2019-ben 19749 tonna málnát takarítottak be Bosznia-Hercegovinában 2936 hektárnyi területről – elemez a nak.hu. 2018-ban 27466 tonnát 3500 hektárról, ami 21%-kal volt több mint 2017-ben.
A legnagyobb ugrást az export mennyiségében 2017-ben jegyezték, amikor az ország 20571 tonnát exportált a 2016-os 11000 tonnával szemben. Szerbia és Németország a fő célországok, a kettő együtt az export mennyiségének több mint a felét adja. 2019 januárja és novembere között a fagyasztott málna exportja 15%-kal 17855 tonnára csökkent, a szerbiai (-25,34%) és németországi (-40,22%) kiszállítás hirtelen visszaesése következtében. Ez a változás direkt következménye a művelt terület csökkenésének, amit már a szezon kezdetén láttak.
Bosznia-Hercegovina málnatermelése viszonylag fiatal és alapvetően kis gazdálkodók jellemzik, ezért bármilyen csökkenés az értékesítésekben nagy hatással van a következő év termesztési döntéseire.
– Nincs nagy múltjuk a málnatermelésben, mint más országoknak (pl. Szerbia), mivel a termesztés 10 évvel ezelőtt indult, ezért a termelőket jobban befolyásolja az áringadozás és a rossz termés – nyilatkozta egy helyi szakértő. –
Ugyanezen a dinamika volt hatással a feldolgozóiparra is. Az európai feldolgozók, amelyek beléptek az országba, leállították a beruházásaikat, néhány kisebb feldolgozó csődbe ment vagy kilépett a piacról, úgy ahogy ez más országokban – Szerbiában és Lengyelországban – is megtörtént. Bosznia-Hercegovina esetében a feldolgozók reakciója a kedvezőtlen piaci feltételekre gyorsabb volt, elsősorban azért, mert a kisebb méretük és a közelmúlt történelme miatt őket jobban érintette az áringadozás, valamint ezzel egy időben egyszerűbb volt kilépniük az ágazatból.
– Szerbiában, ha van 100 ezer tonnád és 10 ezer tonnát veszítesz, ez csak 10%-os veszteség, Bosznia-Hercegovinában van 20 ezer tonnád és vesztesz 10 ezer tonnát, az 50%-os veszteség, és valójában ez történt – jellemezte a helyzetet egy másik szakértő.
