Aki nem ismeri a hazai jogszabályokat, komoly gondba kerülhet, hiszen ha külföldi börzén járva vásárol például indiai ludat, s azt itthon megfelelő körülmények között tartja, néhány év alatt akár olyan nagy mennyiségű madárra tehet szert, melyek tartása már bűncselekménynek is minősülhet. Az indiai lúd ugyanis nálunk ritka kóborlóként van számon tartva, azaz a magyar fauna része, s védett. Például Ausztriában sokkal rugalmasabbak a szabályozások, itt ezeket a mintegy 70 cm testhosszúságú és 2-3 kg tömegű víziszárnyasokat a tóval rendelkező madárbarátok gyakorta tartják, és áruk is mindenki számára elérhető.
A nemek azonos színezetűek, a fiatal egyedek tollazata halványabb szüleikénél, s hiányzik a jellegzetes fej- és nyakrajzolat. Közép-Ázsia magasabb fennsíkjain költ, majd ősszel délebbre húzódik. A legtöbb madár Indiában tölti a telet, innen ered az elnevezés.
Vonulása során igen magasan halad, olyannyira, hogy gyakorta látnak vonuló csapatokat a Mount Everest csúcsmászói is felettük áthaladni.
A legtöbb lúdfajjal ellentétben az indiai nemigen agresszív, költőhelyén gyakorta néhány méter távolságban találhatók a fészkek. Így röpdében saját fajtársaival is jól tartható, tenyészthető. 4-6 hófehér tojásán csak a tojó kotlik, de az utódgondozásban párja is tevékenyen részt vesz. A természetben általában csak 3. életévükben kezdenek el szaporodni, fogságban azonban a másodéves fiatalok is gyakorta utóddal hálálják meg a gondoskodást.
