Back to top

Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

Idén már 11. alkalommal rendezte meg a Magyar Mezőgazdaság Kft. agrármarketing és -médianapját az AGROmashEXPO - Agrárgépshow kiállítás nyitónapján. A rendezvényen a médiapiac fejlődéséről, a generációváltás hatásairól, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, valamint a hatékony kommunikációs trendekről szóltak az előadók.

MMG - Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

 

A korábbi évekhez hasonlóan a rendezvény célja az volt, hogy a bemutatott gyakorlati tapasztalatok valóban segítségére legyenek az agrárium cégvezetői és marketing szakemberei számára. Idén az információs technológia robbanásszerű fejlődése, a változó tartalomfogyasztási trendek és az ezek hatására létrejövő új marketingkommunikációs és értékesítést támogató eszközök voltak terítéken.

Fotó: Csatlós Norbert

Köszöntőjében Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta:

„bár a kiadó portfóliójában a nyomtatott lapok az elsődlegesek, tudomásul vesszük, hogy a digitalizáció dübörög.”

Az ügyvezető kiemelte, manapság egyre fontosabb, hogy milyen tartalmat milyen eszközökkel juttatunk el az olvasóhoz – különösen a fiatalabbakhoz.

Fotó: Csatlós Norbert
"Média (r)evolúció" címmel Horváth Roland, a Magyar Mezőgazdaság Kft. marketingvezetője egy furcsa tényt is hozott a médianapra: az általános vélekedés, miszerint a fiatalok nem olvasnak, nem igaz. Az Y és Z generáció egy kutatás szerint 11 órát is eltölt a digitális platformokon – csak ezt az olvasást információszerzésnek nevezik, nem klasszikus értelemben vett olvasásnak és ezért az információért nem hajlandók fizetni.

Viszont kutatások mutatják azt is – hangsúlyozta a marketingvezető – hogy a minőségi szakmai tartalmat szaklapokban keresik az agrárszakemberek, és ezért hajlandók fizetni is.

Fotó: Csatlós Norbert
Dr. Weisz Miklós az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége társelnöke "Médiafogyasztási szokások a fiatal gazdák szemével" című előadásában kiemelte, hogy

a fiatalabbak által működtetett gazdaságok nagyobbak és a kibocsátásuk is magasabb idős társaikénál.

A fiatal gazdák pozitívan tekintenek a jövőbe, nagyobb a beruházási kedvük is, és médiafogyasztási szokásaikat tekintve felértékelődnek a szemükben azok a csatornák és tartalmak, amelyek hitelesek.

„Egyre nagyobb a nyomás a mezőgazdaságon a környezetvédők és egyéb szervezetek felől, ezért kifelé a kommunikáció lesz fontos, az, hogy hitelesen szólítsuk meg a fogyasztót.”

Fotó: Csatlós Norbert

Fotó: Csatlós Norbert
"Generációváltás a mezőgazdaságban – egy fiatal nemesítő tapasztalatai" címmel egy „eleven generációváltó”, Rádi Feríz, a Kiskun Kutatóközpont ügyvezetője mesélt egyebek mellett arról, hogy 12 éves kora óta akart kukoricanemesítő lenni, és a nagyapja nyomdokaiba lépni. Rávilágított azonban arra is, hogy a reggel hattól este hatig tartó munkaidő, a télen-nyáron, hóban-fagyban, tűző napsütésben végzendő mezőgazdasági munka nehezen veszi fel a versenyt a „klimatizált irodával és egy jól beállított kapszulás kávéfőzővel.” Rádi Feríz kicsit megkongatta a vészharangot is, azzal, hogy

a mai trendek alapján 15 év múlva még lesz-e egyáltalán magyar agrároktatás. „Nincs magyar mezőgazdaság magyar mezőgazdászok nélkül!”

A generációváltással kapcsolatosan pedig azt hangsúlyozta, hogy idősek és fiatalon működjenek együtt, beszélgessenek, mert ez a kulcsa a sikernek.

Fotó: Csatlós Norbert

"Honnan szerzik a szakmai információkat a jövő gazdálkodói?" Ezzel a címmel Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid egyetemi docens, BCE, agrobusiness szakértő tartott előadást.

Ő azonban a fiatal és öreg megkülönböztetés helyett konzervatív vagy haladó gazdálkodókról beszélt.

A különbségtétel alapjául szerinte jobb, ha azt nézzük, egy gazdálkodó befogadó-e az új információkra vagy sem.

Egyetemi tapasztalatai alapján azt kell megtanítani, hogy a tájékozódni vágyók megtalálják a hiteles forrásokat, és információikat ezekből a forrásokból merítsék.

MMG - Nincs magyar mezőgazdaság magyar mezőgazdászok nélkül!

 

Egy kutatás kapcsán a szakember kiemelte, hogy mindazok a gazdálkodók, aki használják az internetet, általában szaktanácsadók segítségét is igénybe veszik. Emellett felhívta a figyelmet, hogy miután a gazdálkodók leginkább okostelefont használnak, ha valaki digitális platformon szeretné elérni őket, appot fejlesszen.

Fotó: Csatlós Norbert
A szakmai nap utolsó előadójaként Dr. Domján Erika, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a FruitVeBnek a változó tartalomfogyasztási szokásoknak megfelelő kommunikációs stratégiáját mutatta be. Ennek része a tagoknak szóló tartalmak előállítása és eljuttatása ugyanúgy, mint az „egyél naponta 3x3 zöldséget vagy gyümölcsöt” fogyasztói kampány.

A szakmai nap zárásaként Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke és Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezetője együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek keretében a Kertészet és Szőlészet digitális lapszámai a FruitVeB valamennyi szaktanácsadójához eljutnak.

Részletes fotógalériához kattintson ide vagy a lenti fotóra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

A kávé és a vesebetegség közötti kapcsolat egy genetikai variánstól függhet

A Torontói Egyetem és a Padovai Egyetem kutatói megállapították, hogy a gyakori kávéfogyasztás és a veseműködési zavarok közötti összefüggés egy közös genetikai variáción múlik.

10 kiváló élelmiszer a vérnyomás csökkentésére

A vérnyomás normális esetben a nap folyamán fokozatosan emelkedik és csökken, a krónikusan magas vérnyomás - más néven magas vérnyomás - növeli a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegségek kockázatát. Annak érdekében, hogy csökkenstük ezeknek a kockázatát az alábbi élelmiszerek a segítségünkre lehetnek.

A lucerna mint fehérjeforrás

A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

A legnépszerűbb egyetemek között a MATE a keresztféléves felvételin

A keresztféléves felvételi eljárásban 251 fő nyert felvételt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) képzéseire. A legnépszerűbb szak a növényorvosi mesterképzés volt, amelyen Gödöllőn, Budapesten és Keszthelyen összesen 52 fő kezdheti meg tanulmányait februártól.

Személyre szabott, egészséges kolbászokat fejlesztenek

Egészséges, életkorspecifikus, zsírcsökkentett, rostban és fehérjében gazdag húskészítmények kidolgozásába kezd a Gulyás és Társa Kft. konzorciumi partnerségben a Debreceni Egyetemmel - jelentették be a három éves projekt nyitórendezvényén csütörtökön.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.