Back to top

Méhészet - Előrelépés „címkézés” ügyben!

Mint köztudott, január 27-én több nemzet méhészei békés demonstrációt tartottak Brüsszelben az Európai Unió Tanácsa épülete előtt. Nem volt véletlen az időzítés, hiszen fontos, ágazatunkkal kapcsolatos témát tárgyaltak az agrárminiszterek az épületben. Dr. Nagy István az ülés előtt meglátogatta a demonstrálókat és személyesen mondott köszönetet a jelenlévő méhészek kitartásához.

Nyilván nehéz megítélni a Tanács ülés eredményének alakulásában a méhészek jelenlétének jelentőségét, de egy biztos: még soha ilyen egyértelműen nem állt ki a Tanács a Mézdirektíva újratárgyalása, módosítása mellett!

Az írásbeli javaslat szerint, a 110/2001/EK Tanácsi rendelet (Mézdirektíva) azon részét, mely a kiszerelt mézek eredetének feltüntetéséről rendelkezik, oly módon kell módosítani, hogy a fogyasztó egyértelmű információval rendelkezzen az üvegben lévő méz eredetéről! Ez pedig csak abban az esetben valósulhat meg, ha megnevezik a címkén a származási országot, országokat. A jelenlegi szabályozás nem tájékoztatja kellőképpen a fogyasztót a méz eredetéről.

A méz eredetének pontos ismerete lehetőséget nyújt a mézpiacon a mézárak differenciálásra, ugyanis a fogyasztók számára egyértelművé válik, hogy egyes mézek miért drágábbak (pl. mert EU-ban termett méz) vagy éppen miért olcsóbbak (pl. mert ázsiai méz).

Így a Tanács javaslata a Mézdirektíva újratárgyalására lehetőséget biztosít az uniós méhészek számára egy magasabb mézár eléréséhez, így lehetőséget kapnak vállalkozásaik biztosabb működtetésére.

A javaslatot, előzőleg írásban 16 tagország (!) támogatta: MAGYARORSZÁG, Szlovénia, Bulgária, Csehország, Ciprus, Észtország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Románia, Szlovákia. A Tanács ülésén pedig szóban további 6 tagország képviselője adta támogatását: Ausztria, Dánia, Luxemburg, Málta, Németország, Svédország. Így összesen 22 tagország (28-ból) minisztere támogatta a Mézdirektíva címkézésről szóló részének újratárgyalását!

A jelenlévő lengyel Wojciechowski Úr, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke, ígéretet tett a javaslat gyakorlati megvalósítására, mely a „Termőföldtől az asztalig” (From Farm to Fork) nevű stratégiai project része lesz.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Méhegészségügy: csekély összegű helyett átmeneti támogatás

Az egyes agrártámogatások keretösszegét és támogatási formáját érintő módosításokról szóló 65/2020. (XII. 17.) AM rendelet alapján, 2021-ben a méhegészségügyi csekély összegű támogatás igénybevétele helyett, méhegészségügyi átmeneti támogatás igénybevételére nyílik lehetőség 2021. február 1. és 2021 március 1. között.

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Lényegesen felgyorsítja a közép-európai EU-gazdaságok kilábalását az EU helyreállítási alapja

Várhatóan jelentősen gyorsítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kilábalását a koronavírus-járvány okozta sokkból az Európai Unió helyreállítási alapja, különösen jövőre - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában. A nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint 2022-ben a magyar hazai össztermék (GDP) csaknem 7 százalékkal - az országcsoporton belül a leggyorsabb ütemben - növekszik.

Jelentősen megdrágultak az élelmiszerek

Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0,3 százalékkal az előző havinál; 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az árak - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Csak rosszabb ne legyen! - Válságkezelés a Vajdaságban

A csapadék ideális mennyiségének és eloszlásának köszönhetően, tavaly kiváló eredmények születtek a szántóföldi haszonnövény-termesztésben Szerbiában, és az ország egyetlen tartományában, a Vajdaságban. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a járvány miatt megugrottak az állami kiadások, ami a mezőgazdaságnak szánt támogatások kifizetésének elhúzódását és az erre fordított összeg csökkentését vonta maga után. A vajdasági gazdaságfejlesztési program azonban a nehézségek ellenére sikeres.