Back to top

A világ méztermelése és az uniós mézimport

A világ mézpiacának tavalyi alakulásáról még nincsenek pontos adatok, de a korábbi évek adatváltozásai is jól mutatják a nagyságrendeket és az irányokat, melyek nem feltétlenül kedveznek a hazai és más európai uniós méhészeknek. A méz százalékos pontosságú származásának, illetve minőségének feltüntetését célzó spanyol, francia és portugál törvénytervezeteket az Európai Bizottság elutasította.

Az alábbi grafikonból látszik, hogy Kína a legnagyobb méztermelő, közvetlenül utána pedig az Európai Unió következik. Más adatokból tudjuk, hogy az EU az igényéhez képest keveset termel, ezért behozatalra szorul.

Az EU hozzávetőlegesen annyit importál, mint amennyit megtermel.

A világ méztermése 2017-ben

2014-ben 176 110 tonna importméz érkezett az Európai Unióba, 2018-ban pedig már 207.412 tonna. 2014-ben több mint 80 000 tonnát Kínából, valamivel több mint 40 000 tonnát Ukrajnából, 25 405 tonnát Argentinából, 20 860 tonnát Mexikóból, 7540 tonnát Chiléből hoztak be.

2018-ra nyilvánvalóan nőtt a mézfogyasztás az EU-ban, és ez jól látszik a megnövekedett mézimporton is, mely mintegy 18 százalékkal nőtt.

Az adatokból azonban nem derül ki, hogy mennyi lehet az Európai Unióba érkező hamisított méz mennyisége.

Egyes szakemberek szerint ez akár a 20-30 százalékot is elérheti, ami a fogyasztók és a méhészek szempontjából rendkívül ijesztő adat.  

Egyelőre nincs teljes konszenzus arról, hogy a hamisított mézek behozatalát hogyan kellene vagy lehetne megakadályozni, valamint az európai fogyasztókat, méhészeket és velük együtt a méheket hatékonyabban védeni.  

Máltán, Cipruson, Görögországban, Olaszországban és Horvátországban a nemzeti előírások már évek óta kötelezővé teszik a mézcímkén a származás feltüntetését,

vagyis nem elégszenek meg azzal, hogy pusztán arról tájékoztassák a fogyasztókat, hogy az adott méz EU-s vagy nem EU-s országból származik-e, ahogyan az az uniós országok többségében történik.

Franciaország, Spanyolország és Portugália 2019-ben újabb törvénytervezeteket küldött elbírálásra az Európai Bizottsághoz. Ezen országok a mézcímkén szeretnék feltüntetni a pontos (nem csak a hozzávetőleges) származási adatokat is. A spanyol tervezet százalékos pontosságot írna elő, illetve annak feltüntetését, hogy a méz átesett-e hőkezelésen vagy sem.

Az Európai Bizottság a tervezeteket elutasította.

A szóban forgó országok méhészei más uniós országok nemzeti méhész egyesületeivel összefogva lobbiznának az Európai Uniós mézrendelet irányelveinek újratárgyalásáért.

Ajánljuk még a következő cikkeinket:

Uniós méhészeti jelentés

Egyre több a méhész (Németországban)

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2020/1.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Sokan a tilalom ellenére sem hagynak fel a halászattal

Noha a drámaian lecsökkent halállomány védelme érdekében 10 éves halászati tilalmat vezettek be a Jangcén, a kínai rendőrségnek folyamatos munkát jelent az illegális halászat elleni küzdelem: idén eddig közel 4 ezer esetben kellett intézkedniük.

Elkészült a világ méhösszeírása

A világ 20 ezer méhfajáról készült összeírás jelent meg a Current Biology folyóiratban. Kínai és szingapúri kutatók állították össze a méhek eloszlásáról és a jelenlétüket befolyásoló tényezőkről szóló jelentést több mint 5,8 millió publikáció alapján.

Életbe léphet az EU és Kína közötti, földrajzi árujelzők védelméről szóló megállapodás

Az Európai Unió Tanácsának jóváhagyásával 2021 elejétől életbe léphet az a megállapodás, amely száz európai földrajzi árujelzőnek (a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés) Kínában, illetve száz kínai földrajzi árujelzőnek az unióban biztosít védelmet azok jogtalan használatával, termékutánzatokkal szemben - közölte az uniós tanács hétfőn.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. Az első és második részben a varroózisról és a vírusokról volt szó bővebben. Most az amerikai költésrothadás következik a sorban.

Nyilatkozatban foglaltak állást az új közös agrárpolitikáról közép-kelet-európai agrárszervezetek

A visegrádi országok agrárkamarái – köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara –, a Cseh Mezőgazdasági Szövetség, valamint a Román Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért közös nyilatkozatban fogalmazták meg az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos elvárásaikat, javaslataikat.

Bajban vannak az európai borászatok, az EU-tól várnak támogatást

A szőlő-bor ágazatnak az Európai Uniótól egyre nagyobb támogatásra van szüksége télen a koronavírus-járvány miatt. Az újonnan bevezetett szigorító járványügyi intézkedések miatt – kijárási korlátozások, vendéglátó egységek bezárása - a túléléshez több segítségre van szüksége az ágazatnak – tette közzé a Copa-Cogeca, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezete.

Mézek eredete és hamisítása: hogyan lehet vizsgálni?

A méhek által készített mézet hosszú ideje fogyasztjuk és alkalmazzuk a hasznos tulajdonságai miatt. A neki tulajdonított pozitív hatások a mézek különleges és komplex összetételéből erednek.

Online apiterápiás konferencia: propolisz a fogászatban, méhtermékek és a koronavírus

A konferencia témái között szerepel a koronavírus méhtermékekkel való megelőzése és az ehhez kapcsolódó apiterápiás kutatás, illetve a propolisz fogászatban való sikeres alkalmazásának bemutatása is.

Pár év alatt megszűnhet a román üvegházi zöldségtermesztés

2015 óta harmadával csökkent az üvegházak területe Romániában, már csak 200 hektárt foglalnak el. A rohamos csökkenés a 90-es évek végén kezdődött, amikor a fűtési költségek rohamos emelkedése és a tőkehiány miatt, ami a fejlesztések gátja volt, a termelés kezdett egyre kevésbé kifizetődővé válni.