Back to top

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Nem akármilyen túrát kínál, az érdeklődők kutyafogattal járhatják be az Egererdő Zrt. kezelésében lévő erdőrészt.

„Minden négy éve kezdődött. Először egy 601-es Trabantból vágtunk ‚fogatot’, azzal vittem az ismerőseimet és közeli barátaimat fogatozni a Mátrába. Majd idővel egyre nagyobb lett az érdeklődés” – meséli Hering Tamás. Olyannyira, hogy a Trabantot leváltotta két 100 százalékban környezetbarát elektromos autó, amelyek nemcsak biztonságosabbak, hanem a kutyáknak is segítenek az emelkedőkön, illetve elinduláskor. A pálya nagy részén azonban a kutyák dolgoznak. A fogatot húzó tíz állat az utasokkal együtt nagyjából 1 tonnát mozgat.

Mára sokan megismerték Hering Tamást, a környékbeli szállodák és hotelek is szívélyesen ajánlják a kutyafogatozást a vendégeiknek.

A szolgáltatás egész évben igénybe vehető, egyedül a kánikulai hőségben nem indulnak az átlagosan 45-50 perces túrakörök. Ennyi idő elégséges ahhoz, hogy a kutyák kifáradjanak, miközben a túrázók gyönyörködnek az erdőben.

A kutyafogatozás ötlete nem véletlenül pattant ki Hering Tamás fejéből, hiszen már 25 éve foglalkozik szánhúzó kutyákkal. Fiatalon kutyatenyésztő szeretett volna lenni, de mikor megszületett az első alom, nem volt szíve eladni őket, így hamar befejeződött tenyésztői pályafutása. Kutyaszeretete azonban nem hagyott alább, így épített egy szánt, amely elé befogta kutyáit és túrázgatott velük a Mátrában.

Később, 1997-ben egy újságcikkben figyelt fel a Szentendrei-szigeten rendezett kutyaszánhúzó versenyre. Összeszedte hozzá a szükséges eszközöket, benevezett, és rögtön megszerezte a második helyet. Az előkelő helyezés megadta a lendületet a továbbiakra. Immáron 22 éve versenyzik: Szlovákiában, Csehországban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is megmérettette magát és a kutyáit.

„Már több mint 170 alkalommal álltam a dobogón, de nem a számok a lényegesek, hanem az, hogy mindig sikerült összerakni egy ütőképes „kutyafalkát”, és folyamatosan magas színvonalat tudtunk nyújtani a versenyeken”

– mondja szerényen. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy 2009-ben Donovalyban 8 kutyás husky fogattal 18 kilométeren Európa-bajnok, Olaszországban a világbajnokságon pedig 4 kutyás husky fogattal 8 kilométeren harmadik lett, csakhogy a legkiemelkedőbb eredményeket említsük.

Hering Tamás a kutyák rendszeres edzése miatt költözött ki Gyöngyösről Mátrafüredre. Egy szánhúzó kutya kinevelése korántsem egyszerű feladat. A kölyköket három hónapos korukban viszik ki először a terepre, félévesen bekötik őket a fogatba. Eleinte csak rövid szakaszon, majd egyre hosszabb távon, hogy a kutya megszokja a szánhúzást.

„Lényeges, hogy ne szegje a kutya kedvét a fogatba való bekötés, az a jó, ha azt játéknak fogja fel, különben elképzelhető, hogy nem lesz hajlandó dolgozni a későbbiekben”

– hangsúlyozza Hering Tamás. A jó vezérkutya kiválasztása is kulcsfontosságú. Vannak született vezérkutyák és tanított vezérkutyák. A kettő között lényeges a különbség: előbbi magáért és a falkáért megy és küzd, míg a tanítottak főképp a gazdájuk miatt. A vezérkutya nem mindig falkavezér. Az utóbbi ugyanis nem szeret a fogat elején lenni és a hátát mutatni a többi kutyának. A vezérkutyát a társai kölyök koruk óta tisztelik, így később is ő irányít a vezényszavakat hallva. „Ritkaságszámba megy egy vérbeli vezérkutya, a versenyzői időszakom alatt mindössze három ilyen kutyám volt. Az egyik, a most 17 éves vezérszuka vitt győzelemre az Európa-bajnokságon” – meséli. Majd elérkezik a kutyák nyugdíjazása, amikor már csak otthon vannak vagy sétálnak a fogat körül.

Jól megválasztott sebesség

Európában a leghosszabb kutyaszánhúzó verseny az 1200 kilométeres norvégiai Finnmarsklöpet, az alaszkai Iditarod pedig 1700 kilométer. Amíg a sprintversenyeken induló 2, 4, 6, 8-as kutyafogatok hajtói nagyjából 30 km/h átlagsebességet diktálnak, hosszú távon a 15 km/h-es sebességet igyekeznek tartani, hogy a kutyák ne fáradjanak el a verseny végére. Ezeknél viszont akár 12-16 kutyát is befognak a szán elé. Az ilyen távokon a hajtó és a 12 kilogrammos szán súlyán kívül a felszerelésekkel is számolni kell. A szánzsákban jó, ha van balta, gyújtószerkezet, kutyazokni, -cipő és -táp. Sőt, utaznak a szánzsákban „cserekutyák” is, ők lépnek a fáradt társuk helyére.

Nemcsak a kutyáknak, hanem a hajtóknak is jócskán vannak feladataik.

Mindegyik kutya más egyéniség, ezért az edzéseken külön-külön kell foglalkozni velük, hogy a ragaszkodás, illetve kötődés létrejöjjön és fennmaradjon.

A versenyen az edzések során befektetett munka eredménye köszön vissza. A futamok a fogathajtónak is megterhelők: az emelkedőknél le kell szállni a fogatról és futni mellette, hogy a kutyáknak kevesebb súlyt kelljen húzniuk.

A túravezetőnek 39 szánhúzó kutyája van. Többségük munka vérvonalú szibériai husky, de vannak greysterei is, illetve nemrég vásárolt két alaszkai husky szukát és egy kant, és a fedeztetésből már kölykök is születtek, melyekkel szó szerint hosszú távú tervei vannak Hering Tamásnak.

Az alaszkai huskyk ugyanis inkább a hosszabb versenyeken, míg a szibériai huskyk a rövid távú, sprintversenyeken teljesítenek jobban, és a hajtó úgy tervezi, hogy ezentúl inkább a több mint 300 kilométeres versenyekre fókuszál. A sprintversenyeken tízéves lánya veszi majd át a helyét, ugyanis a szabályok alapján éppen ettől a kortól lehet kétkutyás fogattal a startvonalra állni.

Addig is, amíg el nem kezdődnek a versenyek, Hering Tamást biztosan megtaláljuk kutyáival a Mátra szívében, nincs más dolgunk tehát, csak a kutyacsaholás hangorkánját követni a mátrafüredi erdő sűrűjében.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Túlzásba vitt a antibiotikumok - Milyen lesz a hús minősége a Brexit után?

A jelentések szerint az Amerikai Egyesült Államok és a Kanada állattartó telepein ötször annyi antibiotikum használnak, mint az Egyesült Királyságban. Európában pedig tovább szigorítják az antibiotikumok használatát. Felmerül a britekben a kérdés, hogy milyen minőségi előírások fogkan vonatkozni az import hústermékekre a Brexit után és vajon fel tudják-e venni a versenyt az olcsóbb hússal.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

A 2020-as Év bortermelője Borbély Tamás!

A Magyar Bor Akadémia által szervezett Év Bortermelője Magyarországon választás 2020-as győztesének bejelentése a járványhelyzetre tekintettel az idei évben online sajtótájékoztató keretében történt. Az eredményhirdetésen személyesen vett részt a díjra esélyes öt borász. Az esemény különlegessége, hogy idén 30. alkalommal került átadásra a legrangosabb hazai borászati elismerés.

Ezért hasznos a kutyaiskola

A kutya ösztönlény, ragadozó, természeténél fogva minden helyzetben a számára előnyösebb utat keresi, sőt akár profi manipulátorokká is tudnak válni – vallja Gerényi Nóra kutyatréner. Ezért is fontos a kutyák és a gazdáik számára egyaránt a képzés.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Holnap végre megtudjuk, ki lesz az Év Bortermelője 2020-ban

Idén rendhagyó módon, online keretek között kerül megrendezésre az „Év Bortermelője Magyarországon 2020” díj kihirdetése. A Magyar Bor Akadémia elnöksége holnap délelőtt bontja ki a szavazatokat tartalmazó borítékokat.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

Virágkötő Európai-bajnokság: új időpont

Az idei Európa-bajnokságot a koronavírus járvány miatt előbb 2021 tavaszára halasztották. A szervezők azonban úgy döntöttek, hogy a résztvevők biztonsága érdekében még később, 2021. június 25-27 között rendezik meg a versenyt.