Back to top

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Nem akármilyen túrát kínál, az érdeklődők kutyafogattal járhatják be az Egererdő Zrt. kezelésében lévő erdőrészt.

„Minden négy éve kezdődött. Először egy 601-es Trabantból vágtunk ‚fogatot’, azzal vittem az ismerőseimet és közeli barátaimat fogatozni a Mátrába. Majd idővel egyre nagyobb lett az érdeklődés” – meséli Hering Tamás. Olyannyira, hogy a Trabantot leváltotta két 100 százalékban környezetbarát elektromos autó, amelyek nemcsak biztonságosabbak, hanem a kutyáknak is segítenek az emelkedőkön, illetve elinduláskor. A pálya nagy részén azonban a kutyák dolgoznak. A fogatot húzó tíz állat az utasokkal együtt nagyjából 1 tonnát mozgat.

Mára sokan megismerték Hering Tamást, a környékbeli szállodák és hotelek is szívélyesen ajánlják a kutyafogatozást a vendégeiknek.

A szolgáltatás egész évben igénybe vehető, egyedül a kánikulai hőségben nem indulnak az átlagosan 45-50 perces túrakörök. Ennyi idő elégséges ahhoz, hogy a kutyák kifáradjanak, miközben a túrázók gyönyörködnek az erdőben.

A kutyafogatozás ötlete nem véletlenül pattant ki Hering Tamás fejéből, hiszen már 25 éve foglalkozik szánhúzó kutyákkal. Fiatalon kutyatenyésztő szeretett volna lenni, de mikor megszületett az első alom, nem volt szíve eladni őket, így hamar befejeződött tenyésztői pályafutása. Kutyaszeretete azonban nem hagyott alább, így épített egy szánt, amely elé befogta kutyáit és túrázgatott velük a Mátrában.

Később, 1997-ben egy újságcikkben figyelt fel a Szentendrei-szigeten rendezett kutyaszánhúzó versenyre. Összeszedte hozzá a szükséges eszközöket, benevezett, és rögtön megszerezte a második helyet. Az előkelő helyezés megadta a lendületet a továbbiakra. Immáron 22 éve versenyzik: Szlovákiában, Csehországban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is megmérettette magát és a kutyáit.

„Már több mint 170 alkalommal álltam a dobogón, de nem a számok a lényegesek, hanem az, hogy mindig sikerült összerakni egy ütőképes „kutyafalkát”, és folyamatosan magas színvonalat tudtunk nyújtani a versenyeken”

– mondja szerényen. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy 2009-ben Donovalyban 8 kutyás husky fogattal 18 kilométeren Európa-bajnok, Olaszországban a világbajnokságon pedig 4 kutyás husky fogattal 8 kilométeren harmadik lett, csakhogy a legkiemelkedőbb eredményeket említsük.

Hering Tamás a kutyák rendszeres edzése miatt költözött ki Gyöngyösről Mátrafüredre. Egy szánhúzó kutya kinevelése korántsem egyszerű feladat. A kölyköket három hónapos korukban viszik ki először a terepre, félévesen bekötik őket a fogatba. Eleinte csak rövid szakaszon, majd egyre hosszabb távon, hogy a kutya megszokja a szánhúzást.

„Lényeges, hogy ne szegje a kutya kedvét a fogatba való bekötés, az a jó, ha azt játéknak fogja fel, különben elképzelhető, hogy nem lesz hajlandó dolgozni a későbbiekben”

– hangsúlyozza Hering Tamás. A jó vezérkutya kiválasztása is kulcsfontosságú. Vannak született vezérkutyák és tanított vezérkutyák. A kettő között lényeges a különbség: előbbi magáért és a falkáért megy és küzd, míg a tanítottak főképp a gazdájuk miatt. A vezérkutya nem mindig falkavezér. Az utóbbi ugyanis nem szeret a fogat elején lenni és a hátát mutatni a többi kutyának. A vezérkutyát a társai kölyök koruk óta tisztelik, így később is ő irányít a vezényszavakat hallva. „Ritkaságszámba megy egy vérbeli vezérkutya, a versenyzői időszakom alatt mindössze három ilyen kutyám volt. Az egyik, a most 17 éves vezérszuka vitt győzelemre az Európa-bajnokságon” – meséli. Majd elérkezik a kutyák nyugdíjazása, amikor már csak otthon vannak vagy sétálnak a fogat körül.

Jól megválasztott sebesség

Európában a leghosszabb kutyaszánhúzó verseny az 1200 kilométeres norvégiai Finnmarsklöpet, az alaszkai Iditarod pedig 1700 kilométer. Amíg a sprintversenyeken induló 2, 4, 6, 8-as kutyafogatok hajtói nagyjából 30 km/h átlagsebességet diktálnak, hosszú távon a 15 km/h-es sebességet igyekeznek tartani, hogy a kutyák ne fáradjanak el a verseny végére. Ezeknél viszont akár 12-16 kutyát is befognak a szán elé. Az ilyen távokon a hajtó és a 12 kilogrammos szán súlyán kívül a felszerelésekkel is számolni kell. A szánzsákban jó, ha van balta, gyújtószerkezet, kutyazokni, -cipő és -táp. Sőt, utaznak a szánzsákban „cserekutyák” is, ők lépnek a fáradt társuk helyére.

Nemcsak a kutyáknak, hanem a hajtóknak is jócskán vannak feladataik.

Mindegyik kutya más egyéniség, ezért az edzéseken külön-külön kell foglalkozni velük, hogy a ragaszkodás, illetve kötődés létrejöjjön és fennmaradjon.

A versenyen az edzések során befektetett munka eredménye köszön vissza. A futamok a fogathajtónak is megterhelők: az emelkedőknél le kell szállni a fogatról és futni mellette, hogy a kutyáknak kevesebb súlyt kelljen húzniuk.

A túravezetőnek 39 szánhúzó kutyája van. Többségük munka vérvonalú szibériai husky, de vannak greysterei is, illetve nemrég vásárolt két alaszkai husky szukát és egy kant, és a fedeztetésből már kölykök is születtek, melyekkel szó szerint hosszú távú tervei vannak Hering Tamásnak.

Az alaszkai huskyk ugyanis inkább a hosszabb versenyeken, míg a szibériai huskyk a rövid távú, sprintversenyeken teljesítenek jobban, és a hajtó úgy tervezi, hogy ezentúl inkább a több mint 300 kilométeres versenyekre fókuszál. A sprintversenyeken tízéves lánya veszi majd át a helyét, ugyanis a szabályok alapján éppen ettől a kortól lehet kétkutyás fogattal a startvonalra állni.

Addig is, amíg el nem kezdődnek a versenyek, Hering Tamást biztosan megtaláljuk kutyáival a Mátra szívében, nincs más dolgunk tehát, csak a kutyacsaholás hangorkánját követni a mátrafüredi erdő sűrűjében.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lázár Zoltán győzelemmel hangolt a budapesti négyesfogathajtó Eb-re

Lázár Zoltán győzelmével zárult a szilvásváradi nemzetközi négyesfogathajtó verseny.

Pályázati aktualitások: megnőtt a beruházási kedv

Ötvenmilliárd forintról 260 milliárd forintra emelték és újból megnyitották az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatot. Ötven-ötven milliárd forintos keretösszeg érhető el kisebb kertészeti üzemek technológiai megújítására, illetve élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére is.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Hétvégén startol az első Csemői Vágta

Július 24-én, szombaton először rendez Elővágtát a Pest megyei település, azonban Csemő neve nem első alkalommal szerepel a Vágta történetében: 2017-ben Petrik Tamás a község képviseletében nyerte meg a budapesti döntőt.

Óriási a beruházási kedv

Hatalmas a pályázati hajrá a magyar mezőgazdaságban, még a költségvetési ciklus elejét, a 2014-15-ös éveket is meghaladja a gazdálkodók beruházási kedve – mondta el Szigeti Tamás, aki néhány hete támogató okiratot vett át Nagy István agrárminisztertől, de profi pályázatíróként is jelentősek a tapasztalatai.

Az Újszülöttek erdeje is segít a klímavédelemben

A Klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében megvalósuló fásításokról tartott sajtótájékoztatót július 22-én Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) a II. kerületi, Pilisi Parkerdő gondozása alá tartozó Árpád-kilátó környékén.

Cinket és vitaminokat is tartalmaz az innovatív takarmánykiegészítő

Speciális takarmánykiegészítőt fejlesztett ki és tesztelt egy hároméves nemzetközi projekt keretében az Adexgo Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete (MATE ÉTTI), valamint négy román partner közös konzorciuma. Az ásványi anyagokban, vitaminokban és polifenolokban gazdag ZYNCOPPYEAST kiegészítő valamennyi gazdasági haszonállat takarmányozásában felhasználható.

Szabadtartásból származó tojásokkal bővül a Lidl tojásválasztéka

A Lidl Svájc fenntarthatóbbá, állatbarátabbá és regionálisabbá kívánja tenni tojáskínálatát. Mostantól különböző svájci régiók szabadtartásából származó tojásokat, valamint az IP Suisse irányelvei szerint előállított Terra Natura tojásokat forgalmaz.

Németországban tenyészállatokat fertőzött meg az afrikai sertéspestis

A német mezőgazdasági minisztérium megerősítette, hogy afrikai sertéspestis első eseteit fedezték fel házisertés-állományban. A betegséget a kelet-németországi Brandenburg tartományban lévő két gazdaság sertéseiben is igazolták.