Back to top

Gálaebéd 220 kilométeren keresztül

Mint valami társasjáték, olyan elméletben főzni. Pedig ennek lehettünk szem- és fültanúi, amikor egy csapatnyi séffel és a Magyar Bor Akadémia néhány tagjával elindultunk Budapestről, hogy az Év Bortermelője Gálaebéd előkészítésének részeként Borotán találkozzunk Koch Csabával.

Fotó: viniczai
A mintegy 220 kilométerese úton oda – és vissza is – csak úgy repkedtek a konyhai alapanyagok, a módszerek és az eszközök. Persze, csak szóban.

Fotó: viniczai

Koch Csaba borász tiszteletére 2020. február 9-én pazar gálaebéddel és nagyszabású borkóstolóval készül a Magyar Bor Akadémia. A 2019-es „Év Bortermelője” boraira komponálva, a korábbi évekhez hasonlóan a hazai gasztronómia kiemelkedő személyiségeinek közreműködésével készülnek az ételek.

Fotó: viniczai

Ideje volt hát, hogy a legfontosabbak, maguk az ízek mesterei is személyes benyomást szerezzenek Koch Csaba borairól. Nekiindult hát a szakértői csapat - Oláh Zoltán – séf, Castellum Hotel; Száger Gyula – séf, Pest-Buda Étterem; Zoboki Zoltán – séf, Disciple Auguste Escoffier, Gullner Gergő – executive chef, InterContinental Budapest, Ványi László gasztronómiai szaktanácsadó, a rendezvény rendszeres koordináló konyhafőnöke, s akikhez a helyszinen csatlakozott dr. Novics György – Magyar Örökös Halfőzőbajnok és csapata -, hogy a borásszal együtt formálódjon az InterContinental Budapest Báltermében felszolgálandó menüsor, hogy megismerjék a győztest, annak filozófiáját, gondolkodását.

Fotó: viniczai

A rosszenyelvek szerint Koch Csabát fröccsel keresztelték meg, így a sorsa már igen korán megpecsételődött. A felmenők Császártöltésen keresték a megélhetést, míg a szülők Borotára mentek tanítónak.

A ma látható, korszerűen felszerelt borászat egy kis – 1996-ban megvásárolt –   tanya és gyümölcsös helyén létesült. Lépésről lépésre formálódott Borota határában az üzem, s Koch Csaba ma mintegy 140 hektárnyi terület – Borotán és Villányban – terméséből, több, mint negyven féle bort készít.

A „svábbarok” épület emeleti ablakából kitekintve végeláthatatlan ültetvényeken pihen meg a szem. A szakember által megfogalmazott „boldog szőlő” már saját tudása szerint terem. A szakember a környezetbarát, fenntartható gazdálkodás híve, a pincészet körüli területen semmilyen vegyszert nem használ. Hogy még komolyabbá tegye elképzelését, ma már 14 hektáron biogazdálkodást – rezisztens fajtákkal – folytat, s ehhez külön biobor feldolgozót is épített.

Fotó: viniczai

Koch Csaba nem hisz a szaktudás nélküli sikerben, folyamatosan képezi magát, járja a világot. Mint elmondta, mivel a szőlőt évszázadok óta vegetatív módon szaporítjuk, így a növény nem tud alkalmazkodni a környezeti változásokhoz. Ezért is van nagy szükség az értő és gondoskodó szakemberre. Koch Csaba nagy hangsúlyt helyez a fogyasztó meggyőzésére, a piacon való szereplésre, de azt is hozzáteszi, a marketing csak addig az, amíg igazat mondunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Beszédes fajtanevek

A szőlőfajta a minőségi szőlőtermesztés alapja, így feltüntetése nem hiányozhat a legtöbb boroscímkéről. Kiemelt szerepét mi sem bizonyítja jobban, hogy még a legkevésbé szőlő- és borrajongó emberek is tudnak néhány nevet említeni.

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.

Amint egy kicsit esik, egyből jönnek a kórokozók

Növényegészségügyi szempontból változatlanul a rovarkártevőké a főszerep, de észrevehető, hogy már egy-egy kisebb csapadék is aktivizálhatja a kórokozókat. Főleg a lisztharmatra figyeljünk, de szőlőben a peronoszpóra és a feketerothadás fertőzését is lehetővé tenné a hőmérséklet, ha hullna csapadék.

Jól teljesítettek az Irsai Olivér borok a Szupermenta tesztjén

Kiváló eredmény a bor világnapján: az Irsai Olivér borok hatósági, laboratóriumi és kedveltségi szempontból egyaránt mindenben megfeleltek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta terméktesztjén. A hivatal szakemberei összesen 25, 2019-es évjáratú termék komplex vizsgálatát végezték el.

Bécs a világ legzöldebb városa

Egy kanadai–amerikai tanácsadó cég, a Resonance Bécset választotta a világ legzöldebb városának. A nemzetközi Föld napja ötvenedik évfordulója alkalmából elkészített „The World’s 10 Greenest Cities 2020” vagyis a világ tíz legzöldebb városa 2020-ban című ranglistán több mint száz jelöltből választották ki a legjobb tízet.

Optimista, realista borász

Koch Csaba nyerte el Az Év Bortermelője címet a Magyar Bor Akadémiától, ebből az alkalomból látogattuk meg a borotai pincészetben. Elhivatottságára jellemző, hogy a karantén idején is azonnal igent mondott az interjúra. Kérésére húsvétkor látogattuk meg, az időpont nem az ünnepnek szólt, és még a szőlőhöz sem volt köze, a főszerepet érdekes módon a körtefák játszották.

"Robotkutya", mint a gazda leghűségesebb társa?

A "Spot" nevű, más területen már bizonyított robottal most egy új-zélandi techcég kísérletezik: egyebek mellett juhok terelésére kezdték el használni a "robotebet", melyben nagy lehetőségeket látnak.

Pozitív változások az USA tejtermelésében

Világszerte zajlanak arra irányuló kutatások és fejlesztések, hogy miként lehetne csökkenteni a szarvasmarha-tartás környezetre gyakorolt káros hatásait.

Ingyen tyúk a kevesebb zöldhulladékért

Napjainkban a hulladékkezelés minden formája akadályokba ütközik. Így van ez a biológiailag lebomló hulladékok esetében is; a kertvárosokban felgyülemlő zöldhulladék-mennyiség elszállítása és kezelése gondokat okoz a hulladékkezelőknek.

Elfogadhatatlan az Agrárgazdasági Kamara számára Az Európai „Termőföldtől az Asztalig” és Biodiverzitás Stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett a környezetterhelés csökkentését illetően, azonban a köztestület számára a most bemutatott stratégiák elfogadhatatlanok: a bennük foglalt célok teljesíthetetlenek, és olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel.