Back to top

A fagyasztott halrudacskák is szennyezik a környezetet?

Egy új tanulmány szerint a fagyasztott halrúd előállítása majdnem kétszer annyi üvegházhatású gáz kibocsátást eredményez, mint a halászat önmagában.

A fagyasztott halrudacskákat sokan szeretik, azonban a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint az alaszkai tőkehal felhasználásával készülő halrudacska előállítási folyamatának meglehetősen jelentős a szénlábnyoma – írja a Modern Farmer. A szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy szinte kétszer akkora mennyiségű üvegházhatású gázt generál az előállítása, mint a halászat önmagában.

Számos kutatás készült a földművelés, a mezőgazdaság környezeti hatásairól, azonban viszonylag keveset tudunk arról, hogy hogyan hat a tengeri gyümölcsök iparága az éghajlatra.

A tanulmány egy mélyreható elemzést állít fel a tengeri gyümölcsök ellátási láncának környezetre gyakorolt hatásairól, valamint megvizsgál minden összetevőt a halászattól a kiskereskedelemig.

Az eredmények azt mutatják, hogy az alaszkai tőkehal halászat viszonylag üzemanyag-hatékony, azonban a kifogás után a halat hajóval szállítják feldolgozásra, néha konténerhajóval, ami nagy mennyiségű üzemanyagot éget el. E folyamat során alkalmanként olcsó bunker üzemanyagot is használnak, ami jelentős szinten eredményez kénrészecske termelést.

„Az élelmiszerellátó rendszer egy jelentős forrása a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának, és az alaszkai tőkehal az egyik legnagyobb halgazdaság a világon”

– mondta Brandi McKuin, a tanulmány vezető szerzője.

Hozzátette: néhány szervezet már kifejlesztett eszközöket arra, hogy kiszámolják a tengeri gyümölcsök szénlábnyomát, de a számításaikba még bele kell kalkulálni a feldolgozásuk folyamatát is.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magas díjak miatt csökkent az élelmiszerautomaták száma

Mintegy hatvan százalékára esett a korábbi harmincötezerről az elmúlt másfél évben az élelmiszerautomaták száma a Nemzeti Automata Szövetség (NASZ) adatai szerint, ezért többek között azt javasolják, hogy a felügyeleti díjat az online pénztárgépek adatátviteli díjával megegyező szintre mérsékeljék - írja hétfői számában a Magyar Hírlap.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.

Két lépésben emeli munkavállalói bérét a Tesco

Két lépésben emeli az idén is munkavállalói bérét a Tesco-Global Áruházak Zrt., a vállalat 3,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelmi dolgozók bérfejlesztésére a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodás értelmében.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.