Back to top

Mi a nagyobb kockázat?

Hogyan lehet gazdaságosan, a környezetet kímélve, mégis hatékonyan ellátni az emberiséget élelemmel? Erről beszéltek szakemberek a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évnyitó rendezvénye első panelbeszélgetésén. Az AGROmashEXPO színpadán növényvédőszer- és műtrágyagyártók képviselői beszéltek arról, hogy hogyan tudnak segíteni a fenntartható gazdálkodásban.

Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy a FAO 2020-at a Növényegészségügy Nemzetközi évének nyilvánította, melynek fő célja az idegenhonos károsítók terjedésének megakadályozása. A klímaváltozás, a szabályozások szigorodása és a világkereskedelem fölpörgése ugyanis olyan növényvédelmi kihívás elé állítja a termelőket, amit már csak nemzetközi összefogással lehet kezelni. A folyamatosan megjelenő új károsítók ellen önmagában hatósági fellépéssel nem lehet védekezni.

Az Európai Unió növényvédelmi szabályozását olyan társadalmi csoportok nyomására szigorítják, amelyek igen távol állnak a mezőgazdaságtól, nem ismerik az élelmiszer-termelés gyakorlatát. A szakszerűen folytatott mezőgazdasági tevékenység nem környezetszennyezőbb, mint más iparágak, a szigorítások pedig

gyakran valamilyen hibás szerhasználat miatt magát a hatóanyagot büntetik ahelyett, aki rosszul használta azt.

Fotó: Zsoldos Alexandra
A beszélgetés résztvevői megegyeztek abban, hogy ma a növényvédőszer-gyártók tevékenységét a fenntarthatóságra törekvés határozza meg, nagy összegeket fordítanak kutatásra biológiai módszerek, technológiai újítások és digitális megoldások kifejlesztése érdekében. Különösen a környezet védelmére rendkívül érzékeny európai fogyasztók számára lehet megnyugtató, hogy sikerült inhibitorokkal megakadályozni, hogy a műtrágyákból a talajvízbe és a levegőbe kerüljön a nitrogén, vagy hogy csávázással kiváltható az első lombkezelés gabonában. Sáv- és foltpermetezéssel, GPS alapú irányítással, precíziós technikákkal is csökkenthető a növényvédőszer-felhasználás. A nagy gyártók mind a szigorú elvárásoknak megfelelően fejlesztik az új hatóanyagaikat, tehát

maga az uniós engedélyeztetés is a fenntarthatóság, a környezet- és egészségvédelem záloga.

Ugyanakkor arra is föl kell hívni a fogyasztók figyelmét, hogy ha nem sikerül megvédeni a terményeket a kórokozóktól, az egészségünkre közvetlenül és gyorsan ható káros toxinok lehetnek az élelmiszereinkben, ami sokkal nagyobb kockázat, mint a megengedett növényvédőszer-maradék jelenléte. Ezért az információátadásra, tájékoztatásra minden komoly gyártó nagy hangsúlyt fektet. Nemcsak a termelőknek kínálnak rájuk szabott segítséget, hanem a fogyasztókat is igyekeznek megismertetni a mezőgazdaság törvényszerűségeivel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

Az EU mézpiacának helyzetértékelése 2. rész

Az Európai Unió méztermelői évek óta komoly piaci problémákkal küzdenek. Az unió mézpiacán tapasztalt helyzet bemutatásának érdekében az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (Copa-Cogeca) szervezete levelet írt az Európai Bizottságnak, illetve készített egy akciótervet a mézpiac aggasztó helyzetének orvoslására. Ennek adjuk most közre előző havi számunkban megjelent folytatását.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

Lesz Bábolnai Gazdanapok!

Az elmúlt időszakban, teljesen egyértelmű és érthető okokból, sok kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz idén a Dunántúl legnagyobb agrár-szakkiállításának sorsa.

Szigorodtak a Ralstonia solanacearum baktérium felszámolására tett intézkedések a vető- és áruburgonyában

A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum uniós zárlati baktérium 2019-ben – az előző évekhez képest – jóval több helyszínen fordult elő hazánkban. A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt 2020-ban az eddigieknél országosan 30%-kal több hatósági ellenőrzés - termőhelyi szemle, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat - elvégzését rendelte el a Nébih.

Nagyon kevés alma és körte terem idén

A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén az átlaghoz képest várhatóan 40-50 százalékkal kevesebb alma terem. A körtét még ennél jobban is megviselte az időjárás: egy átlag évihez képest 50-60 százalékkal szerényebb lehet a termés.