt” fogyasztói kampány.

A szakmai nap zárásaként Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke és Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezetője együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek keretében a Kertészet és Szőlészet digitális lapszámai a FruitVeB valamennyi szaktanácsadójához eljutnak.

Részletes fotógalériához kattintson ide vagy a lenti fotóra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A fagy miatt gyenge gyümölcstermés és áremelkedés várható

Mintegy 500 ezer tonna lehet az idei gyümölcstermés az ültetvényeket ért fagykárok miatt a FruitVeB és az ÉKASZ (Északkelet-Magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) előzetes termésbecslése szerint, miközben egy átlagos évben 800-900 ezer tonna gyümölcsöt szoktak betakarítani a gazdák - közölte Apáti Ferenc az MTI-vel.

A mezőgazdasági kutatások lendülete nem tört meg

A mezőgazdaságot kiszolgáló fejlesztések és kutatások jelenthetik a következő években a K+F szektor egyik motorját világszerte – véli Malatinszki György. A Malagrow Kft. ügyvezetője szerint míg számos ágazat a mostani bizonytalanságban nehéz helyzetbe került, az aránylag stabil mezőgazdaság továbbra is perspektivikus terület, ezért világszerte folyik tovább az innováció ezen a területen.

Közép-Európában már 6 ezer éve sörözünk

Egy gabonafélék kimutatására kifejlesztett eljárás alapján már a neolitikumban, 6 ezer évvel ezelőtt sört készítettek Közép-Európában az itt élők.

COVID-vakcinát termelő paradicsom

Egy mexikói egyetem kutatócsoportja bioinformatikai és számítógépes géntechnológiai eszközökkel keres paradicsomban expresszálható, vakcinaként alkalmazható antigéneket, ilyen növények fogyasztása ugyanis immunitást adna a koronavírus ellen.

Oktat és kutat: sikerek a dinnyetermesztést veszélyeztető kórokozó vizsgálatában

Karacs-Végh Anita az egyik nyertese a NAIK Agrártehetség Program Kitüntető Pályázatának. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszékének adjunktusa a hazai dinnyetermesztést és szaporítóanyag-termelést komolyan veszélyeztető kórokozó, az Acidovorax citrulli vizsgálatában, azonosításában ért el átütő sikereket.

A varroa-atka nem csak a méheket fertőzi meg vírusokkal

A varroa-atka 2007/2008-ban került a hawaii Big Island-re, ahol olyan vírusokat találtak darazsakon, melyek főként a méhekben fordulnak elő, és melyeket a varroa-atka közvetít a méhek felé.

A soproni borászok újrarendezték soraikat

A Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács, a Soproni Borút Egyesület és a lelkes önszerveződő, borért tenni akaró kör, az Effix-Marketing szakmai támogatását élvezve több hónapnyi háttérmunkával, közösen készítették el a borvidék marketing stratégiáját, és definiálták a megújításhoz szükséges feladatokat.

Steyr traktorok az agrárszakképzésnek

Az Agrárminisztérium fenntartásában működő 15 szakiskola, valamint az agrárszakképző központok 9 tagintézménye 24 erőgépet szerezhet be a szaktárca támogatásával. A nyílt közbeszerzési eljárást a Magtár Termeltető és Kereskedelmi Kft. nyerte el, a cég 24 darab korszerű, a mai technológiai követelményeknek megfelelő Steyr 4085 Kompakt HiLo típusú traktort szállít a jövő agrárgenerációját képző szakiskoláknak.

Országszerte egyre több piac nyit ki

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérése szerint – a korábbi bezárásokat követően – jelenleg már a hagyományos piacok több mint 75 és a helyi termelői piacok 65 százaléka nyitva tart. A kamara hetek óta folyamatosan kérte és a jövőben is kéri a piacokat üzemeltető önkormányzatokat, vállalkozásokat, hogy ne zárják be piacaikat, illetve aki megtette, az nyissa ki újra.

Rendhagyó tavasz a „Magyulában”

Lassan két hónapja, hogy hazánkat is elérte a koronavírus-világjárvány, amely természetesen az oktatást, a szakképzést, azon belül az agrárszakképzést is nehéz, eddig ismeretlen helyzetbe hozta, amire gyorsan, adekvát választ kellett találni.