Back to top

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

A környezetanalitikában élen járó WESSLING Hungary Kft. az elmúlt években több alkalommal is megmérte több hazai folyó mikroműanyag-tartalmát, a Dunában Budapestnél köbméterenként ötven részecskét detektáltak – írja a wessling-group.com. A „Mikroműanyagok édesvízi mintavételi módszertanának és mintaelőkészítésének fejlesztése” címet viselő állami támogatású projekt keretében nemrég hazánk legnagyobb állóvizét, a Balatont és annak fő táplálóját, a Zala folyót is vizsgálat alá vették.

Az eredmények azt mutatják, hogy ezekben a vizekben jellemzően 5-10 mikroműanyag részecske található egy köbméter vízben. A korábbi eredményekhez hasonlóan a legtöbb azonosított részecske polietilén anyagú, de emellett polipropilén, polisztirol és poli(vinil-klorid) (PVC) is kimutatható volt.

Napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyaghulladékok jelentős része bekerül a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, ahol azonban biológiai lebomlásuk nem történik meg. Ezzel szemben fizikai-kémiai hatások – első sorban UV-sugárzás – következtében láncszerkezetük aprózódik, így 5 mm-nél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre.

Édesvizeink minősége a tápláléklánc szempontjából alapvető fontosságú, ennek ellenére mikroműanyag-terhelésük kutatása még messze elmarad a tengeri vizsgálatoktól.

A különböző mintavételi és vizsgálati módszerek nem szolgáltatnak egységesen értelmezhető eredményeket, pedig a tényleges ökológiai és humán egészségügyi kockázat megállapításához ez elengedhetetlen a jövőben. További probléma, hogy a különböző kutatócsoportok más-más módszereket alkalmaznak a mintavételre és a minták előkészítésére, így az előálló adatok nem összehasonlíthatók.

A most zárult kutatás során a szakemberek édesvízi rendszerek felméréséhez fejlesztettek olyan egységesített módszereket, amelyek a jövőben szabványosítási törekvések alapjául szolgálhatnak.

A módszerek a projekt során fejlesztett prototípusokra épülnek. Kiemelkedően fontos, hogy a mintavételi és mintaelőkészítési eljárásokat modellrendszerben is validálták, tehát pontosabb információkkal rendelkeznek azok hatásfokáról. Ez értékes információt szolgáltat a minták kezelése során elkerülhetetlenül fellépő veszteségek mértékéről, így részletesebb képet alkothatunk a tényleges környezeti körülmények között uralkodó mikroműanyag terhelés nagyságáról. A kapott eredmények értelmében a mért adatoknál akár 3-5-ször nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

A fejlesztett módszereket terepi körülmények között is tesztelték különböző környezeti elemek mintázása során, így tudták meg a Balaton és a Zala folyó mikroműanyag-tartalmát, ezekből a vizekből idáig nem volt információnk a parányi plasztikokról.

Forrás: 
wessling-group.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elfogadhatatlan az Agrárgazdasági Kamara számára Az Európai „Termőföldtől az Asztalig” és Biodiverzitás Stratégia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett a környezetterhelés csökkentését illetően, azonban a köztestület számára a most bemutatott stratégiák elfogadhatatlanok: a bennük foglalt célok teljesíthetetlenek, és olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának tevékenységükkel.

Lehet élet méhek nélkül? Méhek Napja 2020

Beporzók nélkül az élelmiszer-alapanyagok mintegy fele tűnhetne el, és milliók élete kerülhetne veszélybe. Az ENSZ-közgyűlés május 20-át a méhek világnapjává nyilvánította 2017-ben.

Az Európai Bizottság bemutatta új biológiai sokféleséggel és fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos stratégiáit

Az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben bemutatta a környezetbarátabb mezőgazdasági termeléssel, és a biológiai sokféleséggel, az úgynevezett biodiverzitással kapcsolatos stratégiáit.

Közép-Európában már 6 ezer éve sörözünk

Egy gabonafélék kimutatására kifejlesztett eljárás alapján már a neolitikumban, 6 ezer évvel ezelőtt sört készítettek Közép-Európában az itt élők.

COVID-vakcinát termelő paradicsom

Egy mexikói egyetem kutatócsoportja bioinformatikai és számítógépes géntechnológiai eszközökkel keres paradicsomban expresszálható, vakcinaként alkalmazható antigéneket, ilyen növények fogyasztása ugyanis immunitást adna a koronavírus ellen.

Tízezer tonnánál is több műanyagot kell jövőre helyettesíteni a csomagolószakma érdekképviselete szerint - frissítve

Éves szinten több mint tízezer tonnányi terméket érinthet az egyszer használatos műanyagok küszöbön álló magyarországi tilalma - hívta fel a figyelmet a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) kedden. Frissítés: Az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló javaslatot visszavonták.

Lelassult a globális erdőveszteség

A felmérések szerint a globális erdőveszteség 2015-2019-ben lelassult, annak ellenére, hogy Brazíliában az utóbbi időben viszont jelentősen megnőtt az erdőirtás.

A madárvilág különös tagjai, az íbiszek és a kanalasgémek

Sokan vagyunk olyanok, akik különös formájú, különös életmódú madarakat szeretnénk meglesni, de ehhez nem adatik meg a távoli vidékekre utazás lehetősége. Valójában nincs is szükség ilyen költségekbe verni magunkat, hiszen, ha jobban körülnézünk, az ország bármely pontján is élünk, pár 10 kilométeres körzetben találhatunk olyan élőhelyet, ahol nem mindennapi állatokat leshetünk meg.

Az év halát telepítették Kistolmácson és Szentpéterföldén

A Magyar Haltani Társaság által szervezett szavazáson 2020-ban a süllő lett az év hala, amelynek előnevelt, 3-4 centiméter nagyságú ivadékaival gazdagodott a Zalaerdő Zrt. tulajdonában és kezelésében lévő két zalai víztározó.

Oktat és kutat: sikerek a dinnyetermesztést veszélyeztető kórokozó vizsgálatában

Karacs-Végh Anita az egyik nyertese a NAIK Agrártehetség Program Kitüntető Pályázatának. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszékének adjunktusa a hazai dinnyetermesztést és szaporítóanyag-termelést komolyan veszélyeztető kórokozó, az Acidovorax citrulli vizsgálatában, azonosításában ért el átütő sikereket.