A miniszter ismertette, a magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.
A vidékfejlesztési program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálásával és a kifizetések további gyorsításával folytatódik a nyertes pályázatok kihirdetése.
Emellett – bár a program jelenlegi, mintegy 1400 milliárd forintos kötelezettségvállalása meghaladja a keret 100 százalékát – a maradványösszegek és az esetlegesen visszahulló források figyelemmel kísérésével új pályázatokat is meghirdetnének idén. Nemzeti forrásokból 2020-ban is 100 milliárd forintot fordítanak agrártámogatásokra, kiemelten fókuszálva az állattenyésztésre – tette hozzá a tárcavezető. Nagy István kiemelte, hogy idén a többi között támogatják az öntözésfejlesztési beruházásokat, folytatják a vidékfejlesztési programot, és folytatódnak a közös agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó tárgyalások is.
A jogalkotási feladatok között van a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, „ráncfelvarrásra szoruló” szabályozási környezetének rendezése, a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása, valamint a hazai szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítása, egy új bortörvény megalkotása – jelezte a miniszter.
Nagy István fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelőknek az időjárás okozta tavalyi veszteségeik után a kárenyhítő juttatást idén március 31-éig kifizessék a kárenyhítési alapból. Előzetes becslések szerint mintegy 15 milliárd forintot folyósíthatnak majd mintegy 7500 gazdálkodónak. Idén is kedvezményes hitelprogramokkal segítik a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait. Várakozásaik szerint 2020-ban teljes egészében lekötik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez kapcsolódó kamattámogatási programjának forrásait. Folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahiteleinek támogatása is, így a vállalkozások továbbra is csaknem kamatmentesen jutnak a napi működésüket finanszírozó hitelekhez – jegyezte meg.
A tárcavezető kiemelte, hogy január elsején hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amely szerint az öntözés közérdek, az ahhoz való hozzájutást igyekeztek egyszerűbbé, átláthatóvá, olcsóbbá és könnyebben elérhetővé tenni.
Nagy István beszélt arról is, hogy a tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ idén a törvény által meghatározott módon segíti az öntözéses beruházásokat, készíti az engedélyezést gyorsító dokumentumokat. Ez a központ kulcsszerepet tölt be az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is. Az agrártárca elkészítette és tervei szerint idén tavasszal az Országgyűlés elfogadja azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amely a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza, és jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál.
A miniszter az idei év egyik legfontosabb témájának nevezte a generációváltás kérdését. Ezért olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely megkönnyíti, hogy a gazdaságokat az idősebb generációk átadják a fiatalabbaknak. 2020-ban hangsúlyosan törekszenek arra, hogy a gazdatársadalom figyelmét ráirányítsák a gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságára, valamint az agráréletpálya népszerűsítésére, ezért kommunikációs kampányt indítanak. Nagy István szerint az élelmiszergazdaságban nem megoldható a károsanyag-kibocsátás mérséklésére a termelés mértékének csökkentése, ezért az agráriumban kibocsátáscsökkentő technológiák bevezetése jelentheti a megoldást a klímavédelem érdekében.
Kitért arra is, hogy a klímavédelmi célokat szolgálva idén is folytatódik az országfásítási program, valamint hangsúlyos a talajvédelem kérdése. Mindezek mellett hatékony eszközökkel lépnének fel az élelmiszerpazarlás ellen, továbbá a tervek között szerepel a beporzók védelme, valamint megoldások keresése fontos és aktuális mezőgazdasági kihívásokra is.
A generációváltás kapcsán a szakminiszter lapunknak elmondta: a közelmúltban többször is tapasztalhattuk, hogy nemzetközi szinten környezetvédők részéről súlyos és megalapozatlan támadások érték az európai mezőgazdasági termelést és a gazdálkodókat. Ennek az élelmezésbiztonságra és érdekes módon, pont a környezetre gyakorolt hatása mellett jelentős agrártársadalmi vetülete is van, hiszen elveszi az emberek kedvét.
Nagy István szerint egyrészt fontos a társadalom szemléletformálása, az élelmiszertermelés, a természeti erőforrások és a vidéki tájkép megőrzése értékének a tudatosítása. Másrészt
„Ezért a gazdálkodók versenyképességének növelése és jövedelmezőségük javítása az Agrárminisztérium stratégiai célkitűzései között szerepel, és többek között támogatáspolitikai, birtokpolitikai eszközökkel, valamint a digitális technológiák használatának fejlesztésével dolgozunk ennek javításán. Az említett digitalizáció könnyíti a fizikai munkavégzést és új, innovatív technológiák használatát kínálja, ennek köszönhetően javít az ágazat presztizsén és növeli a vonzerejét. Bízom benne, hogy a fentiek hozzájárulnak a sikeres generációváltáshoz is” – tette hozzá a tárcavezető.