Back to top

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

A szakember megkeresésünkre elmondta, hogy míg a védett természeti területeken történő legeltetés egész évben engedélyköteles, addig a Natura 2000 területeken a téli legeltetéshez szükséges beszerezni a megyei kormányhivatal kötelékébe tartozó természetvédelmi hatóság jóváhagyását. Utóbbi tényt napjainkban különösen fontos szem előtt tartani, hiszen az éghajlatváltozás eredményeképp a korábban rendszerint április végétől szeptember végéig tartó legeltetési időszak egyre inkább kitolódik. Éppen ezért távolról sem ritka, hogy a gazdák egy része novemberben, decemberben, s akár januárban is kihajtja a gyepekre állatait. Ennek mikéntje kapcsán érdemes tudni: a Natura 2000 területeken történő téli legeltetés engedélyezési eljárásába a kormányhivatal bevonja a helyismerettel rendelkező nemzetipark-igazgatóságokat is.

„A felázott talajú területeket a legtöbb esetben kímélni kell, ugyanakkor tagadhatatlan: vannak olyan élőhelytípusok – például szikes területek –, melyek esetében jót tesz, ha „járatva” van a talaj, mely így sok madárfajnak biztosíthat költőhelyet”

– magyarázta Vidra Tamás. Szavai szerint fontos az is, hogy a január 31-ét követően már ne legyenek kint az állatok a legelőn – még abban az esetben sem, ha az időjárás ezt lehetővé tenné. A növényzetnek szüksége van ugyanis a február, március és április közti regenerálásra. A DINPI természetvédelmi tájegységvezetője arról is beszélt, hogy a gazdák közül sokan azokat a területeket legeltetik a téli időszakban, melyeket az év más időszakában nem kezelnek. Természetvédelmi szempontból ez előnyös, hiszen megtisztul a gyep az avas fűtől, a gazdák számára pedig fontos, hogy év közben ennyivel is kevesebb takarmányt kell bekészíteniük télire. 

Az is előnyös, ha kaszálás után az őszi, vagy akár a kora téli időszakban a sarjút legeltetik a gazdák, ugyanis az állatok tiprása, rágása ellensúlyozza a gépi kaszálás homogenizáló hatását, a hullaték pedig fontos a gyepek tápanyag-utánpótlása szempontjából.

Fotó: dunaipoly.hu
A lapunk által megszólaltatott szakember a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetben tevékenykedik. Az összesen 4516 hektárnyi terület nagyjából 3 ezer hektárján zajlik valamilyen gyepgazdálkodás: egyes helyeken kaszálnak, másutt legeltetnek, s van, ahol mindkettő módszert alkalmazzák.

„Körülbelül 70-80 gazdával állunk kapcsolatban. Bevett szokás, hogy bejönnek az igazgatóság irodájába, s megbeszéljük velük a részleteket és tudnivalókat, hogy ezek ismeretében nyújthassák be az engedélykérelmüket a kormányhivatalhoz” – tette hozzá Vidra Tamás.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.