Back to top

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

A szakember megkeresésünkre elmondta, hogy míg a védett természeti területeken történő legeltetés egész évben engedélyköteles, addig a Natura 2000 területeken a téli legeltetéshez szükséges beszerezni a megyei kormányhivatal kötelékébe tartozó természetvédelmi hatóság jóváhagyását. Utóbbi tényt napjainkban különösen fontos szem előtt tartani, hiszen az éghajlatváltozás eredményeképp a korábban rendszerint április végétől szeptember végéig tartó legeltetési időszak egyre inkább kitolódik. Éppen ezért távolról sem ritka, hogy a gazdák egy része novemberben, decemberben, s akár januárban is kihajtja a gyepekre állatait. Ennek mikéntje kapcsán érdemes tudni: a Natura 2000 területeken történő téli legeltetés engedélyezési eljárásába a kormányhivatal bevonja a helyismerettel rendelkező nemzetipark-igazgatóságokat is.

„A felázott talajú területeket a legtöbb esetben kímélni kell, ugyanakkor tagadhatatlan: vannak olyan élőhelytípusok – például szikes területek –, melyek esetében jót tesz, ha „járatva” van a talaj, mely így sok madárfajnak biztosíthat költőhelyet”

– magyarázta Vidra Tamás. Szavai szerint fontos az is, hogy a január 31-ét követően már ne legyenek kint az állatok a legelőn – még abban az esetben sem, ha az időjárás ezt lehetővé tenné. A növényzetnek szüksége van ugyanis a február, március és április közti regenerálásra. A DINPI természetvédelmi tájegységvezetője arról is beszélt, hogy a gazdák közül sokan azokat a területeket legeltetik a téli időszakban, melyeket az év más időszakában nem kezelnek. Természetvédelmi szempontból ez előnyös, hiszen megtisztul a gyep az avas fűtől, a gazdák számára pedig fontos, hogy év közben ennyivel is kevesebb takarmányt kell bekészíteniük télire. 

Az is előnyös, ha kaszálás után az őszi, vagy akár a kora téli időszakban a sarjút legeltetik a gazdák, ugyanis az állatok tiprása, rágása ellensúlyozza a gépi kaszálás homogenizáló hatását, a hullaték pedig fontos a gyepek tápanyag-utánpótlása szempontjából.

Fotó: dunaipoly.hu
A lapunk által megszólaltatott szakember a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetben tevékenykedik. Az összesen 4516 hektárnyi terület nagyjából 3 ezer hektárján zajlik valamilyen gyepgazdálkodás: egyes helyeken kaszálnak, másutt legeltetnek, s van, ahol mindkettő módszert alkalmazzák.

„Körülbelül 70-80 gazdával állunk kapcsolatban. Bevett szokás, hogy bejönnek az igazgatóság irodájába, s megbeszéljük velük a részleteket és tudnivalókat, hogy ezek ismeretében nyújthassák be az engedélykérelmüket a kormányhivatalhoz” – tette hozzá Vidra Tamás.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

Hova tűnhetett a Bócsán vadkamerának pózoló tarajos sül?

November 18-án, egy Bócsán kihelyezett vadkamera tarajos sült rögzített, amit a Kiskunsági Nemzeti Park is alátámasztott. Az eset igazán rendhagyó, hiszen a faj Afrikában őshonos, a hazai faunának nem része. Ugyanakkor Európa mediterrán régióban, például Olaszországban vagy a Balkánon már megjelent.

Válságos helyzetbe került a magyar pulykaágazat

A pulykaágazat árbevétele az idén 10-15 százalékkal csökken egyebek mellett a termelői árak mérséklődése miatt; az ágazat átlagos éves termelési értéke élőállatból 36-40 milliárd forint, feldolgozott termékekből pedig 70-80 milliárd forint - közölte a Magyar Pulykaszövetség elnöke az MTI-vel.

A legmagyarabb arab lófajta

A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amely 2004-től nemzeti kincsünk. A tetszetős küllemű ló, hátaslóként vagy fogatlóként is használható, nagyszerű szabadidő és sportló. Táv- és a vadászlovaglásra, valamint a díjlovaglásra is alkalmas. Könnyed mozgásúak, hamar tanulnak, nyugodt természetűek, kezesek. A hagyományőrző lovasíjászok és a western lovasok előszeretettel választják ezt a fajtát.

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.

Kutatók értékelték a tőzegmentes kertészet fejlődési irányát

A Coventry Egyetem egy kimutatást készített arról, hogy az Egyesült Királyság kertészeti tevékenysége milyen eredményeket tud felmutatni a tőzegmentes növénytermesztés területén. A brit kormány évek óta elkötelezett a tőzegfelhasználás csökkentése mellett.

Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől

Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.

Újabb fontos lépés az állatok védelméért

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos országos szinten lépett fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban. Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, több megkeresés érkezett hozzá a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel.

Megkezdődött a madáretetési szezon

Az első fagyok beköszöntével megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, amely 1890 óta vonja be Magyarország lakosságát a madáretetésbe. A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és az emeletes házak ablakaiban, erkélyein is - olvasható a Magyar Madártani Egyesület közleményében.