Back to top

Egy jó hangutánzó kakadu – Viszonylag könnyen tenyészthető

A fehérbóbitás kakadut gyakran az angol szakzsargonból átvett elnevezése alapján csak umbrella-nak nevezik. Jelentése ernyő, mely az akár diadémra is emlékeztető bóbitára utal, melyet a madár akkor nyit ki, ha ideges, vagy ha párjának kedveskedni próbál. Olykor a kézszelíd állatok is kinyitják tolldíszüket.

Ilyenkor élvezik, ha az alóla kibukkanó bőrfelületet gazdájuk hosszasan vakargatja. Madarunk az északi Maluku-szigeteket lakja, a környező apróbb szigetekről már sajnos kipusztult. 

A természetben már igencsak ritka

Ez több okra is visszavezethető. Hazájában már ősidők óta kedvelt pecsenye volt a kakaduhús, de amíg csak az ott élők vadásztak rá kezdetleges módszerekkel, legtöbbször íjjal, azt az állomány könnyen kiheverte. Olykor előfordult, hogy fiatal példányait odúból kiszedve a ház körül tartották. Később a kereskedelem szélesedésével elsősorban kínaiak közreműködésével Délkelet-Ázsia távolabbi pontjaira kezdtek szállítani vadonból befogott kakadukat. Amikor viszont

a XX. század második felében Észak-Amerikában és Nyugat-Európában, valamint Japánban robbanásszerűen megnövekedett az igény a nagytestű papagájokra, iparszerű méreteket kezdett ölteni a fehérbóbitás kakaduk damil­hálós befogása.

Hogy ez mit is jelentett, azt jól példázza, hogy az 1970-es, ’80-as évek állományát mintegy 50-200 ezerre becsülték, miközben hivatalosan 1984-ben még 12 193 madarat szállítottak külföldre (annak ellenére, hogy a nemzetközi egyezmények alapján csak 10 250-et lehetett volna). 1986–87 jelentette az igazi összeomlást: ekkor tűnt el a kisebb szigetekről, s csak az ember által alig megközelíthető területek madarai maradtak némileg biztonságban. Így, bár 1991-ben még 5120 madarat lehetett volna hivatalosan külföldre szállítani, már csak 1710 hagyta el hazáját. 

A fehérbóbitás kakadu élőhelyén az erdőket kiirtották, így gyakorlatilag eltűntek a fészkeléséhez szükséges odvas fák, miközben hatalmas területeken főként olajpálmát kezdtek termeszteni. A népességrobbanás is hozzájárult, hogy ma már a természetben madarunk meglehetősen ritka fajnak tekinthető. 

Szerencsére azonban, ahogy a fehérbóbitás kakadu ára a madárpiacokon növekedni kezdett, úgy fogtak bele egyre többen zárttéri tenyésztésükbe.

Először egy P. Schneider nevű kaliforniai madarásznak sikerült költésre bírnia egy mintegy 40 négyzetméter alapterületű röpdében egy párt.

A szülők egy fiókát neveltek fel. Később a kézzel nevelés tökéletesedésével különösen Dél­kelet-Ázsiá­ban, ahol e faj számára kedvező az éghajlat, szinte nagyüzemi módon tudták „előállítani” a madarakat. Áruk pedig lassan csökkenni kezdett, olyannyira, hogy mára gazdasági okokból sincs értelme a vadonban befogni, s illegálisan külföldre juttatni fehérbóbitás kakadut. 

Megszállottan rág

A fehérbóbitás kakadu sokak szerint az egyik legtanulékonyabb papagájfaj. Felettébb mozgékony, gyorsan szelídül, s szoros kötődést alakít ki gazdájával. Emellett

a legtöbb kakadufélével ellentétben felettébb jó hangutánzó képességgel megáldott egyedei is szép számmal fordulnak elő.

Helyigénye viszont nagy: legalább másfél köbméteres kalitkában tartsuk madarunkat otthonunkban, úgy, hogy időről időre engedjük ki őt a szobába mozogni. Ilyenkor különösen nagy felügyeletet igényel tollas kedvencünk, ugyanis megszállottan rág, s komoly károkat is okozhat a lakásban. Ha tenyésztésére vállalkozunk, legalább egy 8 x 2 x 2 méteres külső röpdét építsünk számára, melyhez egy jól fűthető belső tér is csatlakozik. Célszerű ide elhelyezni a fészekodút, melynek alapterülete viszonylag tágas legyen, mintegy 40 x 40 centiméteres, míg magassága legalább 1 métert tegyen ki. Az ivarérett hímek szeme koromfekete, míg a nőstényeké vöröses barnás. Ezt az állatok általában négyéves korukra nyerik el, az ennél fiatalabbaké általában feketés barna. Hogy mikor kezd el egy madár tojni, elég kiszámíthatatlan: ismeretesek olyan példányok, melyek négyévesen, míg mások 15 évesen tojták első tojásukat. Mivel alapjában véve párválasztó állatok, legjobb, ha több fiatalt szerzünk be, nevelünk fel, s ilyenkor rájuk bízhatjuk a párválasztást.

A jól harmonizáló pároktól évente akár 6-8 fiókát is nyerhetünk. 

A tojó legtöbbször két tojást tojik, de előfordulhat, hogy csak egyet vagy éppen négyet. A kotlási idő 29 nap, s a fiatalok körülbelül három hónaposak, amikor kirepülnek. A faj táplálására a szokásos nagypapagáj-eleségek megfelelnek, de egyes megfigyelések szerint rokonaihoz képest több állati fehérjét igényel, így egyes tenyésztők például fiókanevelés idején nyers marhaszívvel is megkínálják fehérbóbitás kakaduikat.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

Alig változik az almatermés az EU-ban

Mindössze egy százalékkal emelkedik az európai almatermés a 2022-23-as idényben, állapították meg az augusztus elején Belgrádban rendezett Prognosfruit tanácskozáson. Körtéből ötödével többet takarítanak be, mint tavaly.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

A haltermelést sem kíméli az aszály

A száraz, aszályos időjárás egyre nagyobb károkat okoz a hazai tógazdasági haltermelésben is. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a ritkító halászat, ha az állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák.

Gabonapiaci tendenciák a francia (szak)sajtó tükrében

A Les Échos gazdasági napilap rendszeresen elemzi az élelmiszergazdaság előtt álló kihívásokat, így figyelemmel kíséri a piaci árak alakulását is. Étienne Goetz július 8-án közölt cikkében azt írják, a márciusi csúcs után továbbra is nagyon magas az élelmiszerek ára (magasabbak, mint 2021-ben), ennek ellenére folyamatosan csökkennek, aminek a viszonylag jó globális terméskilátás a fő oka.

A karolin réce

A karolin vagy karolinai réce – egyes helyeken kisasszonyréce – őshazája Észak-­Amerika, onnan került Európába. A gácsér feje és a meghosszabbodott tarkó fénylő fekete. A háta a farokig bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pontokkal, a szárnyoldalak sárgásbarnák.

Fejőrobot: "sokkal kényelmesebb az állatoknak is, és nekünk is"

A tiszakécskei Botka-Vincze őstermelői családi gazdaság 120 állatot, köztük 50 tejelő tehenet, annak szaporulatát, illetve hízóbikákat tart mélyalmos istállóban. Az állatok takarmányát 150 hektárnyi szántón termelik meg.

Bill Gates és Jeff Bezos az USA legnagyobb földbirtokosai között

Az Egyesült Államok legnagyobb földbirtokosainak többsége nem gazdász. Például Bill Gates (Microsoft) 2021-ben is az egyik legnagyobb szántóföld tulajdonos az Egyesült Államokban. A legnagyobbak között azonban csak a középmezőnyben van jócskán lemaradva az Amazon alapítója, Jeff Bezos mögött.

Tatai izlandilovas a dobogón

A tatai székhelyű Magyar Izlandi Lovas Egyesületet két éve vették fel a Nemzetközi Izlandi Lovasszövetség tagjai közé, a hazai tenyésztést és kiképzést dicséri, hogy a Közép-Európa Bajnokságon egy második és egy harmadik helyezést értünk el.

Nőtt a mezőgazdaság kibocsátási értéke tavaly

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal nőtt 2020-hoz képest; a 17 százalékos árindex mellett a volumen 2,1 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.