0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Jogszabályi labirintusban a traktorok és a munkagépek

Az AGROmashEXPO egyik szakmai programján a zsúfolásig megtelt konferenciaterem is igazolta, hogy igazán aktuális témát választott Dikán András munkavédelmi szakmérnök. „Mezőgazdasági járművek a paragrafusok útvesztőiben” című előadása sokakat érint, ugyanis valóban nagyon nehéz eligazodni a mezőgazdasági járművek műszaki és közigazgatási követelményei között.

Tapasztalata szerint a gyártók, az importőrök, a forgalmazók, és maguk az üzemeltetők a működésbeli megfelelőség mellett

nem fordítanak kellő figyelmet a gépek, berendezések, munka- és közlekedésbiztonsági megfelelőségére,

melyeknek kötelezettségeit, uniós és nemzeti jogszabályok írják elő. Az ezekben a rendeletekben és szabványokban való eligazodás, valamint azok folyamatos változásai a legtöbb szakembernek gondokat okoznak.

Korábban, a mezőgazdasági-, és erdészeti gépek, munka-, és közlekedésbiztonságával foglalkozó, azok vizsgálatát is végző, intézmények, szervezetek, gazdasági társaságok vagy szüneteltették ez irányú tevékenységüket vagy megszűntek. Ezek kiesését, még azok a multinacionális vizsgáló és tanúsító szervezetek hazai leányvállalatainak tevékenysége sem pótolja, amelyek kis részben, de mégis foglalkoznak a mezőgazdasági-, és erdészeti gépek munka-, és közlekedésbiztonsági vizsgálatával is.

Dikán András részletesen bemutatta, melyek az aktuális Európai Uniós, és melyek a nemzeti (hazai) jogszabályok,

emellett rávilágított arra is, hogy mi okoz gondokat az érintetteknek, melyek az előforduló hiányosságok vélelmezhető és valós következményei. Ilyenek egyebek között az elírási, fordítási, nyelvtani hibák, értelmezések, többféleképpen értelmezhető, egymással ellentétes megfogalmazások, az uniós és a nemzeti jogszabályok kapcsolata, összhangja és követése.

Az előadó az elírási és fordítási hibákat három csoportra osztotta: az elsőbe a könnyen felismerhető és korrigálható tévedések sorolhatók. A második csoportba lévő hibák nem ismerhetők fel azonnal, csak alkalmazásuk során vehetők észre. A harmadikba az első olvasásra elírásnak tűnő, de más kategóriába előforduló hibák, illetve fordítások tartoznak. Dikán András mindhárom csoportba tartozó rendellenességről példákat is bemutatott. A legjellemzőbb eset az elírás, ilyen például az amikor az egyik miniszteri rendelet egyik paragrafusa két 21-es sorszámú bekezdést tartalmaz. Ugyanilyen példa alapján a magyar fordításban az Európai Uniós jogszabályban véletlenül azonos betűvel jelölték a járművek legnagyobb méreteit.

Olyan is gyakran előfordul, hogy hibásan fordítják le a rendeleteket, így például „helyzetjelző” helyett a „méretjelző szót használják, vagy véletlenül kihagyják a „nem” szócskát ezzel pedig teljesen megváltozik a rendelet értelme.

Az előadó ilyen esetekre azt javasolta, hogy érdemes az eredeti német vagy angol szöveget is átnézni, a jelzéseket összehasonlítani a magyar fordítással, azzal pedig elkerülhetővé válnak a félreértések.

Azt is pontosan definiálta az előadó, hogy a járműfajta, a járműtípus, és a járműkategória fogalmakat hogyan határozzák meg az egyes jogszabályok. Ezután a többféleképpen értelmezhető, egymással ellentétes megfogalmazásokra mutatott példákat. De szóba került a mezőgazdasági vontató lassú jármű, és a traktor kapcsolata is, mégpedig ahogyan ezek a jogszabályokban szerepelnek. Arra is kitért mondandójában, hogy tisztázza azt, hogy mi minősül pótkocsinak vagy munkagépnek? Végezetül gyakorlati példákat említett az előadó, mint például azt, hogy fel kell-e szerelni hátsó aláfutás-gátlóval a mezőgazdasági vontató és a lassú jármű pótkocsiját? De az is szóba hozta, hogy kell-e az „M” rendszám igényléséhez típusbizonyítvány?

Minden bizonnyal e példákon keresztül megértik az illetékesek és felismerik, hogy szükség van a mezőgazdasági-, és erdészeti gépek munka-, és közlekedésbiztonságával is foglalkozó intézményekre és/vagy szervezetekre.

Nem beszélve arról, hogy egyre sürgősebb lenne a jogi szabályozás egyszerűbbé, könnyebbé tétele az érdekeltek, a gyártó, a forgalmazók, az üzemeltetők és nem utolsó sorban a jogalkalmazó hatóságok számára is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu