Back to top

A világ méztermelése és az uniós mézimport

A világ mézpiacának tavalyi alakulásáról még nincsenek pontos adatok, de a korábbi évek adatváltozásai is jól mutatják a nagyságrendeket és az irányokat, melyek nem feltétlenül kedveznek a hazai és más európai uniós méhészeknek. A méz százalékos pontosságú származásának, illetve minőségének feltüntetését célzó spanyol, francia és portugál törvénytervezeteket az Európai Bizottság elutasította.

Az alábbi grafikonból látszik, hogy Kína a legnagyobb méztermelő, közvetlenül utána pedig az Európai Unió következik. Más adatokból tudjuk, hogy az EU az igényéhez képest keveset termel, ezért behozatalra szorul.

Az EU hozzávetőlegesen annyit importál, mint amennyit megtermel.

A világ méztermése 2017-ben

2014-ben 176 110 tonna importméz érkezett az Európai Unióba, 2018-ban pedig már 207.412 tonna. 2014-ben több mint 80 000 tonnát Kínából, valamivel több mint 40 000 tonnát Ukrajnából, 25 405 tonnát Argentinából, 20 860 tonnát Mexikóból, 7540 tonnát Chiléből hoztak be.

2018-ra nyilvánvalóan nőtt a mézfogyasztás az EU-ban, és ez jól látszik a megnövekedett mézimporton is, mely mintegy 18 százalékkal nőtt.

Az adatokból azonban nem derül ki, hogy mennyi lehet az Európai Unióba érkező hamisított méz mennyisége.

Egyes szakemberek szerint ez akár a 20-30 százalékot is elérheti, ami a fogyasztók és a méhészek szempontjából rendkívül ijesztő adat.  

Egyelőre nincs teljes konszenzus arról, hogy a hamisított mézek behozatalát hogyan kellene vagy lehetne megakadályozni, valamint az európai fogyasztókat, méhészeket és velük együtt a méheket hatékonyabban védeni.  

Máltán, Cipruson, Görögországban, Olaszországban és Horvátországban a nemzeti előírások már évek óta kötelezővé teszik a mézcímkén a származás feltüntetését,

vagyis nem elégszenek meg azzal, hogy pusztán arról tájékoztassák a fogyasztókat, hogy az adott méz EU-s vagy nem EU-s országból származik-e, ahogyan az az uniós országok többségében történik.

Franciaország, Spanyolország és Portugália 2019-ben újabb törvénytervezeteket küldött elbírálásra az Európai Bizottsághoz. Ezen országok a mézcímkén szeretnék feltüntetni a pontos (nem csak a hozzávetőleges) származási adatokat is. A spanyol tervezet százalékos pontosságot írna elő, illetve annak feltüntetését, hogy a méz átesett-e hőkezelésen vagy sem.

Az Európai Bizottság a tervezeteket elutasította.

A szóban forgó országok méhészei más uniós országok nemzeti méhész egyesületeivel összefogva lobbiznának az Európai Uniós mézrendelet irányelveinek újratárgyalásáért.

Ajánljuk még a következő cikkeinket:

Uniós méhészeti jelentés

Egyre több a méhész (Németországban)

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2020/1.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hiába a megállapodás az EU-val, jelentősen drágul Nagy-Britanniában a zöldség

A brexit miatt becslésük szerint 55 millió eurós pluszköltség terheli Nagy-Britannia frissáruforgalmát, áll a Freshfel Europe közleményében. Az Európai Unióval kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint a friss áruk továbbra is vám és kvóták nélkül kelhetnek át a csatornán, ami a uniós termelők helyzetét erősíti, de az adminisztráció és a várható ellenőrzések megdrágítják a szállítást.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Így lesz hatékony az atkakezelés: kontroll, protokoll, b-terv (1. rész)

Nagy segítség lehet az atkakezelésben egy évszakokra lebontott atkakezelési protokoll/eljárásrend, melybe leírjuk a tervezett kezeléseket, kontroll vizsgálatok időpontját, módszerét és atka túlfertőzöttség esetén a b-terveinket.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.