Back to top

Egy jó hangutánzó kakadu – Viszonylag könnyen tenyészthető

A fehérbóbitás kakadut gyakran az angol szakzsargonból átvett elnevezése alapján csak umbrella-nak nevezik. Jelentése ernyő, mely az akár diadémra is emlékeztető bóbitára utal, melyet a madár akkor nyit ki, ha ideges, vagy ha párjának kedveskedni próbál. Olykor a kézszelíd állatok is kinyitják tolldíszüket.

Ilyenkor élvezik, ha az alóla kibukkanó bőrfelületet gazdájuk hosszasan vakargatja. Madarunk az északi Maluku-szigeteket lakja, a környező apróbb szigetekről már sajnos kipusztult. 

A természetben már igencsak ritka

Ez több okra is visszavezethető. Hazájában már ősidők óta kedvelt pecsenye volt a kakaduhús, de amíg csak az ott élők vadásztak rá kezdetleges módszerekkel, legtöbbször íjjal, azt az állomány könnyen kiheverte. Olykor előfordult, hogy fiatal példányait odúból kiszedve a ház körül tartották. Később a kereskedelem szélesedésével elsősorban kínaiak közreműködésével Délkelet-Ázsia távolabbi pontjaira kezdtek szállítani vadonból befogott kakadukat. Amikor viszont

a XX. század második felében Észak-Amerikában és Nyugat-Európában, valamint Japánban robbanásszerűen megnövekedett az igény a nagytestű papagájokra, iparszerű méreteket kezdett ölteni a fehérbóbitás kakaduk damil­hálós befogása.

Hogy ez mit is jelentett, azt jól példázza, hogy az 1970-es, ’80-as évek állományát mintegy 50-200 ezerre becsülték, miközben hivatalosan 1984-ben még 12 193 madarat szállítottak külföldre (annak ellenére, hogy a nemzetközi egyezmények alapján csak 10 250-et lehetett volna). 1986–87 jelentette az igazi összeomlást: ekkor tűnt el a kisebb szigetekről, s csak az ember által alig megközelíthető területek madarai maradtak némileg biztonságban. Így, bár 1991-ben még 5120 madarat lehetett volna hivatalosan külföldre szállítani, már csak 1710 hagyta el hazáját. 

A fehérbóbitás kakadu élőhelyén az erdőket kiirtották, így gyakorlatilag eltűntek a fészkeléséhez szükséges odvas fák, miközben hatalmas területeken főként olajpálmát kezdtek termeszteni. A népességrobbanás is hozzájárult, hogy ma már a természetben madarunk meglehetősen ritka fajnak tekinthető. 

Szerencsére azonban, ahogy a fehérbóbitás kakadu ára a madárpiacokon növekedni kezdett, úgy fogtak bele egyre többen zárttéri tenyésztésükbe.

Először egy P. Schneider nevű kaliforniai madarásznak sikerült költésre bírnia egy mintegy 40 négyzetméter alapterületű röpdében egy párt.

A szülők egy fiókát neveltek fel. Később a kézzel nevelés tökéletesedésével különösen Dél­kelet-Ázsiá­ban, ahol e faj számára kedvező az éghajlat, szinte nagyüzemi módon tudták „előállítani” a madarakat. Áruk pedig lassan csökkenni kezdett, olyannyira, hogy mára gazdasági okokból sincs értelme a vadonban befogni, s illegálisan külföldre juttatni fehérbóbitás kakadut. 

Megszállottan rág

A fehérbóbitás kakadu sokak szerint az egyik legtanulékonyabb papagájfaj. Felettébb mozgékony, gyorsan szelídül, s szoros kötődést alakít ki gazdájával. Emellett

a legtöbb kakadufélével ellentétben felettébb jó hangutánzó képességgel megáldott egyedei is szép számmal fordulnak elő.

Helyigénye viszont nagy: legalább másfél köbméteres kalitkában tartsuk madarunkat otthonunkban, úgy, hogy időről időre engedjük ki őt a szobába mozogni. Ilyenkor különösen nagy felügyeletet igényel tollas kedvencünk, ugyanis megszállottan rág, s komoly károkat is okozhat a lakásban. Ha tenyésztésére vállalkozunk, legalább egy 8 x 2 x 2 méteres külső röpdét építsünk számára, melyhez egy jól fűthető belső tér is csatlakozik. Célszerű ide elhelyezni a fészekodút, melynek alapterülete viszonylag tágas legyen, mintegy 40 x 40 centiméteres, míg magassága legalább 1 métert tegyen ki. Az ivarérett hímek szeme koromfekete, míg a nőstényeké vöröses barnás. Ezt az állatok általában négyéves korukra nyerik el, az ennél fiatalabbaké általában feketés barna. Hogy mikor kezd el egy madár tojni, elég kiszámíthatatlan: ismeretesek olyan példányok, melyek négyévesen, míg mások 15 évesen tojták első tojásukat. Mivel alapjában véve párválasztó állatok, legjobb, ha több fiatalt szerzünk be, nevelünk fel, s ilyenkor rájuk bízhatjuk a párválasztást.

A jól harmonizáló pároktól évente akár 6-8 fiókát is nyerhetünk. 

A tojó legtöbbször két tojást tojik, de előfordulhat, hogy csak egyet vagy éppen négyet. A kotlási idő 29 nap, s a fiatalok körülbelül három hónaposak, amikor kirepülnek. A faj táplálására a szokásos nagypapagáj-eleségek megfelelnek, de egyes megfigyelések szerint rokonaihoz képest több állati fehérjét igényel, így egyes tenyésztők például fiókanevelés idején nyers marhaszívvel is megkínálják fehérbóbitás kakaduikat.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tíz év alatt megtízszereződött a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások állománya

A díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások népszerűségét jól jellemzi, hogy tíz évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíjuk, tavaly pedig már jóval tizenöt milliárd fölé nőtt – tudtuk meg Lambert Gábortól, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetőjétől.

Álmok nélkül nincsen siker! – Kelemen Zénó

Fiatal tehetségeket bemutató sorozatunkban ezúttal a galoppsport irányába tekintettünk, és Kelemen Zénó zsokéjelölttel beszélgettünk, aki 2017-ben került a zsokéiskolába, most Soltész András istállójában dolgozik. Azt vallja, hogy megpróbáltatások nélkül a sikernek nem is volna ennyire édes az íze, és minden eddigi győzelmének úgy örült, mintha az első lett volna.

Akvarisztika szívvel-lélekkel

A haltartás, vagyis az akvarisztika hagyományai az ókorba nyúlnak vissza. Először étkezési céllal tartottak halakat mesterséges tavakban, de hamar elkezdődött a halak szín vagy forma szerinti tenyésztése is. A halak mint díszállatok sikere azóta is töretlen, főleg mióta beköltöztek a lakásokba, és az akváriumok a lakás díszei lettek.

Útlevél nélkül utaztatott macskákat koboztak el az M1-esen

Öt állatútlevél nélküli macskát találtak az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán egy román buszban - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel.

Csúcsgenetikai képességek továbbörökítését segíti a MATE új állatállomása

Speciális állatállomással bővült a MATE Kaposvári Campusán működő Embrió-átültető Központ. A fejlesztés a napi kezeléshez és az embrió-átültetés előkészítéséhez biztosít nagy biztonságú, stresszmentes, elkülönített környezetet. Mindez nélkülözhetetlen az ott tartott magas genetikai értékű donorállatok csúcsgenetikai képességeinek továbbörökítéséhez.

AgroPV - A napelemek alatti élelmiszertermelés

Aromás fűszernövények és virágok keverékét termesztik egy fotovoltaikus parkban, Görögországban. Spanyolországban az articsóka és a brokkoli közös földterületen osztoznak napelemekkel. Belgiumban paneleket szereltek fel közvetlenül a málna és a cukorrépa ültetvények fölé. Ezek európai példák a mezőgazdaság és az energiatermelési megoldásokra, amely hibrid rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak.

A mobil sajtáros fejőgép és az utófürösztő használata kisgazdaságban

Háztáji kisgazdaságként mobil sajtáros fejőgépet használunk. Egy kiépített fejőberendezés jóval költségesebb lett volna, illetve az istálló kialakítása sem tette teljes egészében lehetővé. Kicsivel kevesebb, mint két évvel ezelőtt – az első tehenem ellése előtt két nappal – vásároltuk meg a mobil sajtáros fejőgépet, mely azóta is remek szolgálatot tesz.

Indokolt a húsmarhatartás

Augusztus végén tartották Nyitrán a hagyományos Agrokomplex mezőgazdasági kiállítást, amire Pomichal István és a lajosmizsei Charolais Kft. közösen vittek húsmarha bikákat és üszőket. A bemutatott charolais-állomány megkapta a kiállítás fődíját, az Arany Sarlót. Pomichal István agrármérnökkel, állatminősítő bíróval beszélgettünk, aki jelenleg egy Pozsony melletti falu, Fél polgármestere.

Az EU új kerettel biztosítaná az áruk és szolgáltatások szabad mozgását válsághelyzetekben

Az Európai Bizottság új egységes piaci válságkezelési keretet mutatott be, hogy jövőbeli vész- és válsághelyzetek esetén megőrizze az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását, valamint a kulcsfontosságú áruk és szolgáltatások folyamatos elérhetőségét - tájékoztatott a brüsszeli testület hétfőn.

Kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, immár kilencedik alkalommal megrendezett Ifjú Kócsagőr Program célja, hogy a 18-24 éves korosztály számára betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati természetvédelmi tevékenységeket.