Back to top

Mi a nagyobb kockázat?

Hogyan lehet gazdaságosan, a környezetet kímélve, mégis hatékonyan ellátni az emberiséget élelemmel? Erről beszéltek szakemberek a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évnyitó rendezvénye első panelbeszélgetésén. Az AGROmashEXPO színpadán növényvédőszer- és műtrágyagyártók képviselői beszéltek arról, hogy hogyan tudnak segíteni a fenntartható gazdálkodásban.

Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy a FAO 2020-at a Növényegészségügy Nemzetközi évének nyilvánította, melynek fő célja az idegenhonos károsítók terjedésének megakadályozása. A klímaváltozás, a szabályozások szigorodása és a világkereskedelem fölpörgése ugyanis olyan növényvédelmi kihívás elé állítja a termelőket, amit már csak nemzetközi összefogással lehet kezelni. A folyamatosan megjelenő új károsítók ellen önmagában hatósági fellépéssel nem lehet védekezni.

Az Európai Unió növényvédelmi szabályozását olyan társadalmi csoportok nyomására szigorítják, amelyek igen távol állnak a mezőgazdaságtól, nem ismerik az élelmiszer-termelés gyakorlatát. A szakszerűen folytatott mezőgazdasági tevékenység nem környezetszennyezőbb, mint más iparágak, a szigorítások pedig

gyakran valamilyen hibás szerhasználat miatt magát a hatóanyagot büntetik ahelyett, aki rosszul használta azt.

Fotó: Zsoldos Alexandra
A beszélgetés résztvevői megegyeztek abban, hogy ma a növényvédőszer-gyártók tevékenységét a fenntarthatóságra törekvés határozza meg, nagy összegeket fordítanak kutatásra biológiai módszerek, technológiai újítások és digitális megoldások kifejlesztése érdekében. Különösen a környezet védelmére rendkívül érzékeny európai fogyasztók számára lehet megnyugtató, hogy sikerült inhibitorokkal megakadályozni, hogy a műtrágyákból a talajvízbe és a levegőbe kerüljön a nitrogén, vagy hogy csávázással kiváltható az első lombkezelés gabonában. Sáv- és foltpermetezéssel, GPS alapú irányítással, precíziós technikákkal is csökkenthető a növényvédőszer-felhasználás. A nagy gyártók mind a szigorú elvárásoknak megfelelően fejlesztik az új hatóanyagaikat, tehát

maga az uniós engedélyeztetés is a fenntarthatóság, a környezet- és egészségvédelem záloga.

Ugyanakkor arra is föl kell hívni a fogyasztók figyelmét, hogy ha nem sikerül megvédeni a terményeket a kórokozóktól, az egészségünkre közvetlenül és gyorsan ható káros toxinok lehetnek az élelmiszereinkben, ami sokkal nagyobb kockázat, mint a megengedett növényvédőszer-maradék jelenléte. Ezért az információátadásra, tájékoztatásra minden komoly gyártó nagy hangsúlyt fektet. Nemcsak a termelőknek kínálnak rájuk szabott segítséget, hanem a fogyasztókat is igyekeznek megismertetni a mezőgazdaság törvényszerűségeivel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagyon kevés alma és körte terem idén

A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén az átlaghoz képest várhatóan 40-50 százalékkal kevesebb alma terem. A körtét még ennél jobban is megviselte az időjárás: egy átlag évihez képest 50-60 százalékkal szerényebb lehet a termés.

A májusi fagy után 3 csövet ígér a kukorica

Kósa Sándor egyéni gazdálkodó Nagyecseden. Négyszáz hektárt művel a feleségével közösen, amiből 200 hektár kukorica, 100 hektár búza, 100 hektár napraforgó. Agrármérnöki pályáját 1973-ban kezdte a 70 éves szakember. Ezt azért fontos kiemelni, mert olyat, mint az idén, hogy az 5-6 leveles kukorica május 13-án lefagyjon, még nem tapasztalt.

Figyeljük a csapdákat, sokat elárulnak – Növényvédelmi előrejelzés 31. hét

Kevesebb alma terem a fákon, azok viszont nagyobbra nőnek, fontos a kalciumpótlásuk, hogy ne foltosodjanak. A csonthéjasoknál továbbra is lényeges a lombvédelem, és persze állandó feladatot adnak a molyok. Időközben pedig dióburok-fúrólégyből is egyre több van a csapdákban. A tavalyi, elképesztően magas fertőzöttség elkerülése érdekében már most indokolt a kártevő legyek és lárváik elleni védekezés elkezdése.

Ételallergia, élelmiszeradományozás, higiénia - változik a szabályozás

Változnak a közeljövőben az európai uniós élelmiszerhigiéniai szabályozások. A módosítások az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozzák, egyben támogatják a jótékony célú élelmiszer-adományozásokat. Ugyancsak cél az egyre gyakoribb ételallergiák elleni küzdelem, az élelmiszer-ellátási lánc során a keresztszennyeződések kiküszöbölése.

Véleményével formálhatja a döntéshozatalt

A jelenlegi COVID-19-válsághelyzet jelentős terhet ró az EU agrár-élelmiszeripari ellátási láncára. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) szeretné összesíteni a járvány hatását, ezért felmérést végez az élelmiszeripari lánc szereplői közt. A válaszok hozzájárulhatnak a megalapozott szakpolitikai döntésekhez.

Németországi Vágóhidak - tilalom a jobb munkafeltételekért

A koronavírus egyes németországi vágóhidak dolgozói körében tapasztalt megjelenése és elterjedése nyomán Hubertus Heil (SPD) szövetségi szociális és munkaügyi miniszter a jövő évtől kezdődően meg akarja tiltani a húsiparban vállalkozási szerződések alapján és kölcsönzött munkaerőként történő foglalkoztatást.

Betekintés a jövő agráriumába

„Kutatás-fejlesztés – innováció az agrárium szolgálatában” címmel új tudományt népszerűsítő kötetet tervez kiadni a Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztálya és a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány. Jelentkezni minden új, önálló elméleti vagy empirikus kutatások eredményét tartalmazó, tudományos igényű tanulmánnyal vagy cikkel lehet.

Brexit - Elemző: ha nem születik megállapodás, vámok lesznek

Ha nem jönne létre megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság új kapcsolatrendszeréről (Brexit), akkor vámok lesznek 2021-től - mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az M1 aktuális csatorna szombati műsorában.

Augusztus 1-jéig várják az észrevételeket a pályázathoz

A Vidékfejlesztési programon belül a kertészeti üzemek korszerűsítésére kiírt pályázaton (VP2-4.1.3.20) vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a kertészek. Előzetesen, még a támogatási kérelmek október 1-jén megnyíló benyújtási időszaka előtt ugyanakkor az úgynevezett partnerségi fórumban elmondhatják a véleményüket a támogatásról, a pályázók köréről és a jelentkezés feltételeiről is.

Az éghajlatváltozás hatása

Az általános fölmelegedés a szőlő életfolyamataira, minőségére is hatással van. A korai kitavaszodás, a magasabb átlaghőmérséklet következtében a szőlő cukortartalma nő, hamarabb érik, és korábban kezdődik a szüret. Az erős napsugárzás nyáron perzselést okozhat, a tartós szárazság pedig negatív hatású lehet a következő évi termésmennyiségre. A klímaváltozás miatt a szőlőben is egyre gyakrabban találkozhatunk néhány, a változásokhoz jobban alkalmazkodó kártevővel.