Back to top

Nagyszabású digitalizációs törekvések a Szent István Egyetemen

A gödöllői Szent István Egyetemen jelenleg futó, illetve jövőben esedékes agrárinnovációs projektekről számoltak be az intézmény képviselői az AGROmashEXPO és AgrárgépShow nyitónapján. A kutatásoknak az 1,8 milliárd forintból elkészült Felsőfokú és Ipari Együttműködési Központ ad színteret.

Legfőképp a kutatói közösség és az ipari szereplők szervezett együttműködésének, a nemzetközi szinten is versenyképes fejlesztéseknek ad teret a nyolc, részben EU-s, részben pedig hazai forrásból létrejött Felsőfokú és Ipari Együttműködési Központ (FIEK). A gödöllői Szent István Egyetemen négy év alatt, összesen 1,8 milliárd forintból jött létre ilyen létesítmény, melynek tevékenysége kifejezetten az agrárinformatikai területére összpontosít. Ennek részleteiről beszélt Szabó István, az intézmény rektorhelyettese, akinek szavai szerint az e területen történő fejlesztések kulcsszerepet játszanak a hazai agrárium hatékonyságának növekedésében.

"Megvizsgáltuk, hogy milyen technológiákra kell fokozott figyelmet fordítanunk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos színvonalát eltoljuk egy magasabb hozzáadott érték irányába. A dolgok internete, a robotizáció, vagy éppen a mesterséges intelligencia már középtávon is forradalmian új megoldásokat jelenthetnek, egyszersmind jelentős növekedést eredményezhetnek” – magyarázta.

Mint mondta, a projekt részeként egyebek mellett létrehoznak egy olyan labort, amelyben a magyarországi mezőgépek fedélzeti intelligenciájának növelésén dolgozhatnak, elkészül majd egy új, 700 négyzetméteres oktatási és kutatási tér, illetve egy ISOBUS-laboratórium is. A rektorhelyettes beszélt az egyetem jelenleg is futó kutatási projektjeiről is.

„Kifejlesztettünk egy szigetelt elektródás szondát, ami a talaj számos jellemzőjének mérésére képes, s amelyet talajművelő gépekre is fel lehet szerelni. Továbbá létrehoztunk egy olyan rendszert is, amely a növények növekedésének dinamikáját mutatják; zárt termelési rendszerben, távolról tudjuk monitorozni a termesztési körülményeket”

– magyarázta a rektorhelyettes. Jelenleg prototípus fázisban van az erőgépekhez használható arcfelismerő-rendszerük, melynek segítségével személyre szabva lehet majd elemezni a gépkezelő munkáját, s egyebek mellett egy multifrekvenciás talajszenzor fejlesztésén is dolgoznak az egyetem munkatársai. Szabó István hangsúlyozta, a digitalizáció előretörése a tanterv összeállításakor is fontos szempont számukra, ennek révén például elindítják a mesterséges intelligencia szakmérnöki, az adatmérnöki, illetve az agrárinformatikai képzésüket is.

Kátai László, a SZIE Gépészmérnöki Karának dékánja örömét fejezte ki annak, hogy a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségnek (MEGFOSZ) „Legyél Te is mezőgépész!” nevű kezdeményezése nyomán az elmúlt években megháromszorozódott az e szakmát tanuló középiskolások száma, s növekedésnek indult el a mezőgépész szakokos egyetemi hallgatók száma is. Mezei Tibor, a kar dékáni kabinetigazgatója elmondta, az agrárágazati szereplőkkel együttműködve egy olyan innovációs környezetet kívánnak létrehozni, amelyben az ötletekből piacképes termékek válhatnak, a lehető leghatékonyabban szolgálva ezzel a magyar mezőgazdaságot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem mind tejföl, mely annak látszik

2019-ben a Nemzeti Agrártehetség Program keretében pályázatot hirdetett a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). 2020 januárjában adták át a díjakat, köztük Izsó Teklának is, a doktorandusz kategória egyik győztesének, aki a tejtermék-analógokat és a hozzájuk kapcsolódó vásárlási szokásokat kutatta. Eredményei, tapasztalatai széles körben nagy figyelmet keltettek.

Tömött város, üres határ – hol a biodiverzitás?

Rovar- és madárfajok tűnnek el nyomtalanul, az élőhelyek alapvető feltételei szűnnek meg napról napra, ahol az állatok nem tudnak megmaradni és száműzötté válnak.

Vírusok, baktériumok, méhbetegségek

Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Harminc éves lett a Holstein Genetika Kft.

A Holstein Genetika Kft. három évtizede áll a minőségi tejtermelés szolgálatában. Kitartó és magas színvonalú munkájukkal Magyarország piacvezetőjévé nőtték ki magukat.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Borkóstolás Pincenavigátorral

Új élmények szerzésében és új borok felfedezésében egyaránt segít a Pincenavigátor. A mobilalkalmazást a Zalai Borút Egyesület fejlesztette, a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft.-vel és a Dobronaki Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Közintézettel együttműködésben.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.