Back to top

Nagyszabású digitalizációs törekvések a Szent István Egyetemen

A gödöllői Szent István Egyetemen jelenleg futó, illetve jövőben esedékes agrárinnovációs projektekről számoltak be az intézmény képviselői az AGROmashEXPO és AgrárgépShow nyitónapján. A kutatásoknak az 1,8 milliárd forintból elkészült Felsőfokú és Ipari Együttműködési Központ ad színteret.

Legfőképp a kutatói közösség és az ipari szereplők szervezett együttműködésének, a nemzetközi szinten is versenyképes fejlesztéseknek ad teret a nyolc, részben EU-s, részben pedig hazai forrásból létrejött Felsőfokú és Ipari Együttműködési Központ (FIEK). A gödöllői Szent István Egyetemen négy év alatt, összesen 1,8 milliárd forintból jött létre ilyen létesítmény, melynek tevékenysége kifejezetten az agrárinformatikai területére összpontosít. Ennek részleteiről beszélt Szabó István, az intézmény rektorhelyettese, akinek szavai szerint az e területen történő fejlesztések kulcsszerepet játszanak a hazai agrárium hatékonyságának növekedésében.

"Megvizsgáltuk, hogy milyen technológiákra kell fokozott figyelmet fordítanunk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos színvonalát eltoljuk egy magasabb hozzáadott érték irányába. A dolgok internete, a robotizáció, vagy éppen a mesterséges intelligencia már középtávon is forradalmian új megoldásokat jelenthetnek, egyszersmind jelentős növekedést eredményezhetnek” – magyarázta.

Mint mondta, a projekt részeként egyebek mellett létrehoznak egy olyan labort, amelyben a magyarországi mezőgépek fedélzeti intelligenciájának növelésén dolgozhatnak, elkészül majd egy új, 700 négyzetméteres oktatási és kutatási tér, illetve egy ISOBUS-laboratórium is. A rektorhelyettes beszélt az egyetem jelenleg is futó kutatási projektjeiről is.

„Kifejlesztettünk egy szigetelt elektródás szondát, ami a talaj számos jellemzőjének mérésére képes, s amelyet talajművelő gépekre is fel lehet szerelni. Továbbá létrehoztunk egy olyan rendszert is, amely a növények növekedésének dinamikáját mutatják; zárt termelési rendszerben, távolról tudjuk monitorozni a termesztési körülményeket”

– magyarázta a rektorhelyettes. Jelenleg prototípus fázisban van az erőgépekhez használható arcfelismerő-rendszerük, melynek segítségével személyre szabva lehet majd elemezni a gépkezelő munkáját, s egyebek mellett egy multifrekvenciás talajszenzor fejlesztésén is dolgoznak az egyetem munkatársai. Szabó István hangsúlyozta, a digitalizáció előretörése a tanterv összeállításakor is fontos szempont számukra, ennek révén például elindítják a mesterséges intelligencia szakmérnöki, az adatmérnöki, illetve az agrárinformatikai képzésüket is.

Kátai László, a SZIE Gépészmérnöki Karának dékánja örömét fejezte ki annak, hogy a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségnek (MEGFOSZ) „Legyél Te is mezőgépész!” nevű kezdeményezése nyomán az elmúlt években megháromszorozódott az e szakmát tanuló középiskolások száma, s növekedésnek indult el a mezőgépész szakokos egyetemi hallgatók száma is. Mezei Tibor, a kar dékáni kabinetigazgatója elmondta, az agrárágazati szereplőkkel együttműködve egy olyan innovációs környezetet kívánnak létrehozni, amelyben az ötletekből piacképes termékek válhatnak, a lehető leghatékonyabban szolgálva ezzel a magyar mezőgazdaságot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Permeteződrónokkal a koronavírus ellen

A világ egyik vezető ipari­drón-gyártója, a pekingi TTA ezer fürge és sokoldalú légi járműből álló flottával küzd a Kínában terjedő koronavírus ellen. A TTA M6E-1 típusú, 10 literes tartállyal rendelkező permeteződrónok klórtartalmú fertőtlenítőszer és víz keverékét szórják ki a vírus által érintett falvak fölött.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

Meztelencsiga-irtó robot

A kesseli egyetem két fiatal kutatójának ötlete alapján a braunschweigi Julius Kühn Institut (JKI) növényvédelmi kutató intézete és a KomTek vállalkozás egy autonóm robotot készített, amely képes a földön és a növényeken található meztelen csigák felismerésére és megsemmisítésére.

Átmeneti időszak lesz 2021 az uniós agrártámogatásokban

Átmeneti időszak lesz a 2021-es év az uniós agrártámogatásokban, de ebben az évben is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken egy háttérbeszélgetésen, Budapesten.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Minden sokkal finomabb, ha kézzel-lábbal esszük

Egy amerikai tanulmány azt állítja, hogy azok az emberek, akik magas önkontrollal rendelkeznek, hajlamosabbak többet enni, ha kézzel is megérinthetik az ételt. Sőt, finomabbnak találják, mintha evőeszközökkel fogyasztanák el ugyanazt a fogást.